A Rákóczi Szövetség évek hosszú sora óta vállal oroszlánrészt a külhoni magyar kisiskolások beiratkozási programjának szervezésében. Azok a gyerekek ill. szüleik, akik magyar óvodába  vagy iskolába íratják be gyermekeiket, ilyentájt, a tanév elején, jelképes ösztöndíjat kapnak. Sok egyéb sikeres intézkedés mellett ezzel az aktussal ismerjük el a nemzet iránti hűségüket. Ebben az évben mintegy 5800 kisdiák vehette ill. veszi át az ösztöndíjat az elszakított területeken. A program finanszírozásában élen jár a civil szféra és sok közéleti ember. Magyarországi önkormányzatok százai és – mások mellett – a KDNP országgyűlési képviselői önként segítik pénzbeli adományokkal, példát mutatva arra az egyszerű igazságra, hogy testvérek, azaz a népszerű dal refrénjét idézve „egy vérből valók vagyunk”. És hogy erkölcsi kötelességünk segíteni nálunk nehezebb sorsú testvéreinken – hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus.

Magam mint a KDNP képviselője három ilyen alkalmon lehettem jelen: Szenczi Molnár Albert szülővárosában, Szencen;  a bencés hagyományokat ápoló, Jedlik Ányost és Czuczor Gergelyt sajátjának tekintő Érsekújváron; és Párkányban, a Föl-földobott kő költőóriásának, Ady Endrének nevét viselő iskolában. Ez utóbbi helyszínen jelen volt és lelkesítő beszédet mondott köztársasági elnök urunk felesége, Herczeg Anita asszony is – mondta Hoffmann Rózsa.

Kifejtette: a mindenütt ünnepséggel kísért ösztöndíj-átadások az érintett iskolák tanárainak, szülői közösségének és nem utolsó sorban a kitűnő szervező munkát végző Rákóczi szövetségnek köszönhetően mindenütt valódi örömünnepé, magyarságunk melletti tanúságtétellé váltak. A kis elsősök magyar versekkel, magyar néptánccal, tréfás jelenetekkel örvendeztették meg a népes közönséget. Bátran, szépen, arcukon tükröződő lelkesedéssel szerepeltek. Mosolygósan, kedvesen és értelmesen beszélgettek a vendégekkel. Az iskolaigazgatók és a tanítók (köztük férfiak is!) elismerésre méltó pedagógiai munkát végeztek, hiszen az alig több mint két hónapja iskolába járó gyerekek hiba nélkül szerepeltek, mosolyt csalva mindannyiunk ajkára. És szólnom kell a szülőkről is. Mert ők döntöttek úgy, hogy – minden ellenpropaganda ellenére – magyar iskolába íratják a gyermeküket. És nyilvánvaló, hogy döntésükben nem a jelképesnek mondható ösztöndíj játszott hangsúlyos szerepet, hanem magyarságtudatuk, nemzeti elhivatottságuk. És az a tény, hogy egyre inkább belátják: magyarnak megmaradni érdemes! Mert a nyelvünk olyan kincs, amely csiszolja az agyat, és mert Magyarország minden tekintetben gyarapszik, amelyhez tartozni komoly előnyöket hozhat majd a gyermekeiknek.

Megható pillanatoknak lehettünk tanúi az ösztöndíj-átadást követő kézfogások közben. Egymás szavába vágva mondtunk köszönetet. Mi, az átadók azért, hogy jól döntöttek, hogy őrzik a magyarságukat. Ők pedig, akik az ösztöndíjat átvették, azért, hogy a magyar kormány sok segítséget nyújt nekik, és azért is, hogy ott voltunk – jelentette ki a KDNP képviselője.

Kedves Képviselőtársaim, javaslom, támogassa mindenki a Rákóczi szövetséget. Jó helyre mennek a forintok, nagy szükség van rá a Felvidéken, Kárpátalján különösen, a Vajdaságban, és Erdélyben, a szórványban egyaránt – zárt beszédét Hoffmann Rózsa.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában példamutatónak és példaértékűnek nevezte a programot, mert az magánszemélyek adományaira épül. Nyilván nem emiatt az ösztöndíj miatt iratják be a kisgyerekeket a magyar iskolákba – folytatta –, de a tankönyvek megvásárlásához segítséget jelenthet.
    
