Napirend előtt

LMP: a kormány a környezeti károkozás szándékos és minősített esetét követi el

Szél Bernadett (LMP) a napelemekre kivetett termékdíjat kifogásolta, amit „napsugáradónak" nevezett és úgy ítélte meg, hogy a kormány a környezeti károkozás szándékos és minősített esetét követi el ezzel. Megjegyezte, hogy a kormány szerint a napelem veszélyesebb, mint a savas akkumulátor, vagy a dízelmotoros áramfejlesztő, mert ezekre kisebb környezetvédelmi adót vetettek ki. Az intézkedés célja az ellenzéki képviselő szerint „nettó pénzbehajtás", hogy a polgárok lehetőleg minél többet fizessenek. Rablótempóban bánnak a magyar emberekkel és a bolygóval is – vádolta a kormányt. V. Németh Zsolt, Földművelésügyi Minisztérium környezetügyi államtitkára uniós szabályozással indokolta a termékdíj napelemekre történő kivetését, szerinte az uniós és a magyar jogszabályok is a gyártói felelősséget fogalmazzák meg. Magyarország kötelezettsége van az elektronikus berendezések gyűjtésére, hasznosítására – fejtette ki. Hozzátette: az közömbös ebből a szempontból, hogy a hulladékká vált berendezés korábban környezetbarát volt-e.

KDNP: óriási lehetőség a 2017-es budapesti vizes világbajnokság

Simicskó István elmondta, Magyarország eddigi történetének legnagyobb sporteseményét rendezheti meg 2017-ben, a vizes világbajnokságot. Szerinte ez egy óriási vállalkozás, új kihívás, csak úgy sikerülhet, hogy ha összefogással és egyetértéssel végzik el az építési munkálatokat és a szervezési feladatokat. Beszélt arról is, a kormány célja az is, hogy minden gyermek tanuljon meg úszni. Ennek kapcsán úgy fogalmazott: „remélem, hogy Hajós Alfrédtól Egerszegi Krisztinán át Hosszú Katinkáig sok-sok kiváló úszóval gyarapodik majd hazánk".

Fidesz: precedensértékű ítélet a lakiteleki önkormányzat banki ügyében

Lezsák Sándor (Fidesz) arról beszélt, hogy 2015 februárjában a Fővárosi Ítélőtábla precedensértékű ítéletet hozott a lakiteleki önkormányzat, illetve a Kereskedelmi és Hitelbank közötti jogvitában. Elmondta, az önkormányzat – készfizető kezesként – nem fogadta el, hogy a Lakiteleki Vízközmű Társulatnak hitelt nyújtó bank háromszor is jogosulatlanul kamatot emelt. Lezsák Sándor ismertette: az ítélet szerint a banknak 30 millió forintot vissza kell fizetnie az önkormányzatnak, emellett a bíróság eltiltotta a pénzintézetet a megemelt kamat beszedésétől. Összesen 64 millió forint került vissza, marad az önkormányzatnál – összegzett. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a kormány szerint is példaértékű az, amit a lakiteleki önkormányzat tett. Szerinte az ítélet fontos üzenet lehet a többi önkormányzatnak és vállalkozónak, hogy az igazukért akár a bíróságon is álljanak ki.

MSZP: voltak olyanok, akik a bankbotrányok előtt kimenekítették a pénzüket?

Lukács Zoltán (MSZP) szerint egymás után dőlnek be a fideszes bankbotrány dominói: először a Széchenyi Bank, aztán a takarékszövetkezetekből lett „fideszes" DRB-bankcsoport, majd a Quaestor, amelynek vezetője Tarsoly Csaba, a „Fidesz egyik legismertebb gazdasági háttérembere a vezetője". Úgy értékelt, eddig a fideszes háttéremberek a közös kasszából vitték a pénzt, most már az emberek bankba elhelyezett megtakarításaira fáj a foguk". Jelezte, azt kérik az ügyészségtől, indítson közérdekű keresetet a pénzügyi felügyelet ellen, mert ha megállapítja a felelősséget, akkor az államnak jót kell állni a bank- és brókerbotrányok miatt beragadt pénzekért. Nem a győri focit kell megmenteni, hanem azt a 200 ezer kisembert, akiknek a pénze beragadt - fogalmazott Az ellenzéki politikus szerint azt is meg kell vizsgálni, hogy voltak-e olyanok, akik a botrányok kirobbanása előtt kimenekítették a pénzüket. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára érthetetlennek nevezte az MSZP zajongását, értékelése szerint a párt a legjobb védekezés a támadás-elvet alkalmazza. Azt mondta: a szocialisták nem tettek semmit kormányzásuk alatt a pénzügyi rendszer felügyeletéért, elősegítette a devizahitelezést és visszaéltek bennfentes információikkal. „Elősegítették a csalást, a korrupciót, de most itt a vége" – jelentette ki, hozzátéve: a kormány felderítette ezen eseteket.

