Napirend előtt

A szegénységről, a felzárkóztatási programokról, Kárpátalja megsegítéséről, a szociális dolgozók fizetéséről és az illegális bevándorlásról volt szó napirend előtt az Országgyűlésben.
    
Soltész Miklós (KDNP) a Colleen Bell magyarországi amerikai nagykövet múlt heti beszéde kapcsán fejezte ki értetlenségét, mivel szerinte a magyar határvédelem sikerrel járt, és az európai közvélemény nagy része is a magyarhoz hasonló megoldásokat sürget, illetve a magyar hatóságok és az emberek minden segítséget megadtak a rászorultaknak. Hozzátette: mi is aggódhatnánk az Amerikában elharapozó erőszak, az iskolai lövöldözések miatt. A kormánypárti képviselő azt mondta, sokkal több közös feladat lenne az Egyesült Államokkal, és arra kérte a nagykövetet, hogy az amerikaiak nagyvonalú felajánlásával közös humanitárius segítséget nyújtsanak Ukrajnának és Kárpátaljának. Rétvári Bence válaszában összegezte, hogy a magyar kormány milyen segítséget nyújtott Kárpátaljának. Ismertetése szerint idén tavasszal 85 millió forint támogatást nyújtott a magyar kormány Kárpátaljának, amelyet nyáron 650 millió forintos, széles körű programmá egészítettek ki. Emlékeztetett arra, hogy a többi között támogatják az ottani pedagógusokat, a gyermekétkeztetést, illetve a lelkészek munkáját.

Kósa Lajos (Fidesz) szerint a hétvégén kiderült, ki áll a Brüsszel által javasolt kötelező betelepítési kvóta mögött. Mint mondta, megszólalt Soros György amerikai milliárdos, akiről sejthető volt, hogy az idea mögött áll, és támogatásáról biztosította a kvótarendszert. Úgy folytatta: Soros szerint 4,5 millió forintot kell adni azoknak, akik Európába települnek, és ha egy országnak nincs erre pénze, akkor hitelből kell azt finanszíroznia. A kormánypárti politikus szerint nem valami bibliai csapás az illegális bevándorlás, hanem hús-vér emberek, dollármilliárdok állnak mögötte. Hangsúlyozta, az EU legtöbb országának semmi köze nincs a válságokhoz, Soros György volt az, aki részben finanszírozta azokat az erőket, amelyek a válságok kirobbantásában szerepet játszottak, például az arab tavasz és a narancsos forradalom idején. Harcolni kell a kötelező kvóta ellen.

Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke is úgy látta, hogy kötelező betelepítést jelent a brüsszeli kvótarendszer, amelyet a magyar kormány jogtalannak tart, ezért más európai kormányokhoz hasonlóan az európai bírósághoz szeretne fordulni. A kötelező betelepítési kvótát - folytatta - egy képlet alapján határozzák meg. Rogán Antal egy lapon felmutatta a Juncker-képletet. Mint mondta, Soros Györgyhöz hasonlóan Németország is egymillió bevándorlóra számít idén, és ha a Juncker-képletből indul ki, akkor annak alapján Magyarországnak évente 13 200 embert kellene letelepíteni. Ha 1,2 millió emberrel számolnak, akkor évente több mint 15 ezer ember betelepítését jelentené. Rogán Antal emlékeztetett arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézete szerint öt éven keresztül folytatódik a bevándorlás. A miniszter szerint családegyesítések is lesznek, és akkor a képlet alapján a betelepítési kvóta egy szegednyi ember betelepítését jelenti Magyarországra öt esztendő leforgása alatt.

Közölte, a kvótarendszer értelme is megkérdőjelezhető, az nem oldja meg, hanem súlyosbítja a válságot, és nem ad választ az elhelyezési kérdésekre. A magyar kormány a kötelező kvótát nem tartja elfogadhatónak. Rámutatott, hogy akár a schengeni rendszer is veszélybe kerülhet, mert egyes európai országok visszaállítják a határaikat. Jelezte, a magyar kormány jogtalannak tartja a kötelező kvótarendszert, mert az európai vezetőknek nem volt hatásköre ebben kötelező döntést hozni, ezért más európai kormányokhoz hasonlóan a magyar is szeretne az Európai Bírósághoz fordulni. Ehhez szükség lesz az Országgyűlés és az emberek támogatására is.

