Az Országgyűlés által elfogadott új egyházügyi törvény tizennégy felekezetet ismer el, köztük a baptista egyházat és a Hit Gyülekezetét is. A többi közösséget a parlament nyilváníthatja egyházzá kétharmados többséggel. Az eredeti tervezetet több hónap előkészítő munkával kereszténydemokrata politikusok dolgozták ki, de a Fidesz az utolsó pillanatban benyújtott módosító indítványokkal gyakorlatilag átírta a javaslatot. A KDNP frakcióvezetője hangsúlyozta: a két párt között emiatt nincs feszültség.
A Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője nem tartja kudarcnak, hogy az új egyházügyi törvény több pontban is lényegesen eltér a kereszténydemokraták által beterjesztett indítványtól. Harrach Péter a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta: ez a példa azt mutatja, hogy a kormánypártok együttműködve közös megoldást keresnek, egyúttal rávilágított a Fidesz és a KDNP közötti szemléletbeli különbségekre is.
A kereszténydemokraták által eredetileg javasolt megoldás lényege a valóban egyházként működő szervezetek feltérképezése volt, és arra törekedtek, hogy kompromisszumos megoldás szülessen az ügyben. Ezzel szemben a Fidesz egy kemény, radikális, hatékony, a konfliktusokat is vállaló jogszabály mellett tette le a voksát – mutatott rá Harrach Péter.
Az elismert egyházaktól a Kossuth Rádiónak úgy nyilatkoztak, hogy az elfogadott törvénnyel letisztulhat a már több mint háromszáz egyház működése. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, Mohos Gábor szerint a törvény az alapvető kérdésekben lényegi változást nem hoz, amiben a folyamatosság reményét látják.
A Magyar Evangélikus Egyház elnök-püspöke, Gáncs Péter kiemelte: régóta szükség volt egy ilyen törvényre, amely vélhetően kiszűri az üzleti érdekektől vezérelt felekezeteket.
Az új egyházügyi törvény 2012-től lép életbe. A tizennégy most elismert egyházon kívül a többinek új regisztrációt kell kérni.
