Pünkösdkor három fontos eseményt ünnepelnek a keresztények: a Szentlélek eljövetelét, az egyház alapítását, és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdetét. Az egyházak vezetői országszerte szentmiséket, istentiszteleteket tartanak. A csíksomlyói búcsún Tempfli Imre stuttgarti római katolikus plébános a pünkösdszombati szentmise résztvevőinek kifejtette: az ember attól lesz boldog, ha felfedezi a lelkében rejlő kincseket.
Pünkösdkor a harmadik isteni személy, a Szentlélek eljövetelét és az egyház megszületését ünnepli a kereszténység. A püspökök erre emlékezve szolgáltatják ki a bérmálás szentségét. Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel tartották az úgynevezett hetek ünnepét, amelyet hellenista hatásra pentékoszténak (ötvenedik nap) neveztek. Az ötvenedik nap eredetileg aratási, hálaadási nap volt. A magyar nyelv – számos más nyelv mellett – ebből származtatja az ünnep ma használatos nevét.
A keresztények kezdettől fogva a húsvéthoz kötötten tartották meg az ötvenedik napot. Pünkösdkor három fontos esemény történt: a Szentlélek eljövetele, az egyház alapítása, illetve az egész világra kiterjedő missziós munka is ekkor vette kezdetét.
Ünnepi szentmisék országszerte
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét. A szertartás keretében esztergomi és a főegyházmegyéből érkező fiatalok és felnőttek részesülnek a bérmálás szentségében.
Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a debreceni Nagytemplomban hirdet igét úrvacsorás istentiszteleten.
Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke Budapesten, a Deák téri evangélikus templomban tart ünnepi istentiszteletet.
A pünkösdi búcsú Csíksomlyón
A pünkösdi búcsú központi szertartásán – amely a Csíksomlyó melletti Kis-Somlyó és a Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregben zajlik – Tempfli Imre stuttgarti római katolikus plébános kifejtette: az ember nem attól lesz boldog, ha a pénz, a karrier és a siker után fut, hanem ha felfedezi azokat a kincseket, amelyek a lelkében rejlenek. Mint mondta, Isten pünkösdkor eltöltötte lelkével az embert azért, hogy belülről formálja át, és belülről tegye boldoggá, hiszen Istennek a teremtéstől kezdve ez volt a vágya.
Tempfli Imre Oscar Wilde-ot idézve azt mondta, az embertől elvehetik, amit birtokol, de az igazi kincseket, amelyek benne honolnak, soha nem vehetik el. „Lelked kincseivel lehetsz boldog, azokat nem veheti el senki” – hangsúlyozta Tempfli Imre. Az ünnepi szónok hozzátette, Isten nemcsak a személyek, hanem a nemzetek, a közösségek útjait is kijelölte. „Pünkösd azt üzeni, a mi népünk is kiválasztott nép, van helyünk a nap alatt. A népnek azonban Isten csak addig ad jövőt, ameddig az féli őt” – hangsúlyozta a szónok.
Tempfli Imre úgy vélte, sokan nem veszik észre a válság jeleit, mások úgy gondolják, hogy csak a gazdaság jutott válságba, és kölcsönökkel, gazdasági intézkedésekkel próbálnak úrrá lenni rajta. „Nem a gazdaság, hanem a hit, az emberi értékek vannak válságban” – állapította meg a szónok. Dosztojevszkijt idézve azt mondta, a népeket nem a számuk, hanem a közös eszme, a szent gondolat teszi naggyá. „Egy közös, mindent egyesítő szép gondolat ragadhat ki a válságból” – jelentette ki, majd hozzátette, csak a családban, a közösségben gondolkodva lehet legyőzni a válságot.
Az összefogás erejét egy az első világháború történeteiből vett példázattal igyekezett bizonyítani. Felidézte, hogy 1918 júniusában az olaszországi Piave folyón az olaszok felrobbantottak egy gátat. A víz az osztrák katonákat elsodorta, de a magyarok megmenekültek, mert parancsnokuk azt a parancsot adta: katonái fogják meg egymás kezét. „Hitünk parancsa, hogy a templomon kívül az életben is testvérek maradjunk” – jelentette ki Tempfli Imre. Hozzátette, ha egy ember álmodik, az csak álom, ha sok ember álmodik, az álom valósággá válik. „Kapaszkodjunk össze, hogy a lelkes testvériség valósággá váljon” – fogalmazott.
„A szűzanya hazavárja gyermekeit, mi mindannyian hazajöttünk” – mondta a szertartás kezdetén a misét celebráló Jakubinyi György, a gyulafehérvári főegyházmegye érseke. Az érsek a több százezer zarándok jelenlétében elmondta, tiltakozik minden olyan kísérlet ellen, amely politikai célokra akarná kihasználni a zarándoklatot, vagy nem vallásos céllal akarná azt összekötni. Az érsek hozzátette, a zarándoklatnak egyetlen célja, hogy a zarándokok keresztény katolikus hitükben megerősödjenek.