Jobbik: fontolják meg az aláírásgyűjtés kérdéseit

Sneider Tamás (Jobbik) a párt négy kérdésben indított aláírásgyűjtéséhez kért támogatást. A férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulása mellett érvelve kifejtette, hogy az érintettek helyét fiatalok vehetik át. Az ingyenes internettől a távmunka, e-közigazgatás fellendülését várta. Azt is megfogalmazta, hogy magyar katonáknak semmi keresnivalójuk az ukrán harcokban, emellett a határőrség visszaállítását sürgette. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára hiteltelennek nevezte, hogy Sneider Tamás a „Jobbik őszödi beszéde után" felszólal a kérdésben, miután beismerte, hogy csak a politikai marketing miatt váltottak stílust. Az idősek előtt „kedves, aranyos gyermeknek kell lenni" – idézte Sneider Tamás szavait, jelezve: a Jobbik ugyanazt gondolja, de cukiságkampánnyal akarja elnyerni az idősek bizalmát. Felidézte: a párt a nők 40 év utáni nyugdíjba vonulását nem szavazta meg.

Határozathozatalok

Elutasították az MSZP kérelmét

Az Országgyűlés 62 igen, 106 nem szavazattal leszavazta az MSZP-frakció azon kérelmét, hogy az Országgyűlés utasítsa el az igazságügyi bizottság egyik eseti jellegű állásfoglalását, miszerint Kövér László házelnök az országgyűlési törvénynek megfelelően járt el, amikor a parlament december 23-ai ülésén rendre utasította a szocialista Gőgös Zoltánt. Kövér László akkor a napirend előtti felszólalások közben bekiabáló MSZP-s képviselőnek azt mondta: „legyen szíves és duguljon el!"

Az MSZP-s Bárándy Gergely szerint a házelnökhöz méltatlan volt, ahogy a közbekiabáló Gőgös Zoltánt rendre intette.

A fideszes Vitányi István az igazságügyi bizottság nevében azt mondta: a testület állásfoglalása szerint a házelnök ülésvezetését nem lehet részrehajlónak értékelni.

Novák Előd (Jobbik) – aki „mint a legtöbbször megbírságolt képviselőként" kért szót - azt mondta, elfogadhatatlan ez a stílus bármelyik levezető elnöktől, pláne magától a házelnöktől, de az sem normális, hogy „Kövér Lászlónak erre az arrogáns tanár bácsis stílusára valamiféle óvodás módszerrel reagál az MSZP". Nincs ennél fontosabb dolga az Országgyűlésnek? – tette fel a kérdést. Szerinte az is sérti az Országgyűlés méltóságát, hogy „a büfében alkoholizálni lehet, és sajnos csak a Jobbik képviselői vállalnak önkorlátozást". Sérti az Országgyűlés méltóságát, hogy Szanyi Tibor nemcsak, hogy itt italozott, de néhány parlamenti felszólalása „szondáért kiáltott" – fogalmazott. Sértette az Országgyűlés méltóságát, hogy egy MSZP-s képviselő protézisét kivette az ülőhelyén – sorolta.

Schiffer András (LMP) elmondta, pártja tagjai is vállalnak önkorlátozást, és nem fogyasztanak alkoholt az Országgyűlésben. Jelezte, hogy támogatják az állásfoglalás elutasítását, mert egy házelnök így nem beszélhet, és ha zsinórmérték az Országgyűlés méltósága, akkor az hatványozottan kötelezi ez a házelnököt.

Rogán Antal (Fidesz) szerint a házelnök csak a dolgát teszi akkor, amikor az egyre rendszeresebb és durvább képviselői beszólásoknak próbálja elejét venni, hogy megvédje a Ház tekintélyét. A statisztikák szerint – folytatta – 2014 őszén a Jobbik képviselői 42-szer, az MSZP képviselői 261-szer kiabáltak be.

Azt mondta, az MSZP kettős mércét alkalmaz, hiszen volt olyan, amikor a szocialista Ujhelyi István levezető elnökként úgy fogalmazott: „kérem a képviselőket, jobban tapasszák be a szájukat".

Bárándy Gergely  szerint nem a bekiabálással van a probléma, mert „az parlamenti műfaj", hanem azzal, amit mondanak. Véleménye szerint a házbizottság ülésén egyértelműen kiderült, Kövér László ezért a mondatáért elnézést akart kérni, ha az igazságügyi bizottság hagyta volna.

A parlament nem változtatott a visszaküldött államigazgatási törvénymódosításon

Az Országgyűlés változatlan formában fogadta el a területi államigazgatást érintő, március elején már megszavazott  törvénymódosítást, amelyet Áder János köztársasági elnök előző héten megfontolásra visszaküldött a képviselőknek.