Tóbiás József (MSZP) azt vetette fel, hogy a kormánypártiak leszavazták a népjóléti bizottságban a gyermekéhezés felszámolását célzó, nyolcpárti nemzeti minimum programot. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára a szocialisták eltökéltségét kérte számon a rezsicsökkentéssel kapcsolatban, és a szemükre vetette, hogy kormányzásuk alatt 15-ször emeltek különböző rezsitételeket. Kitért arra, hogy a kormány politikájának köszönhetően 140 milliárdról 77 milliárdra csökkentek a rezsitartozások. Véleménye szerint Magyarországon csökkent a nagy szegénységben élő emberek száma.

    
Ikotity István (LMP) szerint le kell állítani a kamu felzárkóztatási programokat. Rétvári Bence válaszában emlékeztetett arra, hogy bármilyen gyanú felmerült, lehetőséget adtak arra, hogy betekintsenek az iratokba. Kitért arra is, hogy folyamatosan monitoringozzák a programokat, a Híd a munkába programot a nyáron át is vizsgálták, és ennek révén 12 esetben indult szabálytalansági eljárás. Szerinte a TKKI egységbe tudja fogni a felzárkózási programokat.

Vágó Sebestyén (Jobbik) a szociális szférában dolgozók életpályamodelljének bevezetését kérte számon a kormányon. Rétvári Bence konkrét példákat hozott fel, így azt, hogy egy 37 éve gyermekfelügyelőként dolgozó 36 ezer forinttal keres többet, mint négy éve, míg egy pályakezdő családgondozó 43 ezer forinttal magasabb a bére, mint 5 éve. Beszámolt az elmúlt években adott ágazati bérpótlékról és bérkiegészítésről. Azon véleményének adott hangot, hogy ha a szociális szféra végleges szerkezete kialakul, akkor beszélhetnek majd egy átfogó, életpálya jellegű változtatásról.

Az idei költségvetés változtatásának vitájával, valamint interpellációkkal folytatta munkáját hétfőn az Országgyűlés. Az Országgyűlés azzal a kitétellel fogadta el napirendjét, hogy az idei költségvetés módosításáról Költségvetési Tanács véleményének beérkezésétől függően vagy kedden vagy november 9-én határoznak. Az elnöklő Jakab István (Fidesz) bejelentette: a Fidesz frakcióvezető-helyettese lett Balla György, Gulyás Gergely, Halász János, Németh Szilárd és Németh Zsolt.

A 2015. évi költségvetés módosítása

A Ház 126 igen szavazattal, 4 nem és 2 tartózkodás ellenében elfogadta az idei évi költségvetés változtatásához benyújtott összegző módosító javaslatot. A szavazást megelőzően, a javaslatról szóló vitában Szűcs Lajos (Fidesz) rámutatott: a költségvetési bizottság kiegészítette az előterjesztést, amelynek értelmében 25 milliárd forintot biztosítanak a Modern városok programra. Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a pártok felszólalóinak válaszolva elmondta: a változtatásoknak megvan a fedezete, a növekvő gazdasági növekedés ugyanis nagyobb adóbevételeket eredményez. Emlékeztetett: korábban a rendkívüli kormányzati intézkedésekből mintegy 30 milliárd forintot, az országvédelmi alapból 17 milliárdot már átcsoportosítottak a migránsválságra, most részben ezt pótolják. Az NMHH és a médiaalap költségvetésének elkülönítésére hívta fel a figyelmet, és emlékeztetett a rossz székházbérleti konstrukcióra, amely nem eredményezett volna tulajdonlást. Megismételte: a hitelátvállalás nem eredményezi az állam adósságának növekedését. Leszögezte azt is: minden forrás felhasználásával részletesen elszámol a kormányzat.

A képviselők az interpellációk előtt döntöttek egyebek között arról, hogy a Törvényalkotási bizottság alelnöki posztjára Tuzson Bence (Fidesz) helyett Répássy Róbert (Fidesz) kerüljön.

