1956 Kelet-Európa leggazdagabb nemzetévé, a szabadság nemzetévé tette Magyarországot – hangsúlyozta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a Parlament Vadásztermében, az 1956-os forradalom és szabadságharc 55. évfordulója alkalmából a köztársasági elnök által, a miniszterelnök megbízásából adományozott Nagy Imre Érdemrendek, valamint 1956-os Emlékérmek és Emléklapok átadása előtt.  

Október 23-a az élet győzelme volt a halál felett, 1956 hőseinek köszönet és hódolat jár az egész nemzet nevében – mondta Navracsics Tibor.

A köztársasági elnök összesen 36 embernek adományozott Nagy Imre Érdemrendet, 1956-os Emlékérmet és 1956-os Emléklapot. A kitüntettek közül ketten már elhunytak, egy díjazott pedig betegség miatt nem tudott részt venni az ünnepségen ezért díjaikat hozzátartozóik vették át. Néhány díjazott később veszi át kitüntetését.  

A kitüntetések ünnepélyes átadásán részt vett Boross Péter volt miniszterelnök, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára és Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár is.

Műegyetemi megemlékezés

Az 1956-os forradalom legfőbb sajátossága a nemzeti egység volt – jelentette ki Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter szombaton a Műegyetemen, az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékünnepségén.  

„A nemzeti egység lett a forradalom legfőbb sajátossága, a nemzet éppen abban az időben vált igazi közösségé, amikor a kommunista diktatúra megpróbálta az osztályharcra épülő gyűlölet ideológiájával szétzúzni az emberi létezés fundamentumát, az önazonosságot” – fogalmazott Réthelyi Miklós a kormány nevében mondott beszédében.  

Hangsúlyozta: a kommunizmus nem ismerte el a természetes emberi közösséghez, sem az élet rendjét biztosító szokásokhoz, erkölcshöz, tradícióhoz való kötődést, kizárólag csak a párthoz való viszonyt legitimálta. 

„Az 1956-os forradalom nemcsak a szabadságért folytatott harc volt, hanem mindazokért az értékekért való küzdelmet jelentette, amelyek értelmet adnak az emberi létnek, amelyek közösségi lénnyé, emberré és családtaggá tettek és tesznek  bennünket” – mondta a miniszter. Kijelentette: „1956 tehát a nemzeti egység ünnepe, annak a csodának a megtestesülése, amelyre 55 éve várunk újra”.  

Réthelyi Miklós azt mondta, „mindannyian 1956 örökösei vagyunk, hiszen 1956-tal kezdődött az 1989-es rendszerváltás”. Ez a két évszám elválaszthatatlan egymástól – tette hozzá.  

A magyar nemzet igent mondott a szabadságra

A magyar nemzet a XIX. és XX. században háromszor mondott nemet az elnyomásra, 1848-49-ben, 1956-ban és 1989-ben. A nemek mellett mindig ott álltak az igenek, a szabadságra mondott igenek – hangsúlyozta a Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára Tatán, az Öreg-tó mellett álló '56-os kopjafánál rendezett megemlékezésen.  

„A forradalmakat követő békés és okos nemzeti közmegegyezések el tudták indítani az országot egy felívelő úton. Ilyen közmegegyezés, vértelen forradalom történt Magyarországon, immár több mint egy évvel ezelőtt” – utalt a legutóbbi választásokra Halász János.  

Az államtitkár rámutatott: nyolc év tévelygése, bizonytalanságai, hazugságai ellen lázadt fel az ország, éppúgy, mint 1956-ban, és ez a csendes, de határozott forradalom is csaknem akkora közbizalmat tükrözött, mint az 55 évvel korábbi.  

„A XXI. század harmadik választásán az össznemzeti nemet mondások, hatalomváltási álmok történetében először sikerült határozott igent is kimondani. Ez a változás immár békésen zajlott le (...) mert létezett és létezik egy határozott, a nemzeti közmegegyezést lehetővé tévő program” – mondta Halász János.  

A koszorúzás után Michl József polgármester (Fidesz-KDNP) Tata '56-os hőseire emlékező kiállítást nyitott meg a Magyary Zoltán Művelődési Központban.  

Tata első 1956-os emlékművét a Fidesz helyi szervezete emelte 1989 október 23-án. Az Öreg-tó melletti sétányon felállított kopjafát önkéntes felajánlásként Cs. Kiss Ernő, tatai fafaragóművész készítette, az emlékmű felállítását közadakozás tette lehetővé.

A jövő nemzedékének tisztán kell látni a XX. század magyar történéseit

A jövő nemzedéke egyre tisztábban fogja látni, s egyre pontosabban, hogy mi is történt itt a Kárpát-medencében, a XX. században – mondta Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke Lakiteleken.   

A Lakitelek Népfőiskola ezért ösztöndíjat ajánlott fel a Kátai-hagyatékból, hogy fiatal kutatókat segítsünk abban, hogy minél hitelesebben érzékeljük azt a kort, amelyből vétettünk, és amelyet pontosan meg kell ismernünk – mondta az Országgyűlés alelnöke a településen még a rendszerváltás előtt felállított kopjafánál tartott ünnepségen.  

Lezsák Sándor bemutatott egy fiatal kutatót, Fráter Olivért, akinek a tudományos közéletben nagy visszhangot kiváltott publikációi elismeréseként átadta a Lakitelek Népfőiskola Kátai Zoltán ösztöndíját.  

Az ünnepségen Fráter Olivért a múlt hiteles kutatójának, míg az önkormányzat vendégeként megjelent Horváth Jánost, az Országgyűlés fideszes korelnökét a múlt hiteles tanújának nevezte Lezsák Sándor, aki ezután felkérte a november 7-én 90. évébe lépő politikust, hogy szóljon az emlékezőkhöz.  

Horváth János, aki a nyilasok és a kommunisták börtönét is megjárta, beszédében úgy fogalmazott: „olyan nép vagyunk, akik képesek jelentős eseményeket teremteni, aztán képesek vagyunk elmenni mellettük”. 

„1956-ban a forradalom visszaemlékezett arra, ami 1945-46-ban történt, amikor a levert, elszegényedett ország talpra állt” – mondta a korelnök, aki szerint az akkor megtartott népképviseleti választások által biztosított lehetőséggel élt a magyar nép. 

„Mi nemzeti, patrióta törvényhozást választottunk, s az ország elindult a felemelkedés útján” – hangsúlyozta. Az 1956-os forradalom és szabadságharc olyan forrás, ami többre predesztinál bennünket, mint ahol ma vagyunk – fűzte hozzá.  

Soha többet Magyarországon olyan méltatlan, kigúnyoló, képmutató, hazug kormányzás ne legyen – utalt az Országgyűlés korelnöke a Gyurcsány-kormány időszakára.  

Horváth János szerint bízni kell önmagunkban, mert a legnehezebb helyzetekből is talpra tudott állni a magyar nép.