Mind az európaiság, mind a kereszténység, mind a magyarság szempontjából példaértékű ma is Szent László, aki a legeurópaibb és legmagyarabb király volt – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Somogyváron, aki szerint a Szent László-i örökség mai mondanivalója, az emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekek érvényesítése abszolút legitim szempont, keresztény alapon is. A KDNP elnöke párhuzamot vont a lovagkirály kora és a jelenkor között, mondván, ma is hasonló a feladat, meg kell tanulni erős kézzel, vasakarattal kormányozni.
A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke az egykori apátság romjainál, Szent László első sírhelyénél mondott beszédet, annak alkalmából, hogy a Szent László-napok keretében ünnepi megemlékezést tartottak a településen bencés apátságot alapító lovagkirályról.
Semjén Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a Szent László-i örökség mai mondanivalója, az emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekek érvényesítése abszolút legitim szempont, keresztény alapon is. Párhuzamot vont a lovagkirály kora és a jelenkor között, mondván, ma is hasonló a feladat, meg kell tanulni erős kézzel, vasakarattal kormányozni.
Emlékeztetett arra, hogy a lovagkirálynak „egy anarchiába süllyedő, széteső, a meggyengült központi hatalom miatt különböző érdekcsoportok által szétszabdalt országban kellett rendet teremtenie vaskézzel, hogy a nemzet ne essen szét az anarchiában, könnyű zsákmányává válva külső éhes érdekeknek”.
A rekkenő hőségben megtartott megemlékezésen részt vettek lengyel, osztrák és horvát vendégek is, köztük Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság nagykövete.
Az ünnepi beszédek után megkoszorúzták Szent László első sírhelyét, és idén itt tartották meg a magyarországi lengyelség napját is.
Somogyvár ebben az évben is háromnapos, péntektől vasárnapig tartó ünnepi rendezvénysorozattal emlékezik meg a lovagkirályról, aki francia szerzeteseket telepített le a településen, ezzel jelképezve és erősítve a keresztény Magyarország európaiságát.
Magyarország történelmi emlékhelyén, a somogyvári Kupavár-hegyen I. László 1091-ben alapított bencés apátságot. A megyének is nevet adó, 1061-től 1724-ig székhelyül szolgáló településen 1989-től emlékeznek meg ünnepségsorozattal a Szent Benedek apátság alapítójáról, akit 1095 júliusában az apátság bazilikájában temettek el, majd 50 év múlva – végakaratának megfelelően – az általa alapított nagyváradi székesegyházban helyeztek örök nyugalomra.