Politikáról, felső- és közép szintű oktatásról, magyarságtudatról, a kulturális nemzet fogalmáról egyaránt volt alkalma beszélni pénteken Sólyom László köztársasági elnöknek, aki székelyföldi programja keretében ezen a napon Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön járt.
A köztársasági elnököt székelyföldi magánlátogatásának második napján az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének és a Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért szervezet vezetői, nagycsaládos szülők és gyermekek fogadták. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karán az államfő a diákokkal és az egyetem vezetőivel találkozott. Örömmel nyugtázta, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem nemrég megkapta az akkreditációt, remélve, hogy a Sapientia is elnyeri majd ezt az elismerést. Nagy szeretettel fogadták az elnököt a Márton Áron Líceumban is, amely egy épületben működik a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium több osztályával.
A köztársasági elnök külön megbeszélést folytatott a Székelyföldi Városok Szövetségének tagjaival, öt polgármesterrel és két megyei tanácselnökkel. Ezen a találkozón szóba került a székelyföldi egységes fejlesztési régió jövőbeni kialakításának a témája, akárcsak a székely megyék összehangolt fejlesztése.
A székelyföldi tömbmagyarság és az erdélyi és partiumi szórvány-magyarság gondjai terítékre kerültek a Tőkés László püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével lezajlott találkozón is. Szó esett a romániai magyar politikai helyzetről, az európai parlamenti képviseletről, a romániai magyar oktatásról.
A püspök beszélt a romániai magyarság politikai megosztottságáról is, hangoztatva véleményét, amely szerint e megosztottságnak az az oka, hogy Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), illetve Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke nem találta meg a közös hangot. Sólyom László későbbi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a romániai választások kérdésébe egy magyar államfő nem avatkozhat be, csak egy tanácsot adhat: a romániai magyarság minél nagyobb számban menjen el szavazni. A politikai aktivitás mindig jellemző volt erre a közösségre - tette hozzá.
A nap második felében a köztársasági elnök Baróton a Szabó Dávid iskolában megkoszorúzta a Moyses Márton emlékére állított domborművet. Moyses Márton is egyike volt azoknak a romániaiaknak, akik rokonszenveztek az 56-os magyar forradalommal. Tizenöt éves korában átszökött a román-magyar határon, de nem sikerült csatlakoznia a magyar forradalmárokhoz. Romániában később többször is bíróság elé került, elítélték, majd a későbbiekben a rehabilitálásához vezető út valóságos kálváriának bizonyult. Mindebbe belefáradva Moyses 1970-ben önkezével vetett véget életének.
Apáca községben a köztársasági elnök koszorút helyezett el Apáczai Csere János szobránál.
Este az elnök és kísérete Sepsiszentgyörgyre érkezett, ahol megtekintette a Székely Nemzeti Múzeumot, rövid látogatást tett a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központjában. Ezen az estén értelmiségi fórumon is részt vett.
