Varga László az előterjesztői expozéban az Alkotmánybíróság (Ab) által hétfőn megsemmisített jogszabály helyett alkotott új javaslat kapcsán azt mondta: az Ab-nek elsősorban jogtechnikai kifogásai voltak a nyáron elfogadott eredeti törvényjavaslattal kapcsolatban, mert akkor, a szavazás előtt olyan módosítások kerültek az előterjesztésbe, amelyeket nem tárgyaltak meg. Erre most lehetőség lesz – jegyezte meg.

Hangsúlyozta: fontos, hogy január elsejével ne induljon exlex állapottal az egyházak helyzete. Szerinte senkit sem akar a törvény kizárni, de minden szervezetet megvizsgálna, amely egyházként kíván működni.  

Mint mondta, az új javaslatban megfogalmazott változtatások, pontosítások segítenek abban, hogy valóban megszabaduljon a társadalom az úgynevezett businessegyházaktól, amelyek csak a haszonszerzés céljából alakultak, és valóban csak azok legyenek egyháznak nevezhetők, amelyeknek alapcélja vallási tevékenység, múlttal rendelkeznek, alapszabályuk, képviseletük van, és nemzetbiztonsági kockázat nem merül fel ellenük.  

Varga László kiemelte, hogy az új javaslat szerint továbbra is az Országgyűlés joga lesz az egyházak bejegyzése, nem változik a 14 bejegyzett egyház felsorolása sem, de lényeges, hogy január 1-tól a törvényben fel nem sorolt, egyházakként működő szervezetek automatikusan egyházi egyesületté válnak külön kérelem nélkül.  

Azok az egyházak, amelyek nem kerültek be a javaslat által felsorolt 14 vallási közösség közé, de iskolát tartanak fenn, azok a tanév végéig továbbra is jogosultak a kiegészítő támogatásra. Ugyanígy a szociális intézményt működtető vallási szervezetek év végéig jogosultak a támogatásra – jelentette ki a kereszténydemokrata politikus.  

Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházügyi államtitkára felszólalásában azt emelte ki, hogy az egyházak elismerésének eljárásrendje a nemzetiségek elismerésének analógiájára történne a jövőben. Hangsúlyozta azt is, hogy felmérések szerint a javaslatban megfogalmazott 14 egyház a magukat vallásosnak nevezők 99 százalékát lefedi.  

A javaslat a Magyarországon szolgáló egyházak elsöprő többségét lefedi, stabilizálja a munkájukat, és lehetőséget biztosít arra, hogy ezt a listát tovább bővítsék - mondta.

Az indítvány fő célja a lelkiismereti és vallásszabadság érvényre juttatása

Demeter Zoltán, a Fidesz vezérszónoka az új egyházügyi törvény fő céljának a lelkiismereti és vallásszabadság érvényre juttatását, az egyházak önállóságának biztosítását és az állammal való kapcsolat szabályozását nevezte.

 „Elismerjük, hogy Magyarország történelmében és kultúrájában a folyamatosan meghatározó jelentőséggel bíró egyházaknak igenis kiemelkedő szerepük van. Nélkülük a nemzeti együttműködés rendszere, ennek a nemzetnek a felemelkedése nem képzelhető el” – mondta  a kormánypárti politikus, hangsúlyozva, hogy az oktatásban, az egészségügyben, a munkahelyteremtésben és a morális megújulás terén egyházak nélkül nem lehet eredményre jutni.  

A egyházzá minősítés eddigi szabályaival kapcsolatban Demeter Zoltán azt mondta, Magyarország talán világelső lett az egy emberre jutó egyházak számában. Ezentúl a státus megítélésének kérdésében az Országgyűlés lesz jogosult dönteni – idézte a javaslatot.  

Napirend előtt

Novák Előd (Jobbik) arról beszélt, hogy január 1.-jén lép életbe az új alaptörvény, amelyik „sajnos hasonlóan egypárti lesz, mint volt a rákosista is”. Hangsúlyozta, hogy a jogszabály az állampolgároktól, az országgyűlési képviselőktől és az ellenzéki frakcióktól is megvonja a jogot, hogy az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordulhassanak. A politikus szerint az is elfogadhatatlan, hogy megszűnik az eljárás a korábbi alkotmánybírósági beadványok ügyében.  

Novák Előd egyúttal kijelentette, hogy a folyamatban lévő utólagos normakontroll miatti eljárások alkotmányjogi panasszá történő átalakítása sem felel meg a jogállamiság elvének.  

Rétvári Bence államtitkár szerint az nem példátlan, hogy a kormányoldal fogad el egy alaptörvényt, de nagyon ritkán fordul elő, hogy egy kabinet olyan felhatalmazást szerez, amelyik alapján ezt törvényesen megteheti. Hangsúlyozta, hogy maga az Ab is egyetértett az alkotmánybírósági törvényhez beadott módosításokkal.  

Az államtitkár megjegyezte: valamelyest hiteltelennek tartja, amikor a Jobbik lép fel az alkotmányosság és a jogállamiság védelmezőjeként.  

Kitért arra is, hogy a német alaptörvényből vették át azt a passzust, amelyik alapján legkevesebb a képviselők egynegyede fordulhat az alkotmánybírósághoz.  

Végül leszögezte, hogy a jövőben sem érhet senkit alkotmányellenes joghátrány, mert a normál jogorvoslati eljárás végén mindenkinek lehetősége van az Alkotmánybírósághoz fordulni.