A parlament 111 igen szavazattal, 62 nem ellenében és egy tartózkodás mellett erősítette meg korábbi döntését.

Az államfő az Országgyűlésnek március 10-én küldött átiratában azt a passzust kifogásolta, amely új rendelkezésekkel egészíti ki a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvényt. A kormány szerint azonban az Áder János által kifogásolt változtatás beleillik a kiemelt beruházások megvalósításának gyorsításáról szóló jogszabály koncepciójában, ezért azon nem kívánnak változtatni.

Rákóczi-emléknap lesz március 27.

Rákóczi-emléknapot tartanak a jövőben minden év március 27-én, a fejedelem születésnapján – erről döntött az Országgyűlés kedden.

A Semjén Zsolt és Vejkey Imre, valamint Lezsák Sándor fideszes politikus által benyújtott javaslatot 171 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

A három kormánypárti politikus február közepén javasolta, hogy II. Rákóczi Ferenc emléknapjává nyilvánítsák március 27-ét, a fejedelem születésnapját. A kormánypárti politikusok indoklásukban a magyar történelem egyik legnagyobb alakjának nevezik Rákóczi Ferencet, aki „Magyarország állami önrendelkezéséért vívott harcának vezéralakja" volt a XVIII. század elején.

A határozati javaslat elfogadásával az Országgyűlés megemlékezik a II. Rákóczi Ferencre felesküdöttek emléke előtt is,  
akik a „Cum Deo pro patria et libertate" zászló alatt küzdöttek a magyar szabadság kivívásáért.

A parlament emellett kimondta, hogy támogatja és szorgalmazza a Rákóczi-szabadságharccal kapcsolatos megemlékezések szervezését, oktatási anyagok készítését.

A döntéssel várhatóan már idén lesznek megemlékezések országszerte és a Felvidéken.

Önállóak maradnak a nemzetiségi iskolák

Az Országgyűlési keddi döntésével úgy módosította az államháztartási törvényt, hogy a nemzetiségi iskolákra ne vonatkozzon a jogszabály azon rendelkezése, amely április 1-jétől a fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz utalja a száznál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató intézmények gazdálkodását.

Nemzetközi egyezmények

A parlament 11 nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló törvényt is elfogadott, köztük légiközlekedési megállapodásokról, rendészeti tárgyú megállapodásokról, valamint nyugdíjjogosultságok és vezetői engedélyek kölcsönös elismeréséről döntöttek. A Ház elfogadott nyolc, külföldi katonai szerepvállalásra - köztük az afganisztáni missziókra - vonatkozó beszámolót is.

Az önkormányzatok június közepéig nyilatkozhatnak iskoláik működtetési szándékáról

A parlament a köznevelési törvény átírásával március 31-ről június 15-re tolta annak határidejét ameddig az önkormányzatnak nyilatkoznia kell a saját tulajdonában álló és az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményei működtetésével kapcsolatos további szándékáról.

Kucsák László, fideszes országgyűlési képviselő javaslatát 113 igen 59 nem és 5 tartózkodó szavazattal fogadták el kedden.

Az új szabályozás alapján június 15-ig nyújthat be kérelmet a háromezret meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat, ha a következő tanévtől, azaz 2015. szeptember 1-jétől a működtetési kötelezettségének nem tud eleget tenni, illetve a háromezret nem meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat, ha a működtetést az államtól át kívánja vállalni.

Három további ingatlan kerül a Városliget Zrt. vagyonkezelésébe

Az Országgyűlés keddi döntésével a Városliget Zrt. vagyonkezelésébe kerül a korábbi Szabolcs utcai kórház egy része, amely a leendő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ lesz, és jelenleg Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vagyonkezelésében van. Ugyancsak a Városliget Zrt.-hez kerül a komáromi csillagerőd vagyonkezelése a magyar állam többségi tulajdonában lévő Monostori Erőd Kft.-től, illetve a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum  épülete, amely jelenleg a múzeum javára van bejegyezve.

Az erről szóló törvénymódosítást 114 igen szavazattal, 62 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadták el.

Az erőd fejlesztése a Szépművészeti Múzeum román csarnokának rekonstrukciójával függ össze; a központi raktározási központra pedig a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeinek egyesülése miatti többletfeladatokhoz van szükség.

Hoppál Péter kulturális államtitkár korábban a Liget Budapest projekthez kapcsolódó beruházások zökkenőmentes lebonyolításával indokolta a vagyonkezelői jog megváltoztatását.

A kormány kétévente frissíti az energiastratégia előrejelzéseit

Az Országgyűlés módosított a nemzeti energiastratégiáról szóló, 2011-ben elfogadott határozatán is. A képviselők a változtatással arra kötelezték a kormányt, hogy kétévente vizsgálja felül és véleményezze a stratégia teljesülését, továbbá szükség esetén frissítse az energiafelhasználásra vonatkozó előrejelzéseket és gondoskodjon azok közzétételéről.

