Külön törvény szabályozza majd az Országgyűlés munkáját, mivel annak működése túlmutat magán a parlamenten – derül ki abból az interjúból, amelyet Rubovszky György adott a Magyar Hírlapnak. A szakpolitikus azt is elmondta: hogy nem a járásokra alapozzák a választókerületeket. Felidézte: Hajdúszoboszlón, a szeptember eleji Fidesz–KDNP-frakciószövetség ülésén Áder János úgy nyilatkozott, hogy a járásokat teljesen más ismérvek alapján alakítják ki, mint a választókörzeteket.
Rubovszky György kifejtette: rengeteg olyan ügy érinti a házszabályt, amely ugyan az Országgyűlés működésére van hatással, de nemcsak a törvényhozás munkájára terjed ki. Ebből adódóan az utóbbi területre a házszabály, tehát egy országgyűlési határozat nem is vonatkozhat. Ilyen például a mentelmi bizottság által előterjeszteni kívánt indítvány is, amely alapján a parlamenti bizottságok megkeresésére mindenki köteles haladéktalanul nyilatkozni, a tőle megkért iratokat megküldeni. Amennyiben ezt a házszabályban rendeznék, nem lenne senkire kötelező érvényű, csak az Országgyűlésre. Ezért szeretnék ezt a kérdést törvényileg kezelni, lesz tehát külön az Országgyűlésről is egy törvény - mondta.
A mentelmi joggal kapcsolatban úgy fogalmazott: a testületben azon fáradoznak, hogy az eljárási szabályozást hatékonyabbá tegyék, de tartalmi módosításra nem készül a KDNP. Példaként említette: ezentúl is csak szabálysértés esetén lehet lemondani a mentelmi jogról, egyébként nem, mert a mentelmi jog nem a képviselőt, hanem az Országgyűlést illeti meg. Van olyan kezdeményezés, hogy a zárószavazás előtti módosító indítványt ne csak koherenciazavar esetén lehessen benyújtani, hanem valamilyen jobbító szándék alapján is.
A kisebb létszámú parlamenttel kapcsolatban a kereszténydemokrata politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy „ az a furcsa helyzet állt elő, hogy egy tavalyi alkotmánymódosítás eredményeképp a hatályban lévő alkotmány tartalmazza a kétszáz fős parlament felállítását, míg az új, január elsejétől életbe lépő alaptörvényben ez nem szerepel. A képviselői létszám kérdése 1994 óta napirenden van. A jelenlegi választási rendszer aránytalan, hiszen van olyan nagyvárosi, kerületi képviselő, akihez egy, de van olyan, akihez százkilenc önkormányzat tartozik. Ha ez az aránytalanság megmarad, a problémát a javadalmazással kell megoldani”.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a járásokra alapozzák-e majd a választókerületeket elmondta: Hajdúszoboszlón, a szeptember eleji Fidesz–KDNP-frakciószövetség ülésén Áder János úgy nyilatkozott, hogy a járásokat teljesen más ismérvek alapján alakítják ki, mint a választókörzeteket. Ez utóbbiakat lakosságarányosan kell létrehozni, egyetlen szempontot, a megyehatárokat figyelembe véve. Kitért arra is, hogy tudomása szerint több választási térkép is készült, ezek mindegyike száz körüli egyéni körzettel számol. Az alkotmányügyi bizottság albizottsága hatékonyan dolgozik ezen, a javaslata napokon belül az alkotmányügyi bizottság és rövidesen a parlament elé kerülhet.
A törvényhozás rendjének betartatásával, a fegyelem szabályozásával kapcsolatban hangsúlyozta:1994 óta tagja az Országgyűlésnek és az alkotmányügyi bizottságnak, már az akkori testületi elnök, Hack Péter idején is felmerült az igény a kérdés rendezésére.
Rubovszky György a fegyelmezett parlamenti munka elérése érdekében a pénzbüntetést, s a botrányosan viselkedő képviselő ideiglenes kitiltását sem veti el. Megjegyezte: a frakciók egyébként jelenleg is alkalmazzák a saját képviselőikkel szembeni pénzbüntetést, amelyet valamilyen jótékonysági célra kell az érintetteknek felajánlaniuk. Álláspontja szerint az elmúlt másfél évben elharapódzó, a törvényhozás méltóságát sértő megnyilvánulások azt jelzik, hogy az intézkedés nem tűr halasztást.
Arra a kérdésre, hogy miért kell a Demokratikus Koalíció tagjainak fél éven át a függetlenek között politizálniuk Rubovszky György kifejtette: a házszabály szerint aki a frakcióból kilépett, vagy akit a frakció kizárt, annak hat hónapig független képviselőként kell dolgoznia. Ezután szabadon csatlakozhat bármely frakcióhoz. A házszabály azt is egyértelműen kimondja, milyen kötelezettségei vannak a frakcióvezetőnek. A frakció megalakulását, annak létszámát az alakuló ülésen a korelnöknek, a menet közbeni esetleges változásokat pedig a házelnöknek kell jelenteni, ezzel kapcsolatban semmilyen mérlegelés, vizsgálódás nem lehetséges. „A képviselőcsoport elnökének bejelentése tehát tabu, egészen addig, amíg azt valaki jogszerűen meg nem változtatja. Mesterházy Attila MSZP-frakcióvezető bejelentése megérkezett, ő azt közölte, hogy tíz képviselő kilépett tőlük, tehát így ők hat hónapig függetlenek lesznek”.
Hozzáfűzte: a Demokratikus Koalíció tagjai az MDF–MDNP 1996-os történetét szokták előszeretettel idézni, csakhogy az egy egészen más eset, mivel akkor közös bejelentés érkezett a képviselők részéről, hogy a frakció szétválik, ezért ők ki sem léptek, és ki sem zárták őket az eredeti MDF-csoportból. Rubovszky György megjegyezte: tud egy „legalább ilyen érdekes, ha nem izgalmasabb” példát is hozni ebben a témakörben. A tizenhét tagú KDNP-frakcióból a pártelnök, Giczy György vezetésével 1997-ben nyolc képviselő kilépett.
Mivel az akkori KDNP frakciónak is tagja volt, így testközelből élte át ezt a folyamatot. „Nyolc másik társammal a kilépők miatt ott maradtam frakció nélkül. Akik kiváltak, hat hónapig a függetlenek „büntetőpadjára” kerültek. Mi vétlenek voltunk, se ki nem léptünk, se ki nem zártak minket a képviselőcsoportból. Mi voltunk a korabeli szóhasználat szerint az a csoport, „akikből kilépett a frakció”. Egy hónap múlva azonban már szabadon csatlakozhattunk a Fidesz és az MDF frakciójához. Az egy hónap várakozás is csak a parlamenti nyári szünet miatt következett be” – mondta a politikus.
Aki tehát mulasztással vagy tevőlegesen tesz azért, hogy a frakciótagsága megszűnjön, azzal a jogkövetkezménnyel kell számolnia, hogy fél évig független képviselő lesz – jelentette ki Rubovszky György.
