Környezetvédelmi szempontból is elfogadhatatlan a kormány azon törekvése, hogy a közösségi közlekedésen próbáljon meg spórolni. A kezdeti tervek szerint 40 milliárd forintot akartak megvonni az ágazattól. Miután azonban Bajnai Gordon miniszterelnök úr kijelentette, hogy már láthatóak a válságból való kilábalás jelei, az elvonás tervezett mértéke 70 milliárd forintra nőtt.
Közismert, hogy a közösségi közlekedés jóval környezetkímélőbb az autós közlekedésnél. Különösen igaz ez a vasúti közlekedésre. A személy- és áruszállítások esetében a társadalmi károknak (környezetszennyezés, egészségromlás, balesetek) csak negyede jelentkezik vasúton, mint közúton. A közösségi közlekedés színvonalának csökkentése, a járatok ritkítása vagy megszüntetésük kifejezetten ellentétes az Európai Unió környezetvédelmi törekvéseivel is.
A tervek szerint 2013-tól a nemzetközi szén-dioxid kvótakereskedelmi rendszerbe bekerülnek a lakossági, közlekedési, mezőgazdasági és hulladékipari szén-dioxid kibocsátások is. Ez az ún. Effort Sharing (ES) rendszer. A jelenlegi számítások szerint a háromféle széndioxid kvótakereskedelmi rendszer közül ez hozhatja a legnagyobb bevételt hazánknak, 2013. és 2020. között összesen 250-1.000 milliárd forintos bevétellel.
Azok a döntések tehát, melyek a vasutat és a közösségi közlekedést hátrányosan érintik, hosszútávon veszélyeztetik Magyarország bevételi forrásait. Ha ugyanis a közösségi közlekedés aránya csökken, és az egyéni közlekedés aránya nő, akkor a nagyobb környezetszennyezés miatt kevesebb szennyezési jogot tud az ország értékesíteni majd a nemzetközi piacon. Ez pedig az itthoni gazdaságtól von el forrásokat.
