Szent László király életműve az elhivatott, elkötelezett ember életműve. A hazáért és a nemzetért végzett szolgálatának alapja őszinte hite volt – jelentette ki a nemzeti fejlesztési miniszter a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat által rendezett megyenapi ünnepségen pénteken Kisvárdán. Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke történelmünk szempontjából sorsdöntőnek nevezte a lovagkirály uralkodását.
Seszták Miklós beszédében hangsúlyozta: a lovagkirály 18 esztendeig tartó uralkodása Magyarország mint önálló keresztény ország megerősítését célozta. Uralkodói munkájával megszilárdította a belső békét, megerősítette a határokat, a jogrendet és a keresztény vallás helyzetét. A miniszter szólt arról is, hogy a megyei közgyűlés 2005-ben nyilvánította május 20-át Szabolcs-Szatmár-Bereg megye napjává arra emlékezve, hogy Szent László király részvételével 1092-ben ezen a napon tartották meg a magyar egyházi és politikai törvényhozás szempontjából jelentős eseménynek számító szabolcsi zsinatot és törvényhozó országgyűlést Szabolcs községben.
Szent László hitt abban, hogy jól cselekszik, helyesen dönt mint király és mint ember – fogalmazott Seszták Miklós. A Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke hozzátette: Szent Lászlót az uralkodása mellett bátorsága és merészsége határozta meg, ezek a tulajdonságok pedig azóta is fontosak a magyarok számára.
„Ezt a népet bátor és erős nemzetnek ismeri a világ, mert hiszünk az értékeinkben, hűek maradunk elődeinkhez és tovább építjük örökségünket” - hangsúlyozta a kereszténydemokrata tárcavezető hozzátéve, hogy a megye folyamatosan fejlődik, látható a vezetők és az ott élő emberek tenni akarása, erős az összetartozás érzése is, ezért „hiszem és vallom, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egy igazi sikertörténet lesz” – mondta Seszták Miklós.
Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés kereszténydemokrata elnöke beszédében azt mondta, Szent László uralkodása sorsdöntő volt a magyarok történelmében: kiváló uralkodói képességével, vitézségével és életszentségével kivezette a magyarságot a belső veszedelmek örvényéből, megmentette a külső ellenségek halált és pusztulást hozó támadásaitól.
A megyenapi ünnepség végén kitüntetéseket adtak át, majd a résztvevők koszorúkat helyeztek el Szent László lovasszobránál. Az emlékév alkalmából a lovagkirályt ábrázoló freskókból nyílt fotókiállítás a kisvárdai művelődési házban.
Az 1092-es szabolcsi zsinaton meghozott határozatok képezik Szent László király első törvénykönyvét. A főpapok és előkelők részvételével, a nép tanúsága mellett a szabolcsi földvárban ülésező zsinat főleg egyházi kérdéseket tárgyalt, de számos más intézkedést is hozott. Egyebek között rendezte a tizedek kérdését, korlátozta a papok házasságkötését, szabályozta a tizedszedést, meghatározta a parancsolt ünnepek dátumát és megünneplésének módját, előírta a szentmisén való részvételt, határozott a lerombolt vagy elpusztult templomok újjáépítéséről, büntetést rótt ki a pogányokra, rendezte a zsidók és böszörmények viszonyait, büntette a házasságtörést, a nemi erőszakot, az erkölcstelen nőket és rendelkezett a királyi bíráskodásról.
