Magyarország az egyetlen a keleti blokk országai közül, ahol az egyházak nem kaptak teljes körű kárpótlást, az ingatlanjaik fenntartásához szükséges anyagi erőforrás sem áll rendelkezésükre – mondta a Parlamentben Balog Zoltán, az Országgyűlés Emberi jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottságának fideszes elnöke pénteken az Oikosnet, az Európai Egyházak Ökumenikus Laikus Centrumai Szövetségének budapesti konferenciáján.
Az ellenzéki politikus a magyarországi egyházak és az állam viszonyáról tartott átfogó előadásában megemlítette: a rendszerváltás idején „nagyon liberális törvényt hozott az akkori parlament”, ami lehetővé tette, hogy akár már néhány ember is alapíthat egyházat. Ezeknek a kisegyházaknak ugyanúgy lehet iskolájuk, templomuk, és ugyanúgy vonatkozik rájuk a vámmentesség bizonyos áruk Magyarországra hozatalakor. Beszélt az 1996-ban a Horn-kormány és a római Szentszék közötti vatikáni szerződésről is, ami a mai napig meghatározza nem csak a Magyar Katolikus Egyház, hanem az összes magyarországi felekezet állami finanszírozását.
Bóna Zoltán, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára előadásában kifejtette: van igény a magyar társadalomban a keresztény emberek együttes megjelenésére, és a társadalom annál jobban elfogadja a kereszténységet, minél egységesebben jelennek meg a különböző felekezetek az ökumenikus mozgalom segítségével. Az idén 65 éves szervezet főtitkára kiemelte, hogy az egyházaktól független, de keresztény értékeket képviselő önszerveződő csoportok, mint például a cserkészek, szintén fontos szerepet töltenek be az ökumenikus mozgalomban. Megfigyelhető az egyházak részéről, hogy számítanak tevékenységükre.