Diplomáciai képzés indulat a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 

A diplomáciai feladatokra felkészítő képzési területtel bővül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatási szak az alap- és mesterképzésben is megjelenik.

Ezt is tartalmazza az NKE-ről szóló törvény módosítása, amelyet kedden 113 igen szavazattal, 64 nem ellenében fogadott el a Ház.

Az egyetem a változtatás értelmében lehetőséget kap arra, hogy egyes képzéseit, doktori iskoláját ne a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleményezze, hanem valamely olyan szervezet, amely teljes jogú tagja az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetségnek.

A változtatás letetővé teszi, hogy bizonyos képzéseknél a felvétel feltétele legyen a kifogástalan életvitel és annak ellenőrizhetősége, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzés elvégzése.

A jogszabály a jövőben nem részletezi az egyetem szenátusának összetételét, így azt az intézmény a szervezeti és működési szabályzatában rögzítheti. Emellett a kormány lehetőséget kap arra, hogy rendeletben szabályozza az NKE képzési területeit, az indítandó szakokat, azok követelményeit.

Új pertípus jön létre a képmáshoz és a hangfelvételekhez fűződő jogok védelmére

A sajtó-helyreigazítási per mintájára egy új különleges pertípust hozott létre az Országgyűlés a képmáshoz és a hangfelvételekhez fűződő jogok hatékony védelme érdekében.

A polgári perrendtartásról szóló jogszabály ezt tartalmazó módosítását 113 kormánypárti igen szavazattal, 42 szocialista, LMP-s és független nem ellenében, továbbá 22 jobbikos tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.

A változtatás előírja, hogy a felek a jogvitájukat már a bírósági eljárást megelőzően próbálják meg rendezni. Az új eljárás ennek megfelelően két szakaszból áll: a pert megelőző előzetes eljárásból, valamint magából a perből.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára korábban célként jelölte meg, hogy a viták ne kerüljenek bíróság elé. Emlékeztetett: már az új polgári törvénykönyv is hozzájáruláshoz kötötte a felvételek készítését a tömegrendezvények és a közéleti szereplés kivételével.

Dupla vasárnapi bérpótlék jár az évente csak öt vasárnap kinyitó boltok dolgozóinak

Az Országgyűlés módosította a munka törvénykönyvét, amelynek értelmében azok a kereskedelmi alkalmazottak lesznek jogosultak százszázalékos vasárnapi bérpótlékra, akik olyan boltban dolgoznak, amely csak az adventi vasárnapokon és az év egy tetszőleges vasárnapján nyithat ki.

Szatmáry Kristóf és Vas Imre fideszes képviselők, valamint a KDNP-s Harrach Péter előterjesztését 138 igen szavazattal, 37 nem ellenében, egy tartózkodás mellett fogadta el a parlament.

A munka törvénykönyve alapesetben – bizonyos feltételekkel – ötvenszázalékos vasárnapi bérpótlékot ír elő a hét utolsó napján dolgozóknak.

További üzletekre terjesztették ki a törvény hatályát

Az Országgyűlés törvényben rögzítette: a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló jogszabály hatálya azokra az üzletekre is kiterjed, amelyek benzinkút területén működnek, de nem árulnak üzemanyagot, valamint azokra, amelyek azonos helyen és időben folytatnak kis- és nagykereskedelmi tevékenységet.

Három fideszes képviselő, Szatmáry Kristóf, Mengyi Roland és Vas Imre előterjesztésére 115 igen szavaztak igennel, 37-en nemmel, 24-en pedig - köztük két fideszes, Bencsik János és Czomba Sándor – tartózkodtak.

A kis- és nagykereskedelmi tevékenységet egyszerre folytató üzletekre vonatkozó korlátozást több sajtóorgánum is lex Metróként értelmezte, vagyis úgy, hogy a szabályozás célja, hogy a Metro áruházak se nyithassanak ki vasárnaponként.

A benzinkutak területét érintő szabályozással kapcsolatban a törvényalkotási bizottság ülésén a kormánypártok részéről megerősítették: a benzinkutak saját üzletei nyitva lehetnek vasárnaponként is, a töltőállomások területén működő, de üzemanyagot nem áruló boltokra viszont vonatkozni fog a vasárnapi tilalom.

„Kis népszámlálást" tartanak 2016-ban Magyarországon 

A népesség és a lakások tíz százalékára kiterjedő, „kis népszámlálást", mikrocenzust tartanak 2016 októberében Magyarországon az Országgyűlési keddi döntése értelmében. 

A képviselők 142 kormánypárti, jobbikos és LMP-s igen szavazattal, 5 független nem ellenében és 30 szocialista és független tartózkodás mellett fogadták el Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter erre vonatkozó javaslatát.

