Trócsányi László igazságügyi miniszter expozéjában felidézte, hogy az önálló zálogjogot a II. világháború előtti magyar magánjog, 1996-tól pedig a régi Ptk. is ismerte és szabályozta, a két éve hatályba lépett új Ptk. viszont megszüntette, és pótlására a különvált zálogjogot vezette be. Ez azonban nemzetközileg nem ismert és nem elismert, az önálló zálogjog intézményének előnyeivel nem rendelkezik, a gyakorlat próbáját nem állta ki – indokolta a változtatást Trócsányi László. Hangsúlyozta: az önálló zálogjog bevezetése növelheti a hitelezési volument és így a magyar bankszektor versenyképességét, valamint elősegítheti a jelzáloglevél-hitelpiac növekedését, a lakosság számára pedig alacsonyabb kamatokat tehet lehetővé, illetve bővítheti a lakosság biztonságos befektetési megtakarítási lehetőségeit.

Salacz László (Fidesz) értékelése szerint a 2014-ben hatályba lépett Ptk. módosítása a gyakorlatban felmerült igényekre megfelelő időben jó választ ad, a gazdasági versenyképességet szolgálja, és eddig nem szabályozott területeket is jól lefed – kellő körültekintéssel, megalapozottsággal. Emlékeztetett arra, hogy a módosítás parlamenti benyújtása előtt ötpárti egyeztetés volt, amelyen a szocialisták nem vettek részt, az LMP és a Jobbik azonban kételyei ellenére konstruktív volt. A kormánypárti képviselő szerint a módosítások elsődlegesen a zálogjogot érintik. A magyar bankszektor hitelezési volumenének növelése érdekében szükséges az önálló zálogjog újraszabályozása – magyarázta. Hozzátette: az önálló zálogjog a lakáspiaci hitelezésen keresztül hozzájárulhat ahhoz, hogy a kamatszint alacsonyan maradjon, nagy előnye még az is, hogy bővülhetnek a lakosság biztonságos befektetési, megtakarítási lehetőségei is. Szerinte a szabályozás biztosítja a zálogkötelezett védelmét. A vezető tisztségviselőkről közölte, a módosítás biztosítja azt is, hogy szándékos károkozás ne maradjon következmény nélkül és a kárt szenvedettet is kompenzálják. A szülőtartással kapcsolatban azt kérte, ne nyissák újra az alaptörvény elfogadásakor már lefolytatott vitát. Szerinte a módosítással nem lehet majd visszaélésszerűen alkalmazni ezt a jogintézményt, mert egyéves jogvesztő határidő szerepel benne az igényérvényesítésre.



Aradszki András (KDNP) pártja támogatásáról biztosítva az előterjesztést azt mondta, a törvényjavaslat kellően átgondolt, dogmatikusan megalapozott. Hozzátette: véleménye szerint kellő megfontolás vezette az javaslat előkészítőit, hogy az önálló zálogjogot újra életre keltsék. Azért is fontosnak nevezte a módosítást, mert az alaptörvényben megjelenő rendelkezéseket részletezi, igazítja a való élethez. Példaként említette, hogy az előterjesztés nyomatékosítja, mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. A kormánypárti politikus a vezető tisztségviselőkkel kapcsolatos módosításról azt mondta, a tisztségviselők egyetemleges felelőssége a társaság tartozásáért súlyos, aránytalan, kezelhetetlen állapotokat idézett elő. Rendre jöttek a fizetési felszólítások olyan dolgok miatt, amelyekre az ügyvezetőnek ráhatása nem volt – magyarázta. A szülőtartással kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a kötelezettség nem korlátlan, nem feltétel nélküli, és nem a jó szándékú embereket veszi célba, hanem azokat, akik elfeledkeznek alapvető kötelezettségeikről. Szerinte ehhez hasonló szabályozás a szocialista kormányok idején is volt a szociális ellátási törvényben.

Trócsányi László igazságügyi miniszter a vezérszónoki körre reagálva felidézte, tavaly januárban született döntés arról, hogy egy munkabizottságban vizsgálják a nagy kódexek működési tapasztalatait. E testületben pedig nem banki, hanem jogi szakemberek ülnek – mondta. Az önálló zálogjog kérdésében a tárcavezető visszautasította, hogy lobbiérdekek alapján dolgozott volna a tárca. Azt mondta, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel teljes egyetértésben szorgalmazták az önálló zálogjog újbóli bevezetését, amelyről megkérdezték a bankszövetséget is. A gazdaság jobb működéséhez szükség van erre az intézményre - jelentette ki. A szülőtartásról úgy nyilatkozott: az állam nem vonul ki a szociális ellátásból, nem tartalmaz ilyet a jogszabály-módosítás.

