Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes határozottan visszautasítja a vádat, hogy Magyarország bármely külhoni magyar közösséget, így az erdélyi magyar közösséget érintő választási kampányba beavatkozna. A kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta: az Orbán-kormány soha nem folytatott a határon túli magyar közösségeket megosztó tevékenységet.
A miniszterelnök-helyettes Szávay István (Jobbik) írásbeli kérdésére adott válaszában ugyanakkor kitért arra: a demokráciában természetes, hogy léteznek egymáshoz közel álló értékrenden alapuló pártcsaládok, politikai szövetségek, így egy párt vagy egy pártpolitikus különbséget tehet egyes politikai erők között.
Emlékeztetett arra, hogy a kormány hozzáállását tekintve Orbán Viktor miniszterelnöknek az a kijelentése irányadó, amely május 11-én, a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában hangzott el. A kormányfő akkor úgy fogalmazott, hogy bár a politikában természetes jelenség a rivalizálás, Romániában új helyzet alakult ki a közelmúltban beiktatott új kormány intézkedéseinek eredményeként, ami az erdélyi magyar pártok összefogását indokolja.
Semjén Zsolt felidézte, a miniszterelnök szerint a jelenlegi helyzetben az együttműködés célja előbbre való „a természetes versenyszellemnél”, és a kormány ezt a szellemiséget érvényesíti hozzáállásában az erdélyi választási kampányhoz. Álláspontja szerint ez egyértelmű iránymutatás, és ennek alapján határozottan visszautasítja a vádat, amely szerint a kormány kaotikus nemzetpolitikai tevékenységet folytatna.
Hangsúlyozta: természetes, hogy kormánypárti politikusok, tisztségviselők részt vesznek lakossági fórumokon, különböző rendezvényeken a szomszédos országokban, ahol tájékoztatnak a kormány nemzetpolitikai eredményeiről, irányairól, valamint a kormány nemzetpolitikai stratégiájáról, amennyiben meghívást kapnak ilyen jellegű programra.
Kövér László házelnök a véleményét az ügyben Kovács Péternek, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) főtitkárának címzett, május 23-án kelt nyílt levelében írta le – jegyezte meg Semjén Zsolt.
A házelnök a levélben azt írta, nem közméltóságként, hanem pártpolitikusként, és a magyar nemzet erdélyi közössége egy részének a bizalmából, a Magyar Polgári Párt (MPP) tiszteletbeli elnökeként vesz részt az MPP kampányrendezvényein.
Kövér László szerdán Gyergyószentmiklóson, az MPP választási kampányát támogató székelyföldi körútján azt mondta, a magyar-román viszonyt terhelő vitákat nem ő provokálta ki, ezek a román kormányváltásra vezethetők vissza. Kifejtette: az új román kormány már a hatalomra kerülésének legitimációját is részben abból merítette, hogy egy „magyar ügy” – a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar kara miatt – támadta meg az előző román kormányt. Rámutatott: azóta is egymást váltják azok az intézkedések, amelyek nem a magyar-román együttműködés fejlesztését szolgálják.
Kövér László kitartott erdélyi látogatása mellett annak ellenére, hogy a román házelnökök felkérték: halassza azt el az önkormányzati választások utánra. Több román politikus és újságíró sértőnek találta a házelnök pünkösd vasárnapján Székelyudvarhelyen tett kijelentéseit. Akkor – Nyirő József, emigrációban elhunyt erdélyi író szülőföldjén való újratemetésének hatósági megakadályozását kommentálva – úgy fogalmazott: „derült égből villámcsapásként jött az új román kormánynak ez a meglehetősen barátságtalan, civilizálatlan, barbár viselkedése”.
Victor Ponta román miniszterelnök azt mondta, Romániának meg kell mutatnia Magyarországnak, hogy „okosabb és racionálisabb", és nem hagyja magát provokálni. Korábban a román kormányfő kijelentette, Kövér László erdélyi tartózkodása „teljességgel nem helyénvaló”, és a román hatóságok nem késlekednek majd intézkedni a magyar politikussal szemben, ha megsérti a törvényeket.
Az MSZP európai parlamenti delegációját vezető Tabajdi Csaba azt közölte, „a Fidesz és a KDNP európai parlamenti képviselőinek tisztában kellene lenniük azzal, hogy a kormánypárti politikusok erdélyi tevékenysége súlyos társadalmi és nemzetpolitikai károkat okoz”.
Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára májusban úgy nyilatkozott, a MOGYE ügye, a választójogi törvényre és a kisebbségi törvényre vonatkozó bukaresti kormányzati megnyilvánulások aggodalomra adnak okot. Azt mondta, Budapest elhibázottnak tartaná, „ha a biztatóan alakuló magyar-román kapcsolatrendszernek vége szakadna".