A kormány célja, hogy a 2011-es előző és a 2021-ben esedékes következő népszámlálás félidejében – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) segítségével – felmérje az elmúlt öt évben bekövetkezett változásokat annak érdekében, hogy a döntések előkészítéséhez és hatásainak méréséhez megbízható, időszerű adatok álljanak rendelkezésre.

Módosultak az agrártámogatási szabályok

A gazdálkodók munkájának egyszerűsítését célozza az egyes agrártámogatási tárgyú törvények módosítása.

Az Országgyűlés 134 igen szavazattal, 10 nem ellenében és 29 tartózkodás mellett hozta meg ezt tartalmazó döntését.

A mezőgazdasági, az agrár-vidékfejlesztési, valamint a halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény módosítása lehetővé teszi a befogadó nyilatkozat bevezetését olyan támogatások esetében, amikor egyes támogatási jogcímek esetében részkifizetések történnek, és csak a támogatási időszak végén kell elszámolni az igénybe vett pénzzel. Könnyítés az is, hogy a támogatást kérő gazdálkodó esetleges köztartozását nem csak az uniós, hanem a nemzeti támogatásból is vissza lehet tartani.

Módosulnak a nemteljesítési bírság szabályai: tekintettel arra, hogy a szerkezetátalakítási programok lezárultak, az azokra vonatkozó bírságokat sem tartják fenn. Lehetővé válik, hogy a területalapú támogatások zöld komponensének alkalmazása során az ökológiai célterületekre támogatást kérő földhasználó a támogatható területével közvetlenül határos tájelemre is támogatást kérjen és az elszámolható is legyen.

Az Európai Bizottság jóváhagyta az őszi fagy káreseményként történő bevezetését, valamint az üzemi szintű  hozamérték-csökkenésnek 30 százalékról 15 százalékra történő mérséklésének szabályait. Így a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011-ben megalkotott törvény is kiegészül az említett új rendelkezésekkel.

Földgázellátási törvény

Balla György: egy szolgáltatót se kényszerítsen a törvény az egyetemes szolgáltatásra

Balla György az általa és Mengyi Roland, Németh Szilárd (Fidesz) által benyújtott, a földgázellátási törvénymódosítás kapcsán emlékeztetett arra, hogy február közepén megalakult a nemzeti közműszolgáltató. Mint mondta, az Első Nemzeti Közműszolgáltató a Főgáz állami kézbe kerülését követően megjelent az egyetemes gázszolgáltatói ágazatban, és még ebben a hónapban az egész országban elérhető lesz, bárki átjelentkezhet a nonprofit céghez.

A kormánypárti képviselő a törvénymódosításról elmondta, az a cél, hogy a verseny fokozódásával egyik szolgáltatót se kényszerítse a törvény az egyetemes szolgáltatás fenntartására, amennyiben ez az adott társaságnak nem áll érdekében, más szolgáltató viszont lehetőséget kapna a visszamondott tevékenység átvételére.

Balla György közölte: az átadás-átvételkor valamennyi szereplőnek kötelező lesz együttműködnie egymással a szolgáltatás zökkenőmentes biztosítása érdekében. A javaslat világosan rendelkezik a fogyasztók megfelelő tájékoztatásáról, illetve a felek adatszolgáltatási kötelezettségéről – ismertette. Kitért arra, hogy az előterjesztés olyan fontos technikai részletekre is kitér, mint a mérőállás meghatározása, a számlakibocsátás módja.

Rögzítette, hogy a visszaadott egyetemes szolgáltatói engedélyt csak olyan kaphatja meg, aki rendelkezik az átvett ügyfelek ellátáshoz szükséges kapacitással.

Úgy összegzett: a javaslat garantálja, hogy a lakosság és a kisvállalkozók a számukra legmegfelelőbb, legolcsóbb, leghatékonyabb szolgáltatóhoz kerülhessen.

Balla György szerint javaslatuk egy világos rendszerbe illeszkedik, egy olyan folyamatba, amely a fogyasztók érdekeinek megvédésről, végső soron a rezsicsökkentésről szól.

A földgázellátási törvány módosításának általános vitája

A kormány támogatja a földgázellátási törvény módosítását

Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára a kormány támogatásáról biztosította javaslatot, és úgy értékelte, hogy a módosítás az egyetemes szolgáltatást felhagyni kívánó társaság életét fogja megkönnyíteni, és szélesíti a fogyasztók ellátásbiztonságának jogi garanciáit.

A kormány szerint a javaslat kiszélesíti a földgázágazat szereplőinek mozgásterét, és új lehetőségeket kínál számukra. Megszüntet egy ésszerűtlen korlátozást, mivel a vállalkozásoknak lehetőségük lesz az egyetemes szolgáltatásuk megszüntetésére – magyarázta.

Németh Lászlóné szerint a javaslat más egyetemes szolgáltatóknak versenysemleges módon ad lehetőséget arra, hogy ezt a tevékenységet átvegyék, bővítsék ellátási területüket, amennyiben erre megfelelő ajánlatot tesznek.

