Gérard Larcher, a francia szenátus elnöke a mai napon ünnepélyes keretek között átadja a somogyvári Szent Egyed bencés apátság alapító okiratának másolatát Szili Katalin házelnöknek és Móring József Attilának, a település kereszténydemokrata polgármesterének. Az okiratmásolatot eddig az anyamonostor, a dél-franciaországi Saint-Gilles apátságának oklevél-gyűjteményében őrizték, Szili Katalin kezdeményezésére, a párizsi magyar nagykövetség közbenjárásával kerül Magyarországra.
A szenátus elnökét hétfőn fogadja Sólyom László köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc kormányfő. Gérard Larcher találkozik Orbán Viktor Fidesz-, és Dávid Ibolya MDF-elnökkel is.
A somogyvári apátságot Szent László király építette – 1091 és 1095 között – az általa Franciaországból behívott bencés szerzetesek számára a somogyvári, úgynevezett Kupa-várhegyen. A templom és a monostor a kor egyik legnagyobb és legelegánsabb létesítménye volt, tiszta lombardiai román stílusban. Temploma három-hajós volt, három, félkörívvel záródó szentélye Keletre nézett, a nyugati homlokzaton két tornyot emeltek. Altemplomot nem építettek. Falait kőből és téglából falazták, a korban szokásos, díszes módon, úgynevezett halgerinc-falazással rakva. A padlót négyszögletű kőlapok borították. A mennyezetet nem boltozták: fa-gerendák tartották a vastag deszka-tetőt. A monostor, melyben a szerzetesek laktak, a templomtól északra feküdt. A templom és a monostor együttes területe: 2,5 hektár impozáns létesítményt sejttet.
Az apátság szerzeteseit a Saint Gilles-i apátság küldte Magyarországra. Valamennyien franciák voltak – mi több, az alapítás után még hosszú időkön át minden barátot Franciaországból küldtek ide, a Szent Egyed apátságba.
A házat és a templomot hozzávetőlegesen 1533-ig használta a rend. Akkor azonban ide is elérkezett a török. Csapatai megostromolták, kifosztották és elpusztították az apátságot. A szerzetesek később sem tértek vissza. A pompás ház és a hatalmas templom az enyészeté lett.
Az impozáns somogyvári romok azonban már a XIX. század elején felkeltették a kortársak érdeklődését: 1823-ban, majd 1824-28-ban Mátray Gábor, 1885-ben Gerecze Péter folytatott ásatásokat itt. A szakszerű feltárást 1972 és 1990 között Bakay Kornél végezte. Ma az általa tisztázott és megóvott alapfalak láthatók az apátság helyén, valamint az egykori kolostorudvar kerengőének egy rekonstruált részlete, az Észak-nyugati sarokban. A valaha-volt apátság eredeti töredékei, faragott díszei a kaposvári múzeumban, és a budapesti Magyar Nemzeti Galéria kőtárában vannak.