Interpellációk

Hiller István egy általános iskola 5. osztályos diákjának órarendjét olvasta fel, majd  a tanulók leterheltségére mutatott rá, és úgy értékelt: ezt hozta a kormány által alkotott új nemzeti alaptanterv (nat). Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára kiemelte: igyekeznek nemzetközi összehasonlításban is nézni, mekkora a gyerekek leterheltsége. Tájékoztatása szerint a magyar gyerekek 5303 órát töltenek el az általános iskolákban, míg OECD átlag 7475 óra. Kitért arra is, hogy az iskolai órák mellett sok szülő gyermekét még különórára is járatja. Az államtitkár jelezte: a nat áttekintése 2017-ben lesz ismét aktuális, akkor elképzelhető, hogy jelenlegi tananyag ritkítása lehet az egyik irány. Ugyanakkor, ha hozzányúlnak az oktatási rendszerhez, azt csak nagyon óvatosan lehet megtenni. Közlése szerint a szülőkkel való párbeszédet szeretnének indítani, amely során erről is szót ejtenének.

A jobbikos Novák Előd a kommunista luxusnyugdíjak megvonásáról kérdezett. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a polgári kormány intézkedéseit részletezve kitért arra, hogy a múlt feltárása érdekében megkezdte munkáját a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, amelynek létrehozását a Jobbik nem támogatta. Az egykori megfigyeltek ma már könnyebben hozzáférhetnek róluk szóló állambiztonsági adatokhoz. A kommunizmus áldozatainak kárpótlása jegyében 88 ezer áldozat kapott segítséget. Szólt a kommunista vezetők extra juttatásainak megvonásáról, és ezek között az említett pótlékokról, majd azt mondta: Biszku Béla sem kap extra juttatásokat. Arra biztatott, hogy Kovács Béla jobbikos EP-képviselő botrányában is hasonló alapossággal járjon el a jobbikos képviselő. A kémkedésnek és az országellenes cselekedeteknek 2015-ben is az ország szemétdombján a helyük.

Schmuck Erzsébet LMP-s képviselő a Városliget tervezett beépítéséről beszélt, és azt mondta: a múlt héten nyilvánosságra került, hogy továbbra is 10 milliárdokkal támogatják a projektet, és annak két legkárosabb eleme, a nemzeti galéria és a zene háza továbbra is napirenden van. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára úgy reagált: ha így álltak volna hozzá 100 éve a város fejlesztéséhez, ma se Hősök tere, se Szépművészeti Múzeum, se Műcsarnok nem lenne. Rámutatott: a zöld funkció mellett mindig ott volt a kulturális funkció a Városligetben, és ezt a szeretnék továbbra is megőrizni. A zöldfelület aránya 60-ról 65 százalékra fog nőni, így aki azt szeretné, hogy több zöldfelület legyen, egy lehetősége van, támogatja a projektet. Hozzátette: a VI. és VII. kerületi önkormányzat egyaránt támogatta a projekt megvalósítását. A millenniumi építkezések óta ilyen léptékű fejlesztés ezen a városrészen nem volt.

A fideszes Hörcsik Richárd arról beszélt, jól látható, hogy a migránsválság jelentős terhet jelent Európának. Az összefogás jegyében zajlott az a brüsszeli csúcs, amelyen értékelése szerint bebizonyosodott: a tagállamok elismerik a magyar politika sikerességét, és a nemzetközi sajtó Magyarországot illető vádjainak nincs alapja. Szerinte ezt támasztja alá az is, hogy a néppárt alelnöki posztjára megválasztották Gál Kingát. Ez ellentmond annak, hogy a Fideszt ki akarnák zárni az néppártból, majd azt kérdezte, az unió végre elismeri magyar kormány politikájának eredményességét? Szabó László külügyi államtitkár a kormány nevében gratulált Gál Kingának. Szerinte megválasztása hozzá fog járulni a magyar érdekek még hatékonyabb képviseletéhez. Ahhoz nem fér kétség, hogy végre elismerik a kormány politikai eredményességét, bilaterális fórumokon egyre többen dicsérik Magyarországot. Azt ugyanakkor aggályosnak nevezte, hogy a menedékkérőkvóta továbbra is prioritás sok európai pártvezetőnek.