Tuzson Bence (Fidesz) szerint szükség van a törvénymódosításra és a Ptk. időnkénti felülvizsgálatára. Fontos módosításnak tartotta a zálogjog visszavezetését a magyar jogba, szerinte ezt a magyar emberek érdeke indokolja nem lobbiérdekek. Hangsúlyozta: a módosítás azt segíti elő, hogy a magyar emberek és vállalkozások olcsón hitelhez jussanak. Hozzátette: a javaslat változtat a gazdasági társaságok tisztségviselőinek felelősségének szabályozásán is, mert ez jelenleg nem teljesen egyértelmű. A szülőtartással kapcsolatban azt mondta, ez világnézeti és erkölcsi kérdés is, aminek beemelése jogszabályi szinten is fontos.

Zárszó

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára zárszavában azt emelte ki, hogy a szülőtartással kapcsolatos módosítás nem jár az állami szerepvállalás csökkentésével.

Az elnöklő Jakab István lezárta az általános vitát.

Műemlékvédelem

Két új helyszínnel bővülhet a nemzeti emlékhelyek köre: a nagycenki Széchenyi-kastélyegyüttessel, valamint a szigetvári várral - mondta a kulturális örökség védelméről szóló jogszabály módosítását kezdeményező javaslat ismertetésekor a Miniszterelnökség államtitkára.

L. Simon László közölte, egyszerűsödnek a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárások szabályai, a kormány bürokráciacsökkentő programjához kapcsolódóan pedig megszűnik az örökségvédelmi hatóság elsőfokú döntésével szembeni fellebbezés lehetősége.

L. Simon László rámutatott: a hat jogszabályt módosító előterjesztés emellett lehetővé teszi, hogy a komoly előkészítést igénylő beruházások kivitelezését már ne hátráltassa régészeti örökség váratlan előkerülése.

Az előterjesztés pontosítja a földmunka és a régészeti feladatellátás fogalmát, valamint a próbafeltárásét is, de azt is, hogy a valódi földmunkával járó feltárásoknál előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni, de a bicikliutak építésénél már nem.

Erősödik az örökségvédelem központi koordinációjának szerepe az által, hogy a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. a Forster központtal lép kapcsolatba. Ha a régészeti feltárásra akkreditált helyi intézmény 15 napon belül nem szerződik a beruházóval, akkor azt a központi szerv teszi meg.

A változtatás az állagmegóvás érdekében könnyíti azon műemlékek eladhatóságát, amelyeket tulajdonosa nem tudta azt megfelelően karbantartani, így bírságot kapott. Az államtitkár szerint így a bírság is behajthatóbb lesz.

A szabályozás emellett szigorítja a fémkereső műszerek illegális használatának szankcionálását. Az államtitkár szerint már-már turizmus szerveződött a tiltott tevékenységre, a szervezett csoportok pedig szisztematikusan rabolnak le lelőhelyeket, amelyek kincsei gyakran külföldre kerülnek.

Ezért az engedély nélkül végzett tevékenység szabálysértés lesz a jövőben, és a rendőr mellett a természetvédelmi őrszolgálat, az erdészeti hatóság, az önkormányzat illetékese, de akár a mezőőr is felléphet és elkobozhatja a műszert.

A jogszabályba épül a műemlékvédelmi érdek fogalma, megkülönböztetve országos és nemzeti szintet, valamint rendszeressé válhat a műemléki kategóriába sorolás felülvizsgálata. Ideiglenes műemléki védelem a jövőben csak egyszer rendlehető el, és a műemlékek méltatlan használata is okot adhat a kisajátításra – ismertette az államtitkár.

Simon Róbert Balázs, a Fidesz vezérszónoka felidézte az egy évvel ezelőtt elfogadott módosítást és kiemelte: most olyan új ösztönzők és szolgáltatások bevezetése a legfontosabb feladat, amelyekkel vonzóbbá válhat az épületek megőrzése. A javaslatban foglalt módosítások az eltelt egy év tapasztalatait áttekintve pontosítják, korrigálják a szabályozást és összhangot teremtenek az építésügyi eljárás egyszerűsítésével, a bürokrácia csökkentésével. Összesen hat törvényt módosít a javaslat – jelezte, és kiemelte többi között a fémkereső műszer használatát érintő változtatásokat. Kitért arra is, hogy lehetővé teszi a javaslat a műemlékek kategóriába sorolásának folyamatos felülvizsgálatát. Szólt a nemzeti emlékhelyek körének bővítéséről is. A Fidesz támogatja a módosításokat, és szónoka ezt kérte képviselőtársaitól is.