Kovács Sándor, a Fidesz országgyűlési képviselője napirendelőtti felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy 15 évre volt szükség a jogerős ítéletig, amely kimondja: a csillebérci úttörőtábor a magyar állam tulajdona.  Mint mondta, a 4,6 hektáros terület a rendszerváltáskor gyanús körülmények között került az Úttörőszövetséghez, a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) megszűnése után ajándékozta azt a szövetségnek. Felhívta arra a figyelmet, hogy Gyurcsány Ferenc 1989-ben a KISZ központi bizottsága egyetemi és főiskolai tanácsának vezetője volt. Úgy összegzett: a most született ítélet bizonyítja, határozottabb fellépéssel menthető a magánzsebekbe átjátszott állami vagyon.   Rétvári Bence válaszában azon véleményének adott hangot, hogy jobboldali kormányok alatt az ügyek gyorsultak, míg baloldali kormányok idején blokkolták a Csillebérccel kapcsolatos ügyeket. Azt mondta, hogy az állam javára kedvező ítélet ellenére az ügy nincs lezárva, hiszen miközben az úttörőszövetség használta az ingatlant, a kft.-jének évente 170-200 millió forintos bevétele volt ebből. Hozzátette, az ügyben szocialista és DK-s politikusok neve merül fel, példaként Nagy Nóra, Nyakó István volt szocialista országgyűlési képviselőt és a DK-s Varju Lászlót említette.

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint az országszerte zajló földliciteken  a Fidesz akaratára privatizálják az állami földeket. Szerinte az állami földek eladása erősíti a vidék elnéptelenedését, a földbárok majd ott állnak a hatalmas földeken munkások nélkül. Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy törvényileg szabályozott árveréseken adják el a földeket, amelynek semmi köze nincs a privatizációhoz. A Magosz és az agrárkamara összefogott egy tapintható igényt a gazdák földvásárlásával kapcsolatban. Kitért a Földet a gazdáknak program sikerére, amelynek keretében a korábbi 600 helyett nyolcezer gazda használja a földeket. Furcsállotta, hogy az ellenzék gazdaellenes ligába tömörült azért, hogy a gazdák ne tudjanak földet vásárolni.
    
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arra szólította fel a kormányt, hogy ne az elmúlt nyolc évvel jöjjön, hanem oldja meg a téli szünetben a rászoruló gyermekek étkeztetését. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkáraaz MSZP és a Fidesz kormányzását hasonlította össze. Elmondta, a szocialisták alatt 11 százalék volt, most 6,7 százalék a munkanélküliség. Azt kérte a képviselőtől, mondjon még egy olyan országot, ahol a bölcsődések, az óvodások 90 százaléka ingyen étkezik. Szerinte jelenleg 318 ezer gyerek kap ingyen étkezést.
        
Volner János (Jobbik) szerint az Ab határozatával azt mondta ki, hogy a Fidesz diszkriminatív módon határozta meg a Quaestor-károsultak, a kárrendezésre jogosultak körét. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a Quaestor-törvény benyújtásakor a többi jogellenes tevékenységet folytató brókercég által elkövetett visszaélések még nem voltak teljeskörűen ismertek, így érdekes lett volna, ha a törvény rájuk is vonatkozott volna. Jelezte, hogy az Ab határozatának megfelelően dolgoznak a törvényjavaslat előkészítésén. Abban rögzíteni kell az állam készfizető kezességét, illetve a káron szerzés tilalmát, a jogosultak körét is szükséges pontosítani.

Kérdések

Szakács László (MSZP) a 2012-ben indult Ős-Dráva programról érdeklődött. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára hangsúlyozta: kiemelten kezelik az Ormánságban élők helyzetének javítását, a program minden eleme a helyi foglalkoztatás bővítését szolgálja. Jelezte, hogy ehhez alapvető folyamatokat nem lehet átugrani, folyamatban vannak a vízgazdálkodással, a képzések, a falusi és ökoturizmus fejlesztésével összefüggő feladatok.    
   
