Először indult útnak az Angyalos Boldogasszony-zarándokvonat a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyre a budapesti Keleti pályaudvarról vasárnap. A zarándokvonatot Soltész Miklós, az Emmi egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős kereszténydemokrata államtitkára indította útnak, a résztvevőket Böjte Csaba ferences szerzetes áldotta meg.
Böjte Csaba ferences szerzetes áldást mond az Angyalos Boldogasszony-zarándokvonat indulása előtt Budapesten, a Keleti pályaudvaron 2016. szeptember 4-én. Mögötte Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős kereszténydemokrata államtitkár. A vonat a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyre viszi a zarándokokat. (MTI Fotó: Balogh Zoltán)
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) azt közölte: mintegy négyszázan utaztak a Kisboldogasszony-nagybúcsúra a szerelvénnyel, amelyet a Szent Márton-emlékév tiszteletére felmatricázott mozdony húzott Hatvanig.
A zarándokok a vasútállomásról imádkozva és énekelve vonultak a megújult mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyhez.
| A kegyhely kialakulása Szent László király idejére tehető. A hagyomány szerint az uralkodó 1091-92-ben a betörő pogány kunok elől menekülve egy széles és mély szakadékot ugratott át a lovával, amelynek patája nyomából forrás fakadt. Az üldöző sereg megtorpant, Szent László pedig seregével később visszaverte a kunokat. Az első gyógyulást a 12. századhoz kötik: egy néma pásztorfiú visszanyerte beszélőképességét, amikor ivott abból a forrásból, amelyet ma szent kútnak neveznek. Ezt a csodát a Szűzanyának tulajdonította a hagyomány. Az 1200-as évektől kezdődően zarándokok sokasága keresi fel a nevezetességet, amely 2006 óta Magyarország nemzeti kegyhelye. |
