A zöld gazdaság fejlesztése jelentheti a kiutat a gazdasági válságból, az új technológiák támogatása mellett munkahelyeket is lehet teremteni – mondta Nagy Andor az Indexnek adott interjújában. A kereszténydemokrata szakpolitikus szerint az atomenergiáról nem lehet lemondani, de több pénzt kéne a megújuló energiákra fordítani. Ha a Fidesz kormányra jut, zöld Széchényi-tervvel és zöldhitel-intézettel ösztönözné a kis- és középvállalkozásokat energiahatékonysági beruházásokra.
A magyarországi zöldipar megteremtése, megerősítése lehet az egyik legfontosabb eszköz a gazdasági válságból való kilábalásra – vélekedik Nagy Andor KDNP-s képviselő, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnöke.
Egyrészről az energiahatékonysági beruházásokkal jelentősen csökkenteni kell a hazai energiafogyasztást és a pazarlást, másrészről pedig a fosszilis energiahordozók helyett megújuló energiákat kell alkalmazni. Az áttérés az új technológiákra új munkahelyeket is teremt, magyarázta. Példaként említette, hogy Németországban két év alatt például a biomasszára alapuló energiagazdaság kiépítésével százezer új munkahelyet hoztak létre.
Nagy Andor szerint a megújuló energia arányának növelése és a paksi atomerőmű bővítése nem mond ellent egymásnak. Kifejtette: az atomenergiáról, illetve a paksi bővítésről lemondani nem lehet – hiszen ma Pakson termelik az ország villamos energiaszükségletének 40 százalékát – egy olyan enegiamixre van szükség, amelyben megfér egymás mellett az atomenergia és a megújuló energia. „Nem az atomerőművek ellen kell küzdeni, hanem a megújuló energiákért" – hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus.
A Fidesz–KDNP környezetvédelemről szóló kormányzati terveit Nagy Andor három területre osztotta. Az első az energia- és klímapolitikai kihívás, ennek lenne része a „zöld gazdaság megalapozása". Ennek kapcsán új munkahelyek jönnek létre, a munkahelyteremtés, pedig egyik eszköze lehet a gazdasági válságból való kilábalásnak.
A zöld gazdaság megteremtésének három lábon kell állnia: szükséges hozzá pénz, ezt a Zöld Széchenyi-terv elindításából lehetne fedezni, ami a kis- és középvállalkozásokat célozná. Ebbe bele lehetne vonni uniós forrásokat, illetve a kvótaeladásból származó bevételeket. Francia mintára a szükséges önerő biztosításához létrehoznának egy Zöldhitel-intézetet. Ez a kis- és középvállalkozásoknak, a lakosságnak és az önkormányzatoknak adna kölcsönt. Olyan energiahatékonysági programokat lehetne így támogatni, amelyeknek a törlesztőrészleteit a megtakarításokból lehetne fedezni, így a hitel felvétele különösebb erőfeszítést nem követelne a beruházóktól. A középső láb a kormányzati struktúra felülvizsgálatát, átalakítását jelentené, hiszen több tárca munkáját is érinti a megújuló energiák, a zöld gazdaság, amit koordinálni kell, hogy ne vesszenek el az ügyek a bürokráciában. A harmadik láb pedig a megfelelő jogszabályi környezet megteremtése, és főként egyszerűsítése úgy, hogy támogassa és ösztönözze a zöld gazdaságot.
Nagy Andor kitért arra is, hogy a globális felmelegedés okán új feladatok elé állíthatja a környezetvédelmi kormányzatot a víz stratégiai eszközzé válása. A fenntartható európai vízhasználat lesz valószínűleg az egyik fő ügye Magyarországnak soros EU-elnöksége idején, 2011-ben. Hogy ez sikeres is legyen, a kormánynak el kell fogadnia végre egy vízügyi stratégiát.
A szakpolitikus beszélt arról, a Fidesz–KDNP kormányra jutásával a Fehér Házból is Zöld Házat kell csinálni. A környezetvédelmi bizottság kereszténydemokrata elnöke fontosnak tartja, hogy a kormányzati intézmények példát mutatva energiatakarékos, úgynevezett passzív házakban működjenek.
A teljes interjú itt olvasható.