Ikotity István (LMP) arról érdeklődött, hogy mi a logika egyes felsőoktatási szakok megszüntetése mögött. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára válaszában jelezte, hogy az erről szóló vita év elején lezajlott, a cél az volt, hogy ne csapják be a hallgatókat olyan szakokkal, amelyek nem adnak a munkaerőpiacon használható tudást. A változtatásokat a szakma kéréseivel, a pályakövetés tapasztalataival indokolta, kitérve arra is, egyes szakok átfedik egymást, míg van olyan is, amit alacsonyabb szinten elég oktatni.

    
Salacz László (Fidesz) méltatta, hogy a polgárőr szervezeteknek idén is volt lehetőségük új gépjárművek, kiegészítő eszközök beszerzésére pályázni. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára elmondta, hogy 2+2 milliárd forint értékben 570 új autót lehetett vásárolni, ez lezárult, de a 2014 és 2020 közötti fejlesztési ciklusban is lesz lehetőség rá, 2016-ban például a tervek szerint 8,3 milliárd forint értékben.
    
Gőgös Zoltán (MSZP) arról beszélt, hogy október közepén a terület alapú támogatások és a nemzeti tejtámogatások előlegeinek folyósítását is bejelentette a kormány, azonban szerinte ebből szinte még senki nem kapott. Czerván György, a földművelési tárca agrárgazdaságért felelős államtitkár azt felelte: október 16-án több jogcímen megkezdték az előlegek utalását, a tejtermelő gazdaságok pedig prioritást élveznek. A 2235 ügyfél 77 százaléka már 11,3 milliárd forint támogatást kapott, november végéig 130 milliárd forint kifizetéssel számolnak.

Kovács József (Fidesz) arra várt választ: tovább csökkennek-e a várólisták. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt hangsúlyozta: 2012-ben 70 ezer beteg szerepelt a várólistákon, majd a forrásnövelésnek köszönhetően jelenleg 35 ezer nevet tartalmaznak a listák.

A jobbikos Dúró Dóra arra volt kíváncsi: mikor lesz érdemi béremelés a kulturális ágazatban? Rétvári Bence úgy felelt: évről évre nő a fejlesztések összege. A bérekről azt mondta: az érdekegyeztető tanács márciusban ülésezett, ahol életpályamodell kidolgozásáról döntöttek, ám azt még nem véglegesítették, a szektor sokrétűsége miatt.

Ikotity István (LMP) arra mutatott rá, hogy az OECD országok egészségügyi statisztikája szerint a magyar dolgozók bérének vásárlóereje a legalacsonyabb. Alapbéremelést sürgetett, az elvándorlás megállítása érdekében. Rétvári Bence egy másik adatsorra mutatott rá, arra, hogy 2010 előtt jelentős forráskivonás volt az ágazatban, ehelyett most többletforrásokat biztosítanak. Idén 5,3, jövőre több mint 12 milliárd forint jut bérkiegészítésre.

Ikotity István (LMP) arról beszélt, hogy az előző tanév végén már számos eset mutatta, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (Klik) fizetési nehézségekkel küzd. Rétvári Bence azt felelte, két hónap alatt 46 százalékkal csökkent a Klik adósságállománya és minden pedagógus megkapta a havi rendszeres illetményét. A túlmunkák kifizetéséhez kapcsolódó juttatásokat a hó végén összegzik és körülbelül egy hónap múlva utalják el azokat - tette hozzá magyarázatként. A panaszok nagy része erre vonatkozik, de az önkormányzati fenntartású időszakban is így fizették ki ezeket a nem rendszeres juttatásokat.

Farkas Gergely (Jobbik) arról beszélt, hogy az elmúlt egy évben Budapest belvárosában 40-60, míg országosan 25 százalékkal emelkedtek az albérletárak. Ez aggasztó a fiatalok és a felsőoktatásban tanulók esetében, mert akiket nem vettek fel kollégiumba, komoly kiadások elé néznek. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára a kormányzati lépéseket sorolva a rezsicsökkentést, a felsőoktatásban biztosított 14 ezer 800 férőhelyet valamint a kollégiumi, lakhatási és diákotthoni férőhelyek támogatására fordított 9,2 milliárd forintot említette. Az ingatlanok felértékelődésével növekedtek az albérleti díjak is, az ügyben szükség van egy alapos helyzetelemzésre. A kabinet pedig még ebben az évben megtárgyalja a lakásépítés megkönnyítésének lehetőségeit.

