Az Európai Bizottság (EB) nem erőszakolhatja ki sem a kötelező kényszerbetelepítési kvótát, sem az azt elutasítók pénzbüntetését – hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Lázár János közölte a kormány azon döntését is, amely alapján akár még idén betilthatnak egyes dohánytermékeket Magyarországon, és egységes csomagolást bevezetnek be.
Lázár János értékelése szerint az EB javaslata a kényszerről szól, végletesen ellentétes az unió alapokmányaival, szembemegy az európai emberek akaratával és nem fejezi ki a tagállamok egy részének politikai akaratát.
A tárcavezető egyúttal az elmúlt 25 év egyik legfontosabb kérdéseként hivatkozott a kvótareferendumra, amely szavai szerint várhatóan szeptemberben vagy október elején lehet.
Akár még idén betilthatnak egyes dohánytermékeket
Rövid időn belül – akár még idén – betilthatnak egyes dohánytermékeket Magyarországon, és egységes csomagolást is bevezetnek – közölte a kormány döntését Lázár János.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter az egészség védelmével, a dohányzók számának csökkentésével indokolta a lépést.
Kifejtette, hogy az egységes csomagolással a reklámozásnak akarják elejét venni.
A tiltás pedig azokra a termékekre vonatkozna, amelyek gyümölcs-, fűszer- vagy gyógynövényadalékot, ízesítést tartalmaznak. A tiltott körbe tartoznak majd a mentolos cigaretták és a kapszulás dohánytermékek.
A tömegközlekedés minőségének javítása a cél
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a következő időszakban elfogadandó nemzeti közlekedési stratégia célja a tömegközlekedés minőségének javítása, olyan átalakítás, amely élhetőbbé teszi az országot.
Lázár János elmondta, az elmúlt hat év gazdasági tevékenysége lehetővé teszi, hogy a magyar autóbuszgyártást visszategyék a nemzetközi buszgyártás térképére. Mára már létezik egy olyan magyar buszgyártó kapacitás, amely a tömegközlekedésben bekövetkező változások, beszerzések esetén biztosítja a magyar ipar érdekeinek érvényesülését – mondta.
A miniszter hozzátette, a közlekedési stratégia azzal is számol, hogy a tömegközlekedést üzemeltetőkkel – például önkormányzatokkal, fővárosi önkormányzatokkal, állami cégekkel – értelmes együttműködés valósuljon meg, amelynek következménye a nemzeti ipar erősödése lesz.