Mint mondta, a fogyasztók számára esélyt teremt arra, hogy a szolgáltatást olyan cégtől vegyék igénybe, amely piaci alapon, ténylegesen el kívánja látni azt.

Fidesz: a cél a fogyasztók érdekeinek erősítése

Németh Szilárd, a Fidesz vezérszónoka először a rezsicsökkentésről beszélt, emlékeztetve annak eredeti céljára, azaz hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormányok alatt Európa legmagasabb gázárát fizető családok visszakapjanak valamit a tőlük "elsíbolt" pénzből, és ez sikerült is.

A törvényjavaslattal kapcsolatban kifejtette: szabályozni kell azt az esetet, ha egy társaság úgy döntene, felhagy az egyetemes szolgáltatói tevékenységgel, és jogszabályban kell rögzíteni, hogy ezt milyen körülmények között teheti meg. Biztosítani kell – folytatta –, hogy az ilyen cég által ellátott lakossági és gazdasági fogyasztók továbbra is az egyetemes szolgáltatás keretei között juthassanak garantált gázellátáshoz.

A cél tehát a lakossági és kisvállalati fogyasztók érdekeinek erősítése úgy, hogy a rezsicsökkentés, "a Fidesz-KDNP politikájának sarokköve", fenntartható és folytatható legyen – összegezte Németh Szilárd.

MSZP: jogszabályban rögzítik a piaci előnnyel való visszaélést

Tóth Bertalan, az MSZP vezérszónoka úgy értékelte, hogy a Fidesz törvényjavaslata nem más, mint jogszabály rögzített piaci előnnyel való visszaélés, ezért azt a szocialisták nem támogatják.

A rezsicsökkentésről az ellenzéki politikus azt mondta, ha azt komolyan folytatni akarnák a kormánypártok, támogatniuk kellett volna azt az indítványt, amely alapján a mostani olcsóbb energiából fakadó hasznot odaadhatnák az embereknek.

Tóth Bertalan kitért a gáztározók visszavásárlására az E.On-tól, a Mol-részvények visszavételére, a Főgáz és a Fővárosi Vízművek megvásárlása is, amelyekkel kapcsolatban úgy fogalmazott: "kifizették ezeket a cégeket a magyar emberek pénzéből".

Volner: a Jobbik már 2010-ben rezsicsökkentést javasolt

Volner János, a Jobbik vezérszónoka kifejtette: azzal egyetértenek, hogy Magyarországnak saját kézbe kellett vennie energetikai ügyeit, de szerinte nem elég állami kézbe venni az energetikát, a szükséges megoldásokat is fel kell mutatni.

A politikus hosszan idézte saját 2010-es nyilatkozatait, amelyekben rezsicsökkentést sürgetett, majd megjegyezte, hogy "akkor még sehol nem volt" a kormány által 2012 végén kezdeményezett rezsicsökkentés.

Megjegyezte továbbá, hogy a rezsicsökkentésnek voltak rejtett költségei is, ilyen például a gáztározó-visszavásárlás.

Az LMP önkormányzati tulajdonú gázszolgáltatók lehetőségét vetette fel

Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka azt mondta: pártjának rokonszenvesek lennének az önkormányzati, helyi közösségi tulajdonú gázszolgáltatók - szemben a nagy állami gázvállalattal –, amelyek használják az alternatív energiát.

Összegzése szerint tehát a magánérdekek korlátozását támogatják ezen a területen, de csak akkor, ha az mindenkire vonatkozik.

Ezt követően az ülést vezető Hiller István lezárta az általános vitát, a felszólalásokra reagáló Balla György fideszes előterjesztő pedig egyebek mellett azt mondta – válaszolva a szocialistáknak –, hogy a kormánynak semmilyen közművet nem kellett volna visszavásárolnia, ha az MSZP-sek nem adják el.

Szociális egyezményekről szóló javaslat általános vitája

Törökországgal és az Egyesült Államokkal megkötött szociális egyezmények kihirdetéséről is tárgyalt a parlament. Zombor Gábor, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyi államtitkára azt mondta, mindkét javaslat javíthatja a partner országok és Magyarország közötti mobilitást és nem csak a magánszemélyek, hanem a gazdasági társaságok számára is kölcsönös előnyöket biztosít.

Ezek között említette az Egyesült Államokkal megkötött egyezmény ismertetőjében, hogy koordinálják a nyugdíjbiztosítást és összeszámíthatóak lesznek a másik országban szerzett biztosítási idők.

Tóth Bertalan (MSZP) azt mondta, az államokban élő magyarok többször keresték az Emmi jogelődjét, hogy az amerikai jogok szerint nyugdíjuk korlátozás alá esik, ha Magyarországon tartózkodnak. Ezért felmerült az igény, hogy bilaterális egyezményben állapodjanak meg a nyugellátásokról. A frakció mindkét javaslatot támogatja.