Ikotity István (LMP) arról beszélt, hogy megkezdődött a három hektárnál nagyobb állami földrészletek eladása. A képviselő arról érdeklődött, hogy az első hét tapasztalatai alapján mi az állami földárverések eddigi egyenlege. Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára  sikeresnek nevezte a földértékesítési programot, mert körülbelül 60-70 százalékos érdeklődés mellett kelnek el a földek. Eddig 237 birtoktestet értékesítettek több mint hatmilliárd forintért és 6300 pályázati és értékesítési felhívást tettek közzé a három hektárnál kisebb területekről.

Lukács László György (Jobbik) arról beszélt, hogy a rezidensek sok helyen a szakorvosok felügyelete nélkül végzik a munkájukat, sokan nem kapták meg a belépéskor járó díjazásukat és augusztus végén, szeptember elején még nem kötötték meg a foglalkoztatásukról szóló szerződéseket. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta, folyamatosan egyeztetnek a Magyar Rezidens Szövetséggel. Jogszabály köti, hogy a rezidensek  hogyan ügyelhetnek. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kabinet indította el 2011-ben a rezidensek támogatási programját.

Azonnali kérdések

Kiss László felidézte, régóta vitája van a kormánnyal abban, hogy a Kliknek, mint "vízfejnek", van-e értelme. A tények azt igazolják - mondta -, hogy nincs: hatalmas adóssága a közoktatás működőképességét veszélyezteti. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere közölte: soha nem állították, hogy a világ leghatékonyabb rendszere jött létre, amikor a széttagolt köznevelési rendszert rendbe kellett tenni. A finanszírozási anomáliák óriásiak voltak, és hiányzott a tanfelügyeleti rendszer is, amit létrehoztak. Nem titkolták azt sem - folytatta -, hogy belső korrekcióra van szükség, ezért új szervezeti és működési szabályzat lép életbe, ami a felvetett kifogásokat orvosolni fogja. Minden tanár megkapja a 2013-hoz képest 40 százalékkal megemelt összegű fizetését, ez a szocialista kormányok idején nem mindig valósult meg.

Magyar Zoltán (Jobbik) arról beszélt, az egy hete zajló földárverések célja, hogy kormányközeli érdekeltségek és oligarchák jussanak földekhez. Bitay Márton államtitkár azt mondta, értetlenül áll a felvetések előtt. Bántó az az információhiány, ami kiderült a felszólalásából - közölte, és rögzítette: a földhasználati nyilvántartásban per pillanat hatályos adatokat lehet feltüntetni. Mi a célja a Jobbiknak? - firtatta, felidézve: nem szavazták meg a bérleti díj emelését, ami arra lett volna jó, hogy még többen tudjanak jelentkezni a földekre. Szerinte a Jobbik olyan nagytőkéseket képvisel, akikkel ők nem tudnak azonosulni.

Az LMP-s Szél Bernadett a paksi atomerőművel összefüggésben indult két kötelezettségszegési eljárásról azt mondta, semmi váratlan nem történt, az LMP kezdettől fogva ellenezte a bővítést. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: Paks megy előre, ennek jegyében fogadta el az Európai Bizottság a fűtőanyag-beszerzésről, a műszaki notifikációról szóló előterjesztést. Most belátható távolságba került a 12 milliárd euró elköltése, és a bizottság törekszik olyan szempontok érvényesítésére, amelyek egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak minden európai nagyvállalat számára. Az Európai Bizottság nem talált semmit, ami dokumentálná, hogy tiltott állami támogatásról lenne szó – rögzítette a miniszter, aki szerint Magyarország érdeke, hogy verseny legyen.

