A paksi bővítéshez kapcsolódó adatok titkosítása, a közbeszerzés hiánya, a magyar beszállítás részaránya, valamint a választott bírósági jogorvoslat voltak a legfontosabb vitapontok a parlament vállalkozásfejlesztési bizottságának keddi ülésén, ahol a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatos törvényjavaslat részletes vitáját folytatták le a bizottság tagjai.

Volner János (Jobbik) bizottság elnök felvetette, hogy a beruházást ne orosz hitelből finanszírozza az állam, hanem egy - a bankbetétnél magasabb hozamú - állami tőkealapból történjen a finanszírozás, vagyis a magyar lakosság állja a beruházás költségeit.

Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős kereszténydemokrata államtitkára ezt a felvetést elutasította, mivel, mint mondta ebben az esetben a bankok - betét hiányában - nem tudnának hitelezni.
    
Gúr Nándor (MSZP) felszólalásában kifogásolta a beruházáshoz kapcsolódó döntéselőkészítő adatok 15 éves titkosítását, különösen a környezetvédelmi adatokét, mivel azok, mint hangsúlyozta nem döntéselőkészítő jellegűek. Ugyancsak nehezményezte a közbeszerzési törvény kizárását. Egyetértett ugyanakkor azzal hogy az Országos Atomenergia Hivatal alkalmazottai a közszolgáknál magasabb, piaci fizetést kapjanak.
    
Szél Bernadett (LMP), aki nem a bizottság tagjaként volt jelen a vitán jogszerűtlennek tartotta a közbeszerzések mellőzését, mivel érvelése szerint az uniós szabályok alapján ekkor is biztosítani kell a közpénzek elköltésének átláthatóságát, ami szavai szerint hiányzik a törvényjavaslatból. Tisztázatlannak tartotta azt, hogy része-e a nemzeti vagyonnak a megépülő atomerőmű. Ha igen, akkor az azzal kapcsolatos jogviták nem vihetők ki nemzetközi választott bíróság elé.

Volner János elképzelhetőnek tartotta, hogy a közbeszerzés mellőzése miatt a fővállalkozó Roszatom cég magyar áruk kivitelét segíti, de kérdésnek nevezte, hogy ezt megengedi-e az uniós jog. A 40 százalékos magyar beszállítói részarány miatt - amely nem szerepel a törvényjavaslatban, csak kormányzati szándékként ismert - a bizottsági elnök meghívta a vállalkozásfejlesztési bizottság ülésére a Roszatom képviselőit, akik a meghívást elfogadták.

Aradszki András a felvetésekre válaszolva kifejtette: a titkosítás feltételes módban szerepel a javaslatban, akkor alkalmazható, ha nemzetbiztonsági érdek, vagy pedig a szellemi tulajdon védelme megköveteli. Megismételte a hétfői gazdasági bizottság előtt elhangzott érvét: ilyen esetekben az információszabadságról szóló törvény 10 éves titkosítást enged. Itt azért lett 15 év, mivel ez a nemzetközi gyakorlat, például Franciaországban is ennyi időre titkosítják az atomerőművek előkészítő iratait.

Az államtitkár jogszerűnek nevezte a közbeszerzések mellőzését, mint mondta, a magyar közbeszerzési törvény a harmadik országokkal folytatott beszerzéseknél erre lehetőséget ad. Ezt a szabályt az EU sem kifogásolta. Ugyanakkor idézett a magyar-orosz nukleáris egyezményből, amely lehetővé teszi a közbeszerzéseket.

A választott bíróságról pedig elmondta, hogy az Alkotmánybíróság 2013-as határozata nem kifogásolta annak alkalmazását, amúgy pedig magyar választott bíróság is kiköthető a jogviták rendezésére.
    
Végül kiemelte az államtitkár, hogy a paksi beruházás uniós kontroll alatt történik majd.