Az MSZP-s Tukacs István a daganatos betegségben szenvedők magas számára hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a korai diagnózist kellene segíteni. Rétvári Bence, az Emmi államtitkára válaszában emlékeztetett: a nyár óta hatályos szabályok alapján rosszindulatú daganatos kórkép megalapozott klinikai gyanúja esetén a CT, MRI egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltató a szükséges képalkotó diagnosztikai vizsgálatot a beutaló kiállításának napjától számított 14 napon belül köteles elvégezni. Június óta így CT-ellátásban 1628-an, MRI-ben 300-an részesültek.

A KDNP-s Hollik István szerint jó az együttműködés a kabinet és az önkormányzatok között. Kiemelte az önkormányzati adósságkonszolidáció eredményeit, valamint a helyhatóságok hitelfelvételének szigorítását. Milyen fejlesztések elé néznek a megyei és a települési önkormányzatok a jövőben? - tette fel kérdését. Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára azt válaszolta: a kormány 2020-ig az EU-s források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja, aminek szerves részét képezi majd a helyi gazdaságfejlesztés önkormányzati beruházásokon keresztül.

A fideszes Bánki Erik arról érdeklődött, hogyan segíti a tehetséges fiatalok jövőjét, illetve folytatódik-e a Nemzeti Tehetség Program. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára megerősítette, hogy a program - amely mások mellett hátrányos helyzetű fiatalokat is támogat - folytatódik.

Korózs Lajos (MSZP) arról beszélt, hogy naponta három orvos és két egészségügyi szakdolgozó hagyja el az országot. Rétvári Bence azt felelte, hogy 2010-ben a perspektívanélküliség jellemezte az egészségügyet, de a kormány azóta csak fejlesztésre 500 milliárd forintot biztosított. Ez visszaadta a dolgozók reményét, hogy lehet jobb körülmények között dolgozni. 2009-ben és 2010-ben nőtt, 2011-ben tetőzött, azóta viszont folyamatosan csökken azoknak a száma, akik hatósági bizonyítványt kértek a külföldi munkavállaláshoz.
   
Demeter Márta (MSZP) arra várt választ: mikor juthatnak pénzükhöz azok, akiknek megtakarítása odaveszett a Honvéd Egészségpénztárban? Csepreghy Nándor államtitkár arra mutatott rá, hogy ebben az esetben - a Quaestor-ügytől eltérően - külföldi nehézségek akadályozzák az intézkedést, az unió által rögzített irányelvek ugyanis nem teszik lehetővé hasonlók alkalmazását. Megjegyezte ugyanakkor: örömmel tölti el a kormányzatot, hogy az unortodox jogalkotási gyakorlat támogatásra találhat a szocialisták körében.

Azonnali kérdések

Tóbiás József (MSZP) arra szólította fel a kormányzatot, hogy helyezzék vissza a Kossuth térre a "Forradalom lángját", Lugossy Mária alkotását, amely Göncz Árpád néhai köztársasági elnök ötlete nyomán csaknem húsz éven át emlékeztetett 1956 hőseire. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter megerősítette: a kormány tisztelettel adózik Göncz Árpád emléke előtt. Kijelentette: szerinte a Fidesz is joggal viseli a forradalom örökösének címét, mint minden olyan politikai párt, amely a 80-as években jött létre annak a pártnak az elnyomó diktatúrájával szemben, amely MSZMP néven 1956 novemberétől irtotta a forradalom szellemét. Szerinte elsősorban az MSZP-nek kell tisztáznia az MSZMP-hez fűzött viszonyát, amely a forradalom vérbe fojtására jött létre. Kijelentette azt is: kész akár a politikussal együtt Kövér László házelnökhöz fordulni annak megvitatása érdekében, hogyan helyezhető el az emlékmű méltó helyre. Emlékeztetett: a tér gazdája az Országgyűlés.

Dúró Dóra (Jobbik) szerint állandósult a fizetésképtelenség a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál, vannak olyan tanárok, akik május óta nem kapták meg a fizetéseket. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára közölte: ötévenként dönthetnek az önkormányzatok, hogy átadják-e a Klik-nek az iskolák működtetését. A Klik adóssága folyamatosan apad - mutatott rá -, a tanári pluszjövedelmek pedig lehet, hogy késtek, de az alapbérek jelentősen emelkedtek.