Vágó Sebestyén (Jobbik) közölte, támogatják a javaslatot, az ilyen egyezmények azt is elősegíthetik, hogy visszatérjenek a korábban elvándorolt magyarok.

Schmuck Erzsébet (LMP) szintén támogatta a törvényjavaslatot, de feltette a kérdést, hogy miért tartott hat évig az egyezmény megkötése.

A két vitát az elnöklő Hiller István lezárta.

Az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslat vitája

Kormány: a javaslat hozzájárul a jó állam eszméjének megvalósításához

Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára azt mondta, hogy a javaslat lehetővé teszi az állami tulajdonú földek egységes szakmai elvek mentén történő használatát, erősíti a jogbiztonság érvényre jutását, amivel hozzájárul a jó állam eszméjének gyakorlati megvalósításához.

Az előterjesztés nyolc törvény módosítását tartalmazza, az állami földvagyon-gazdálkodás egységes elvek szerinti megvalósítása érdekében – közölte.

A módosítások célja – fejtette ki az államtitkár –, hogy valamennyi állami tulajdonba tartozó vagy oda kerülő föld egységes tulajdonosi joggyakorlás és egységes hasznosítási elvek mentén tartozzon az Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) tulajdonosi joggyakorlása alá. A NFA vagyoni körét úgy szeretnék kiszélesíteni, hogy ide kerüljön minden mező- és erdőgazdálkodásra használt állami földterület – mondta. Hangsúlyozta, hogy ez nem okoz érdeksérelmet az egyes speciális, például honvédelmi célra használt területek esetében.

A javaslat fontos feladata az is, hogy az állami földek használatára vonatkozó speciális szabályokat hozzáigazítsa az új földforgalmi szabályozáshoz – folytatta Bitay Márton Örs. Azt mondta, a tervezet egyértelművé teszi, hogy az állami szervek vagyonkezelői joga alapján használt területek nem számítanak bele a birtokmaximumba, ezzel biztosítani lehet például a mintegy egymillió hektáros állami tulajdonú erdővagyon megfelelő kezelését.

A módosítással új, világos struktúra mentén szabályozzák majd a nemzeti földalapba tartozó földrészletek hasznosítási formáit. Új lehetőségként biztosítják, hogy a szociális szövetkezetek közfoglalkoztatási célra nyilvános pályáztatás nélkül kaphassanak ingyenesen használható állami földeket – hangsúlyozta az államtitkár. Hozzáfűzte, a javaslat az önkormányzatok számára is biztosítja az állami földek közfoglalkoztatás és szociális földprogram céljára történő használatát.

A jövőben kötelező lesz az állami tulajdonba kerülő védett természeti területeket a nemzeti parkok igazgatóságának vagyonkezelésébe adni – mondta az államtitkár.

Fidesz: többségében technikai jellegű a módosítás

A Fidesz vezérszónoka, Győrffy Balázs arról beszélt, hogy az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló törvény szerint a szövetkezet által kialakított földalapok ki nem jelölhető védett területei a nemzeti földalapba kerülnek. Hangsúlyozta, hogy ezen területek korábban is ide tartoztak, csak erről eddig nem rendelkezett jogszabály. Hozzátette, hogy ezek a földek nem automatikusan kerülnek a nemzeti parkok igazgatóságának vagyonkezelésébe, mert ezt kérni kell az NFA-tól.

Kiemelte, hogy a védett, természetvédelmi területek elővásárlási joga kapcsán javasolt változtatások indoka az új földforgalmi törvényhez való igazodás.

Jelenleg a védett természeti területek elővásárlási joga a nemzeti parkok igazgatóságánál van, de ezt több problémát is okoz, például gyakran forráshiány miatt ezzel nem tudnak élni – folytatta. A kormánypárti képviselő szükségnek nevezte, hogy a vásárláskor ne a gyakran túlzó árverési becsérték, hanem az NFA szakértője által megállapított érték legyen az irányadó.

MSZP: nem látszik, hogy vizsgálnák a bérlőket

Gőgös Zoltán (MSZP) rendben lévőnek nevezte azt az elképzelést, amelyik alapján az érintett társaságnak értékesítenék az osztatlan közös tulajdonban lévő erdőterületek állami részét. Egyetértett azzal is, hogy a szociális szövetkezetek ingyen kaphassanak állami földeket közfoglalkoztatási célra.

A szocialisták arra viszont nem látnak garanciát, hogy az NFA a jelenlegi apparátusával képes lesz a természetvédelmi területek kezelésére – jelentette ki. Hangsúlyozta, nem látják, hogy a korábbi pályázatok során földhöz jutó szereplőket érdemi módon vizsgálnák.

