A kereszténydemokrata politikus emlékeztetett arra, az új alaptörvény megnyitotta az utat, hogy azokat a büntetőeljárásokat is lefolytassák, amelyekben a bűnelkövetőket negyven évig az akkori állampárt védte, vagy a 90-es években az Alkotmánybíróság értelmezése szerint cselekedeteik már elévültek.

Az államtitkár kiemelte, ma már megvan a jogi lehetőség arra, hogy a bűnösök nevét nyilvánosságra hozzák, és akinek felelőssége van a kommunizmus el nem évülő bűneiben, azok ellen eljárást indítsanak.

A Munkás Szent József Templomban vasárnap orgonahangversennyel adóztak a salgótarjáni sortűz áldozatainak emléke előtt, majd a több száz résztvevő fáklyás menettel vonult végig a városon az 56-os sortűz helyszínére, a mai December 8. térre.

Székyné Sztrémi Melinda (Fidesz-KDNP), a város polgármestere beszédében kiemelte: Salgótarjánban minden családban van legalább egy személyes történet 1956-ról. Van, aki a munkástanácsokról mesél unokáinak, dédunokáinak. Van, aki a szobordöntésről, van, aki a békés tüntetésről, a röplapokról vagy arról, hogyan szavalta a Nemzeti dalt a gyárudvaron. Van, aki mára már eljutott oda, hogy képes beszélni az átélt borzalomról, a szétszakított testekről, az újságpapírral letakart halottakról, a fájdalom némaságáról, a megtorlásokról, az évtizedekig tartó rémálmokról, a rettegésről – mondta a polgármester. Hozzátette: olyan is van, aki nem beszél, hallgat a múltról, mert ő is ott volt azok között, akik meghúzták a ravaszt. A felelősök közül sokan vannak még közöttünk, és nem szabad felednünk és engednünk, hogy feledésbe merüljön a tettük, a bűnük – figyelmeztette az emlékezőket Székyné Sztrémi Melinda, és örök mementónak nevezte 1956. december 8-át.