Gőgös Zoltán a mezőhegyesi mintagazdaság jövőjéről érdeklődött, és szóvá tette, hogy Lázár János nem ment el az előző napi demonstrációra. Lázár János úgy reagált, embereket vezetnek meg a munkahelyükkel zsarolva, és magántulajdonú nagybirtok mellett szerveztek tüntetést. A szocialistáknak az érdekük, hogy cselédek legyenek ebben az országban, nekik meg az, hogy önálló egzisztenciák legyenek. Felidézte, a szocialista politikus mondatát, miszerint, úgy volt jól, ahogy volt, és azt kérdezte, akkor miért privatizálták, miért adták el a mintagazdaságot. Kiemelte: új állami mintagazdaságot próbálnak szervezni, és garantálni fogják az ott dolgozók állását.  Gőgös Zoltán viszonválaszában úgy fogalmazott: a miniszter "undorító, mocskos, tróger, szemét választ" adott. Ők nem hergeltek senkit és nem a menedzsmentért álltak ki, hanem azért "a négyszáz szerencsétlen emberért, akikből földönfutót csinálnak". "Maguk utolsó gazemberek" – mondta az ellenzéki politikus, hozzátéve, ő soha nem adott el semmit és nem is fog. Lázár János megjegyezte, ezt a stílust a szocialistáktól már megszokták, ezért nem tartja szükségesnek, hogy bármilyen feddésben részesítse Gőgös Zoltánt. Ha önök kormányoznának, az várna az országra, amit Gőgös Zoltán képvisel személyében és stílusában – mondta, óva intve ettől.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt tudakolta, miért nem hajlandó a kormányzat közvetlen véleménynyilvánítást kérni a magyar választóktól az illegális bevándorlásról. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a jogvitával párhuzamosan, illetve annak kimenetelétől függően népszavazás is legyen erről a kérdésről. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bírósághoz fordulnak az Európai Bizottság döntése miatt, amely ezrek betelepítését kényszerítené rá az országra. Közölte, minden lépést meg kell tenni, hogy megakadályozzák a kötelező betelepítési kvótát. Hozzátette: a visszatoloncolást Magyarország nem fogadja el és ezt jelezte partnereinek is. Lázár János azt mondta, jelenleg 700 bevándorló van a befogadóállomásokon, és Magyarország napi rendszerességgel toloncol vissza migránsokat Szerbiába.
    
Hollik István (KDNP) a család és a munka összeegyeztetése terén hozott kormányzati intézkedésekről érdeklődött, hogy azok megfelelően segítik-e a kisgyermekes anyákat. Értékelése szerint a kormánynak mára sikerült egy jelentős családbarát fordulatot elindítania. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint olyan adó- és jogszabályi környezetet, illetve támogatási rendszert igyekeztek létrehozni, amelyben a gyermeknevelés és a munkavállalás egyaránt fontos. Példaként hozta a munkahelyvédelmi akciótervet, a gyed extrát, a bölcsődei férőhelyek növelését.

Schmuck Erzsébet (LMP) azt firtatta, a kormány mikor látja be, hogy a Quaestor-kármentés kudarcot vallott. Lázár János válaszában ismertette, hogy 31 147 károsultnak több mint 86 milliárd forintot fizettek ki. Hozzátette: most az a lehetőség nyílt meg az adófizetők előtt, hogy a Quaestor által vállalt kockázatból részesülhetnek. Az Alkotmánybíróság ügyben hozott döntését érdekesnek nevezte. Közölte, a testület például elvetette az általános kártalanítás lehetőségét. A miniszter elmondta, a kormány konzultál a bankszövetséggel az ügyben. Hangsúlyozta, hogy az MNB felelőssége ebben az ügyben semmiképpen nem merülhet fel, a jegybankhoz kerülő felügyeleti jogok tették lehetővé, hogy fel tudjon az MNB lépni.
    
Pócs János (Fidesz) a múlt héten kezdődött földárverésekről érdeklődött. Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára válaszában azt mondta, reméli, hogy nem igaz a Kishantossal kapcsolatos hír, és bízik benne, hogy nem próbálkozik azzal a kishantosi kft., hogy az általa korábban művelt földeket valamilyen dán kapcsolat révén próbálja megvásárolni. Elmondta, hogy több mint 237 birtoktestet adtak el, és 55 százalékos érdeklődés mellett kelnek el a területek. Van, ahol egy, van arra példa, ahol 10 licitáló is volt. Az államtitkár szerint sikeres programról van szó, az első nap több mint egymilliárd forint folyt be. Szerinte az ellenzéknek sikerült elérnie, hogy ne csak magyar állampolgárok vásárolhassanak földet, és most azon mesterkednek, hogy megpróbálják ellehetetleníteni az árverési napokat.