Ikotity István (LMP) igazságtalannak ítélte a pedagógusok munkamegosztását. Mint mondta, az érintettek kétharmada több mint 24 órát tanít, ez több, mint az életpályamodell előtt, s ez komoly felkészülést igényel. Arról érdeklődött, hogy mikor vizsgálják felül a pedagógusok munkaterhelését? Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára válaszában kifejtette, hogy a 24 óra átlagos terhelésnek számít, a munkaidő-nyilvántartás pedig az iskolák hatásköre. Az oktatás átalakítását a teljesítmény romlásával indokolta, kifejtve: először a pedagógusokra fordítottak magasabb költségvetési összeget, és a magasabb bérért magasabb teljesítményt várnak.

Azonnali kérdések

Pósán László (Fidesz) a felsőoktatás pénzügyi helyzetéről érdeklődött, kifejtve, hogy a szocialista kormányok megszorításokkal sújtották a területet, az intézmények költségvetési helyzetét pedig tovább súlyosbították a PPP-konstrukciók. Utóbbi beruházások miatt több helyen kapacitásfelesleg alakult ki, a kihasználatlan új épületrészeket az intézmények bérbe adták. Azt kérdezte, hogyan változtak a dolgok a kancellári rendszer bevezetése után. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára szerint a 2010 előtti stratégiai hibák kiszolgáltatottá tették az intézményeket, a PPP-beruházások plusz költségeket generáltak. A kancellárok levették a terhet az tudományos tevékenységet folytatók válláról, az intézmények adóssága egy év alatt 20,5 milliárdról 8,9-re csökkent. Az intézmények likviditása rendben van, reális bevételekkel és indokolt kiadásokkal működnek.
    
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a családi csődvédelem rendszerét bírálta, jelezve, hogy a lehetséges 20-25 ezer igénybe vevő helyett 100 körüli szerződést kötöttek eddig, ami rendkívül alacsony szám. Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára a magáncsőd céljaként a bajba került családok megsegítését jelölte meg. Az elmúlt öt év intézkedései között szólt az árfolyamgátról, a végtörlesztésről, a forintosításról és a végrehajtóknál indított reformokról is. Hozzátette: a családi csődvédelemben 25 ezer forint törlesztési támogatást is kaphatnak az érintettek.
    
Móring József Attila (KDNP) szóvá tette, hogy az MSZP meg sem próbálta tűzifával segíteni a rászorulókat, míg a mostani kormány 2011-ben indított programja jelentős támogatáshoz juttatja az ötezer lakosnál kisebb településeket. A források többszörösére emelkedtek, a támogatási forma pedig kiegészült a barnakőszénnel. Arról érdeklődött, hogy hány önkormányzat jut idén térítésmentes támogatáshoz. Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára azt felelte, hogy szinte valamennyi ötezernél kevesebb lakosú település pályázott és ezek között nem volt formai hibás beadvány, így a támogatási összegek folyósítását megkezdték. Kitért arra, hogy egyedi fűtés általában a legkisebb költségvetésű háztartásoknál van, a rászorulók még a legnehezebb fűtési időszak előtt megkapják a tüzelőt. A forrás idén - ahogy tavaly is - összesen hárommilliárd forint.
    
Ikotity István (LMP) egy tervezett elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerről kérdezett, ami érzékeny adatokat tartalmaz. Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azzal magyarázta a rendszer létrehozását, hogy a betegeknek nem kell leleteiket magukkal vinni, orvosaik azt gyorsan lekérhetik és pontosabb döntéseket tudnak hozni a korábbi kórképek alapján. Erre nemzetközi példák is vannak, azaz mindez megfelel az uniós szabályoknak. Az államtitkár elmondta, hogy a rendszerhez csak orvosok és gyógyszerészek férhetnek hozzá kétszintű azonosítás után és visszakövethető, ki lépett be. A betegek pedig megtilthatják, hogy adataikat fel lehessen tölteni, ha nem akarják azt - fejtette ki, jelezve, hogy pszichiátriai és nemi betegségekre vonatkozó érzékeny adatokat az adatbázis alapbeállításként elrejti.