Schmitt Pált, a Fidesz-KDNP jelöltjét választotta meg köztársasági elnöknek kedden az Országgyűlés. Zárjuk le a rendszerváltozás utáni kort, szülessen meg az ezeréves alapokon nyugvó, modern és önbizalommal teli XXI. századi Magyarország, az egységes magyar nemzet új alkotmánya, ez mindannyiunk történelmi felelőssége – mondta Schmitt Pál megválasztása után elmondott beszédében. A titkos szavazáson a képviselők közül 263-an támogatták szavazatukkal a házelnököt, aki augusztus 6-án váltja hivatalában Sólyom László jelenlegi államfőt. Balogh Andrásra, a szocialisták köztársaságielnök-jelöltjére 59-en voksoltak.
Zárjuk le a rendszerváltozás utáni kort, szülessen meg az ezeréves alapokon nyugvó, modern és önbizalommal teli XXI. századi Magyarország, az egységes magyar nemzet új alkotmánya, ez mindannyiunk történelmi felelőssége – mondta Schmitt Pál, aki felhívta a figyelmet: hiába bármilyen gondosan elhelyezett betű egy új alkotmányban, ha nincs mögötte kölcsönös elfogadás és a szent meggyőződés, hogy az alaptörvény jól szolgálja majd a következő generációk jogbiztonságát, rendjét; enélkül az csak élettelen, üres szöveg marad.
Az alkotmány szerint az államfő pártsemleges, amely azonban nem értéksemlegességet jelent – mutatott rá. Schmitt Pál úgy fogalmazott, a párbeszéd, az egymásra figyelés elnöke kíván lenni. Az államfő legyen minden magyar összetartozásának, a nemzet egységének megtestesítője, megismételve, hogy tevékenységének középpontjában a magyar ember áll majd.
Dolgos, alkotó, teremtő és egymás mellett békésen megférő magyarokra van szükség – idézte Klebelsberg Kunót. Mint mondta, zászlajára szeretné tűzni minél több magyar meghallgatását arról, hogy milyen évtizedeket képzel el magának, gyermekeinek, unokáinak. Figyelnünk kell szomszédainkra is, ők hogyan látnak bennünket – hívta fel a figyelmet a megválasztott köztársasági elnök, aki beszédét Szent István szavaival is zárta: a nemzet és egy ország vezetése nem gőgösségről, magasabbrendűségről szól, hanem alázatról és szolgálatról. Schmitt Pál végül a Mindenható segítségét kérte, hogy a jogállamiság jegyében az alkotmány és a törvények rendelkezését betartsa és betartassa.
Schmitt Pál 1942. május 13-án született Budapesten.
1955-ben párbajtőrvívóként kezdte sportolói pályafutását, egyéniben kétszer nyert magyar bajnokságot, s 1965-77 között 130 alkalommal szerepelt a válogatottban. A párbajtőrcsapat tagjaként 1968-ban és 1972-ben olimpiai bajnoki címet szerzett, s 1970-ben, majd 1971-ben világbajnok is lett.
A Magyar Olimpiai Bizottságban 1983-tól főtitkár, majd 1989 óta a testület elnöke. 1985 és 1990 között a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának elnöke volt. 1983-ban beválasztották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagjai sorába. 1991-től a NOB végrehajtó bizottságának tagja lett, 1995-ben a NOB alelnökévé választották, 1999 óta a NOB protokollfőnöke. Emellett 1995-től a NOB Sport és Környezetvédelmi Bizottságának elnöke, 1999-2007 között az Olimpikonok Világszövetségének elnöke is volt.
