A Fidesz szerint akinek nincs takargatnivalója a 4-es metró beruházásával kapcsolatban, annak részt kell vennie az Országgyűlés gazdasági bizottságának szerdai, OLAF-jelentéssel foglalkozó ülésén. Tarlós István úgy látja, hogy a 4-es metró ügyével kapcsolatban a legkevesebb szó magáról az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által készített jelentés tartalmáról esik, és Demszky Gábor volt főpolgármester „is hangoskodásba kezdett”.
kdnp.hu – MTI, fidesz.hu
Hidvéghi Balázs, a kormánypárt kommunikációs igazgatója kedden, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján emlékeztetett, a parlamenti testület szerdai ülésére Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt szocialista miniszterelnökök mellett Demszky Gábor korábbi szabad demokrata főpolgármester is meghívást kapott.
„A Fidesz azt üzeni Demszky Gábornak, hogy nem a liberális klubban kell magyarázkodnia, nem ott van elszámolnivalója, hanem a vizsgálóbizottságok és a hatóságok előtt” – jelentette ki az egykori főpolgármester hétfői kijelentéseire reagálva.
A kormánypárt ezért bízik benne, hogy a gazdasági bizottság megkezdheti minden idők legnagyobb korrupciós botrányának tisztázását – fogalmazott Hidvéghi Balázs, hozzátéve, amennyiben a meghívottak nem jelennek meg a testület előtt, akkor az nagy valószínűséggel azt jelenti, takargatnivalójuk van az ügyben.
Hidvéghi Balázs felidézte, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése alapján a 4-es metró „gigaberuházásnak” mintegy harmadát, 166 milliárd forintot „elloptak, elcsaltak, vagy valamilyen szabályellenes felhasználással érintett” és ezért Magyarországot 59 milliárd forintos visszafizetésre kötelezhetik Brüsszel irányába.
A jelentésből egyértelműen megállapítható, hogy a történtekért a korábbi szocialista kormányokat és Budapest szocialista-liberális városvezetését terheli a felelősség – hangsúlyozta a Fidesz kommunikációs igazgatója
Az utóbbi napokban újabb érdekességek derültek ki a beruházásról. Példaként említette, hogy egy fővárosi felsővezető 40 százalékos kenőpénzt követelt, illetve az MSZP volt pártpénztárnoka, Puch László hozzá köthető cégen keresztül lehet érintett a botrányban – tette hozzá.
Hidvéghi Balázs szerint az eddigi információk alapján hatalmas korrupciós összefonódás sejlik fel, ezért mindenképpen választ szeretnének kapni arra, hogy pontosan kik voltak a szereplők, és hová került „az a tömérdek metrópénz, amely a jelentés alapján hiányzik, illetve nem megfelelően használták fel”.
A főpolgármester az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta, hogy Demszky Gábor össze-vissza beszél. Az egyik órában arról hallani, hogy neki semmi felelőssége nincs semmiben, a másik órában arról, hogy neki csak protokolláris szerepe volt, ő nem is ismerte a szerződéseket, a harmadikban arról, hogy nála senki sem tud többet a metróról. „Egyszer elhangzik, hogy nem közszereplő, majd azon erőlködik, hogy a (...) számon kért ember szerepéből egyenesen valami szakértői szerepbe helyezze önmagát, aki majd elmagyarázza, mit is kell itt tenni” – fogalmazott.
Tarlós István összefoglalva a helyzetet arról írt:
„logikusan mégiscsak arról kell(ene) beszélnünk, hogy mikor mi történt, és melyek az OLAF által észrevételezett események, valamint mik azoknak az OLAF által is pontosan megjelölt keletkezési időpontjai”.
Az OLAF-jelentésben egyetlen egy kivételével a 2010 előtti időszak történetei az észrevételek tárgyai. Az 2010 utáni ügy az ellenőrző mérnök cseréjére vonatkozik, amivel – ahogy az az OLAF-jelentésben is szerepel - „egy súlyos szabálytalanságot szüntettünk meg” – írta.
Hozzátette: az ennél az esetnél visszafizetéssel fenyegetett összeg nagysága egyébként minimális, az OLAF is „kíméletes”. „Az arány a Demszky-korszak eseményeinek anyagi veszélyeihez képest: ha most 1311 forintot kellene visszafizetni az Európai Uniónak, akkor Demszkyék fizetnének 1310-et, mi pedig 1-et”.
Kifejtette, tudtak az OLAF-jelentésről, csak a végeredményt nem ismerték, és azt is sejtették, hogy a szabálytalanságnál többről is szó van, hiszen már egy évvel korábban feljelentést tettek, mint ahogy az OLAF elkezdett volna nyomozni. Hogy a Demszky Gábor időszakát érintő csaknem 80 OLAF-megállapítás közül hányat és melyeket ítél bűncselekménynek, illetve csak szabálytalanságnak a nyomozóhatóság, „ma nem tudhatjuk” – fűzte hozzá.
Mint írta, óvatosan bánna 167 milliárd „ellopásával” is, hiszen a mintegy 170 milliárd csaknem a teljes európai uniós támogatás. „Ha ennyit kiemeltek volna a kasszából, akkor – figyelembe véve a szerelvényeket, áramellátást, biztonsági berendezéseket, belső építészeti – és felszíni munkákat – nem lenne 4-es metró, legfeljebb az üres alagútban a szerkezetkész állomások között tekeregne a szél” – fogalmazott Tarlós István.
Rámutatott, az események közül kiemelkednek az erősen gyanús Alstom és talán a Siemens eredeti szerződéseivel összefüggő megállapítások. Külön csomagot képeznek a 2006-2009 között a képviselők háta mögött a BKV-nál kötött, ma még a főváros és mások számára is új és átláthatatlan elemként megjelent úgynevezett tanácsadói szerződések.
Tarlós István kiemelte, az államnak és a fővárosnak – az országot és Budapestet fenyegető kár enyhítése érdekében – minden vitatási lehetőséget ki kell használnia, még akkor is, ha ez esetleg éveket vesz igénybe. A nyomozóhatóságok munkáját nem zavarja, viszont a visszafizetések mértékét akár jelentősen csökkentheti – fűzte hozzá.
