Bírósági jogegységi határozatot szorgalmazott a devizahitelesek szerződései ügyében a kereszténydemokrata Aradszki András budapesti sajtótájékoztatóján. A kormánypárti politikus szerint ennek megfogalmazásakor vizsgálni kell, hogy a hitelintézetek által kiszámított díj, kamatköltség, amelyre az egyoldalú szerződésmódosítás joga kiterjed, tisztességes-e. E téren a nemzeti bíróságoknak van mozgástere – mutatott rá.
Aradszki András véleményét az uniós fogyasztóvédelmi irányelvre és bírósági ítéletekre alapozta. Előbbi tárgyi hatálya alá tartoznak azok a fogyasztóvédelmi szerződések, amelyek a devizaadósokkal összefüggnek.
Az irányelv hatályosulása az európai bírósági gyakorlatban nem tekint vissza nagy múltra, de már több ítélet is született – jelezte. Az ítéletek részeként általános uniós sztenderdeket határoztak meg, amelyek segítik a nemzeti bíróságokat a szerződési feltétel tisztességtelen voltának megállapításában. A KDNP-s politikus közlése szerint a nemzeti bíróság vizsgálhatja a szerződési kikötés tisztességtelenségét akkor is, ha a kereseti kérelem erre nem terjed ki. Azt is kimondták, hogy nemcsak joga, hanem kötelessége a szerződési feltétel tisztességtelenségének vizsgálata – jegyezte meg.
Ellentétesnek ítélték továbbá azt a nemzeti joggyakorlatot, amely elzárja a bírókat attól, hogy a szerződés tisztességtelenségét, annak feltételeit vizsgálja.
Szerinte a magyar eljárási jogban ilyen kockázat a fizetési meghagyásos eljárásban van – közölte.
Kitért arra: a devizahitel szerződések feltételei között számtalan esetben előfordul, hogy vételi jogot biztosít a pénzintézetnek a fedezeti ingatlanra, ha adósságát nem fizeti az adós. Ez az egyik legtisztességtelenebb feltétel – jegyezte meg.
Emlékeztetett arra, hogy a Kúria polgári kollégiuma tavaly év végén fontos döntést hozott az egyoldalú szerződés módosításról, de valamennyi feltétel tisztességes voltát vizsgálni kell.
A kormánypárti politikus hangsúlyozta: a további lépésekhez mindenképpen szükség van a jogegységi határozatra, ez igazolni tudja azokat a jogszabályi lépéseket, amelyeket a devizaadósok joggal várnak el.
Kiemelte: az eddigi tapasztalatok szerint nehezen alakul ki egységes gyakorlat a devizahitel szerződések elbírálásánál, és alapvetően a bankok, pénzintézetek számára kedvező jogértelmezés vált jellemzővé.
A képviselő szerint a visszamenőleges jogalkotás látszatát is kerülni kell, de a helyzet orvoslásában az állam minden szereplőjének a maga területén a maga függetlenségének fenntartásával részt kell vennie.