Felhívta a figyelmet, hogy a nemzeti parkok egyik bevételi forrása a bérleti díjak rendszeréből származott, de ez feltehetően megszűnik majd és a kiesést nehezen fogják tudni kezelni.

A kisajátítást bírálva azt mondta, a jelenlegi tulajdonosok nem látják annak a garanciáját, hogy a területeket visszakapják majd művelésre.

Gőgös Zoltán úgy összegzett, hogy az MSZP ebben a formájában nem tudja támogatni a javaslatot.

A Jobbik aggályosnak tartja az előterjesztést

Magyar Zoltán (Jobbik) aggályosnak nevezte azt a kormányzati érvet, hogy egységes vagyonkezelés alá kerülnek az állami földek.

Beszámolt arról is: számos szervezet tiltakozik az előterjesztés ellen, azon meggyőződésének adva hangot, hogy a nemzeti földalapkezelő nem képes olyan szintű természetvédelmi tevékenységre, mint a nemzeti parkok.    

Hosszasan szólt a földvagyonkezelés anomáliáiról és kijelentette: az előterjesztés nem megoldás azokra. Kishantos példáját hozta arra, hogyan használja a kormányoldal „politikai bosszúra" a földterületek kiosztását, valamint arra, hogy a „haveroknak mutyizzanak ki" földeket.

Magyar Zoltán szerint legalább kétharmadnyi azon állami földpályázatok aránya, amelyek esetében vitatható a nyertes személye. Problémásnak nevezte az állatállomány kezelését is ezen területeken.

Mint mondta, azzal a céllal egyetértenek, hogy az önkormányzatok és a szociális szövetkezetek földhöz jussanak, összességében azonban jelenlegi formájában a Jobbik nem tartja támogathatónak az előterjesztést.

Bírálta többek között azt, hogy az állami földpályázatok vesztes pályázatait azonnal visszaküldik, így az nem ismerhető meg, nem hasonlítható össze a nyertes pályázattal.

Vita az erdőgazdálkodásról

Az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvénymódosítás általános vitáját is lefolytatta kedd este az Országgyűlés. Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára expozéjában kiemelte, a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó szereplők kötelezettségének meghatározásáról szóló uniós parlamenti és tanácsi rendelet a szervezet belső piacára kerülő faanyag eredetigazolását követeli meg, ennek célja az illegális fakitermelés visszaszorítása. Kifejtette: mintegy ötezer faipari tevékenységet végző hazai vállalkozás, valamint az erdőgazdálkodók egy része is érintett lehet az uniós rendelet végrehajtásában. Utalt arra, hogy az uniós szabályozás 2013. március 3-án lépett hatályba, így az átültetésében jelentős a lemaradás, és emiatt eljárás is indult Magyarország ellen.

A rendelet a piaci szereplőkre terheli, hogy a fa és faanyag legális eredetéről meggyőződjenek, mielőtt az unió belső piacán először forgalomba hozzák. E kötelezettség teljesítését nemzeti hatóságnak kell ellenőriznie, ami az erdészeti hatóság feladata lesz.

Kitért arra, hogy Magyarországon az illegális fakitermelés évi 300 ezer köbméter körül van, ez mintegy 3 milliárd forintos összeg, az adókiesés körülbelül egymilliárd forint, és további 3-400 milliós költségvetési hiány fakad a be nem fizetett járulékokból. Ezért részletesen meghatározzák a hatósági eszközöket, az adatátadási szabályokat és a szankciókat.
    
Dankó Béla (Fidesz)  a vitában arról beszélt, hogy az erdők a Föld tüdejét jelentik, azokat minden lehetséges eszközzel védeni kell. Felidézte, hogy az erdőtörvényt az előző ciklusban és már a mostaniban is többször módosították, de ezek alapvetően turisztikai jellegűek voltak. Kitért arra, hogy az illegális fakitermelés súlyos gazdasági, társadalmi következményekkel jár, hiábavalóvá teszi a legális piaci szereplők tevékenységét. Indokolt az egységes uniós fellépés, amelyet a jogszabály is szolgál majd. Legény Zsolt (MSZP) azt mondta, mivel uniós kötelezettségnek kell eleget tenni, támogatni fogják a javaslatot. Földi László (KDNP) szintén a jogharmonizáció szükségességére hívta fel a figyelmet az uniós szabályozással összhangban. Kiemelte: új fogalmi meghatározások is megjelennek a törvényben, és hiteles okmányok szükségesek ahhoz, hogy "a fa elkezdjen utazni" akár országon belül, akár az unióban. Az uniós rendszer bevezetése jelentős előnyökkel jár majd, és kitért arra is, hogy egyszerűsítések is megjelennek az erdészeti tevékenységet folytatók számára. Jelezte: a KDNP támogatja az indítványt. Magyar Zoltán (Jobbik) közölte: üdvözlik a javaslatot, örülnek, hogy a kormány segíteni akarja a falopások visszaszorítását.