Költségvetési egyenlegjavító döntéseket hozott a kormány az elmúlt két napban, hogy jövőre 2,7 százalék legyen a hiány mértéke – közölte Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Magyar-szlovák gazdasági fórumán, Budapesten. Robert Fico szerint erősíteni kell Magyarország és Szlovákia között az együttműködést; az infrastrukturális és energetikai összekapcsolódás is lehetőségeket rejt, emellett az autóipar és a kohéziós források felhasználása területén is erősíteni kell a kooperációt.
A fórumon ott volt Matolcsy György is, aki arról beszélt, hogy Közép-Európa együtt, egy csapatban képes a sikeres felzárkózásra. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) rendezvényén a nemzetgazdasági miniszter kiemelte: Szlovákiában és Magyarországon is pozitív a teljes fizetési mérleg, ami ritkaságnak számít az Európai Unióban.
Orbán Viktor miniszterelnök és Robert Fico szlovák kormányfő közösen nyitotta meg pénteken délelőtt Budapesten a rendezvényt. A magyar miniszterelnök sajtófőnöke, Havasi Bertalan tájékoztatása szerint a tanácskozás megnyitása után Orbán Viktor az Országházban munkaebéden látja vendégül szlovák partnerét.
Orbán Viktor: örülünk Szlovákia sikerének
Magyarországnak örülnie kell annak, hogy a szlovák gazdaság jól teljesít – mondta Orbán Viktor miniszterelnök. Ha Magyarország nem tartja elfogadhatónak a gazdasági lemaradását, nem azért kell szurkolnia, hogy a szlovákoknak rosszabbul menjen, hanem azért kell tennie, hogy jobban alakuljanak a saját dolgai – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, hogy „mi egy tehetséges és sikeres szomszéddal akarunk versenyezni, mert a Forma-1-ben akarunk indulni, és nem a Forma-2-ben és a Forma-3-ban", még akkor is, ha ott könnyebb dobogós helyezéshez jutni.
Beszédében érintette a magyar-szlovák kapcsolatot is, közölve, hogy „Magyarország nem dugja homokba a fejét", pontosan tudja ugyanis, melyek a fennálló vitás kérdések Budapest és Pozsony között. A jó gazdasági együttműködés azonban segíthet megoldani az egyéb konfliktusokat is – vélekedett, hozzátéve: „mindkét fél tudatában van annak, hogy együtt fogjuk leélni itt, egymás mellett a következő jó néhány száz évünket is, tehát valamilyen egyezségre kell jutnunk egymással".
Orbán Viktor megerősítette azt az álláspontját, amely szerint az európai válság még jó ideig velünk marad, mert „nem egy vagy két alkatrésze hibásodott meg a rendszernek, hanem úgy, ahogy van, az egész bedöglött", és „nekünk nem az autót kell megjavítani, hanem egy új autót kell szerkeszteni".
Beszédében egyúttal bejelentette, hogy költségvetési egyenlegjavító döntéseket hozott a kabinet az elmúlt két napban annak érdekében, hogy jövőre 2,7 százalék legyen a hiány mértéke. Mindezt olyan megfogalmazásban ismertette, hogy bár nem akar a nyugat-európai társadalmakról negatív véleményt tükröző összehasonlításokat tenni, de „azért mégiscsak érdemes elgondolkodni azon, miért van az, hogy a magyar kormány szerdán, illetve péntek reggel arról döntött, hogy akkor 2,9-es hiány helyett hogyan lesz 2,7 százalék, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól". Vagyis költségvetési egyenlegjavító döntéseket hozott a kormány az elmúlt két napban, „miközben Nyugat-Európában milliók vannak az utcákon", folyamatos a politikai instabilitás, és bár az emberek Közép-Európában sem dobálják a kalapjaikat az égig, de pontosan tudják, hogy ha nem végzik el országaik átalakítását, nincs esélyük a jövőre – fogalmazott.
A kormányfő a közölt számokkal arra utalt, hogy az Európai Unió múlt heti országjelentése szerint 2013-ban 2,9 százalék lesz az államháztartási hiány Magyarországon, a magyar kormány azonban 2,7 százalékos mértékre törekszik. Az újabb intézkedések részleteire Orbán Viktor a fórumon nem tért ki.
A mintegy 250 szlovák és magyar vállalkozó, valamint kormányzati képviselő előtt a kormányfő ismét hangsúlyozta a közép-európai együttműködés és a Németországhoz való kapcsolat fontosságát. „Amikor a német export megy, mi is jól megyünk" – példázta a közép-európai gazdaságok és Németország összefonódását. Megítélése szerint a következő években az európai gazdasági térség növekedéséhez a legnagyobb mértékben Közép-Európa és Németország fog együtt hozzájárulni. Emellett az elkövetkező 15-20 évben a közép-európai térség – a makrogazdasági mutatók mellett – a bérek, a nyugdíjak, az életszínvonal területén is felzárkózik a Nyugathoz, sőt még elé is szeretne kerülni – fűzte hozzá.
A miniszterelnök úgy vélekedett, míg korábban az elméletek úgy szóltak, hogy a jól működő, sikeres nyugati modellhez kell kapcsolódni, addig mára ez a „mankó" kiesett, a mai kérdésekre ez a kijelentés már nem válasz. Orbán Viktor ezt úgy ítélte meg, „visszakaptuk a gondolkodás szabadságát".
Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy Magyarország jövője csak Nyugat-Európával együtt képzelhető el, „egy csónakban ülünk, a csónak nem hagyható el (...), egy gazdasági rendszerben vagyunk", vagyis érdekeltek vagyunk a többi tagállam sikerében.
Robert Fico: erősíteni kell az együttműködést
Erősíteni kell Magyarország és Szlovákia között az együttműködést – mondta Robert Fico szlovák miniszterelnök a pénteki Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) rendezvényén úgy vélekedett, hogy a szlovák gazdasági növekedést támogatja a szlovák és magyar gazdasági kapcsolatok erősítése, a politikusok feladata pedig a vállalkozói együttműködés lehetőségeinek megteremtése.
Hozzáfűzte: az infrastrukturális és energetikai összekapcsolódás is lehetőségeket rejt, emellett az autóipar és a kohéziós források felhasználása területén is erősíteni kell a kooperációt.
Az uniós kohéziós politikával kapcsolatban megjegyezte, Szlovákiának érdeke a megegyezés, de „szolidárisak leszünk, a szlovák kormány nem fog Brüsszelben semmilyen egyéni játékot játszani". Szavai szerint öncélú érdekeket lehet tapasztalni a nettó befizetők részéről, holott például Szlovákia a fejlesztéseinek 75 százalékát EU-s alapokból finanszírozza, de ennek 50 százaléka visszajut az ott beruházó nyugati cégekhez.
Robert Fico egyúttal javaslatot tett arra, hogy a szlovák-magyar gazdasági fórumot kormányzati szinten intézményesítsék, rendszeresítsék, majd nyomatékosította: Szlovákiának abszolút érdekében áll, hogy a lehető legjobb gazdasági és baráti kapcsolatokat ápolja Magyarországgal.
Álláspontja szerint Magyarország és Szlovákia is ugyanazokkal a kihívásokkal néz szembe, mindkét országnak szüksége van a sikerre. A két ország közötti jó gazdasági és pénzügyi együttműködés megalapozza a többi területen történő kooperációt is – vélekedett a szlovák kormányfő.
Mint fogalmazott, a gazdasági növekedés a szlovák kormánynak sem „szent tehén", majd kifejtette: Európában és az eurózónában a hosszú távú pénzügyi válságkezelés lényege a kiadások korlátozása, az állandó megszorítás, amelyet ugyanakkor nem lehet kombinálni a gazdasági növekedéssel. Ha ez így folytatódik, a miniszterelnök szerint kérdéses a válság problémáinak megoldása.
A szlovák kormány elfogadja az európai válságkezelést, a költségvetés jövőre is 3 százalék alatti hiánnyal zár majd. Hozzátette: az Európai Bizottság előrejelzése szerint a szlovák gazdaság 2012-ben 2,6 százalékos növekedést ér el, majd 2013-ban 2, 2014-ben pedig 3 százalékkal bővül a gazdaság.
A szlovák miniszterelnök előadásában szorgalmazta az eurózóna és az Európai Unió mélyebb integrációját. „Bennünket nem bánt, ha az európai intézmények nagyobb hatásköröket kapnak. Nem lehet saját nemzeti fiskális politikákat kialakítani és egy közös európai pénznemet. Ez így nem mehet, éppen ezért támogatni fogjuk az olyan intézményeket, mint a bankunió" – fejtette ki, kiemelve ugyanakkor a nemzeti banki felügyelet erősítésének fontosságát annak elkerülése érdekében, hogy a külföldi anyabankok a helyi pénzintézeteiknél azt csináljanak, amit akarnak.
Szlovákiának nincs más alternatívája, mint az EU és az eurózóna – jelentette ki Fico, hozzátéve, hogy országa teljesíti pénzügyi kötelezettségét, és nem engedi, hogy „Szlovákia kiessen a játék magjából".
| Robert Fico legutóbb október elején járt Magyarországon, amikor Orbán Viktorral közösen Pilisszentkereszten átadták a Pilisi Szlovákok Központját, továbbá nyilatkozatot írtak alá a Komárom és Révkomárom közötti új Duna-híd megépítéséről, valamint a két ország közlekedési kapcsolatainak fejlesztéséről. A pilisszentkereszti ünnepség előtt a két kormányfő Dobogókőn folytatott megbeszélést. |
A híd
A 600 méteres hídhoz a szlovákiai részen 800, a magyar oldalon 1200 méter úthálózat kapcsolódik. Az építkezés részét képezik a gyalogosjárdák és a kerékpárútvonalak. A híd mindkét oldalán készül külön biciklis és gyalogos feljáró, a gyalogosok egy lépcsőn keresztül is feljuthatnak a hídra. A pozsonyi Apollo híd után ez lesz Szlovákia második legnagyobb hídja. A műtárgy 117 méterre magasodik majd a Duna fölé, a tartócölöpök 30-40 méter mélyen nyúlnak a földbe.
Megalakul a magyar-szlovák kereskedelmi kamara
Megalakul a magyar-szlovák kereskedelmi kamara, amelynek célja a két ország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok elősegítése. Az erről szóló szándéknyilatkozatot pénteken Budapesten, a magyar-szlovák gazdasági fórumon írta alá Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint Peter Mihók, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