Földi László, a javaslatot támogató KDNP vezérszónoka kiemelte: a kormány 2010 óta „bátor lépéseket" tesz, hogy visszaadja magyarság önrendelkezését, azon dolgozik, hogy a javakat újra leltárba vegyék és tisztességesen gondozzák. A kulturális javak megóvása ugyanakkor közös feladat – hangoztatta. A kormánypárti politikus szerint a széthordás, elherdálás korát a gyarapodás kora váltja fel az ésszerűség jegyében, s ezt szolgálja a most tárgyalt javaslat is. A módosításból a bürokrácia csökkentését emelte ki, és kitért a régészeti örökség, a nagyberuházásokat megelőző régészeti feltárások szabályainak további egyszerűsítésére, a koordinálási feladatok ésszerűsítésére. Üdvözölte a nemzeti emlékhelyek bővítését is.

L. Simon László zárszavában hangsúlyozta: nem ért egyet azokkal az ellenzéki véleményekkel, amelyek szerint a módosítással az örökségvédelem behódol a beruházási oldalnak. Szerinte szükség van olyan racionális lépésekre, amelyek nem a beruházói oldal érdekeit szolgálják, hanem csak normális körülmények közé helyezik a régészeti feltárás körülményeit. Hozzátette: racionális irányba kellett elmozdulni, mert bizonyos esetekben hónapokig húzódhat el az egyeztetés a beruházó és az illetékes múzeum között. Szerinte ezzel nem sérülnek a örökségvédelem érdekei.

Az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az általános vitát.

Területrendezési tárgyú törvények

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára elmondta, a területrendezési tárgyú javaslat négy törvényt módosít: a területfejlesztésről és területrendezésről szólót, az országos területrendezési tervre vonatkozót, és két kiemelt terület, a Balaton kiemelt üdülőkörzet és a budapesti agglomeráció területrendezéséről szóló jogszabályt. Az államtitkár szerint a területrendezés célja, hogy a Magyarország kiemelkedő természeti és kulturális örökségeinek megóvása mellett a gazdasági érdekekkel összhangban, a fejlődést szem előtt tartva, harmonikus térszerkezet jöjjön létre. Hozzátette: a javaslat a bürokráciacsökkentés és a jogbiztonság jegyében alapozza meg a területrendezési tervek új tervezési rendszerben történő felülvizsgálatát. Jelezte: a javaslat kidolgozásában részt vettek a megyei önkormányzatok főépítészei, a módosításokat egyeztették a Magyar Önkormányzatok Országos Szövetségével, a Magyar Építészkamarával, a Balatoni Fejlesztési Tanáccsal és a megyei kormányhivatalokkal is.

Elmondta: a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény módosításával egységesíteni akarják az országos, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv felülvizsgálati idejét úgy, hogy azokat egyidőben, 7 évente, az Európai Uniós fejlesztési ciklusokhoz igazodva készítsék el. Emellett az összhang igazolására vonatkozó területrendezési hatósági eljárás idejét 15 napra, míg a területrendezési tervek egyeztetési idejét két hónapról egy hónapra csökkentenék – tette hozzá Csepreghy Nándor. A Balaton kiemelt üdülőkörzetről szóló szabályozás módosításával kapcsolatban hangsúlyozta: a kormány számára fontos szempont a parti sáv beépítetlenségének megőrzése, ezért a javaslat e célt szem előtt tartva egyszerűsítené és átláthatóbbá tenné a balatoni tervrendszert. Közölte: ki kell vezetni a vízparti rehabilitációs tanulmányterveket a rendszerből, mert azok „szinte túlzóan részletesen" és sokszor idejétmúlt módon szabályozzák a partmenti területfelhasználást, ugyanakkor meg kell tartani a tanulmányokban foglalt védelmi elképzeléseket. Csepreghy Nándor jelezte: egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások esetében viszont már most lehetővé tennék, hogy a tanulmányok elhatározása ne legyen hátráltató tényező. Ez az engedmény azonban csak az érintett települési tervekre nézve jelentene mentességet, a beruházás engedélyezése alól nem.

Hadházy Sándor, a Fidesz vezérszónoka szerint a javaslat célja a területrendezési tervek összhangjának biztosítása, a jogbiztonság erősítése, valamint a területrendezési tervezési rendszer egyszerűsítése, a bürokrácia csökkentése és az adminisztratív terhek mérséklése. A képviselő részletesen ismertette a módosításokat, hangsúlyozva például azt a változást, amelynek eredményeképpen a kiemelt beruházások megvalósulása nem lehetetlenül el a tanulmánytervek nehézkes módosítása miatt. Ugyanakkor hangsúlyozta: a parti zöldterületek és a sétányok védelmét be kell tartani, a védelmi szint nem csökken. Elmondta: a javaslat szerint az önálló településsé vált Balatonakarattya belekerül a Balaton kiemelt üdülőkörzetről szóló terv mellékletébe.
            
Zárszó

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára zárszavában azt mondta: kormány célja, hogy olyan építésügyi szabályozás legyen, amely biztosítja a meglévő kulturális természeti örökség megóvását.A vitát az elnöklő Lezsák Sándor lezárta.

MEKH-törvény módosítása

Csepreghy Nándor a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról (MEKH) szóló törvény módosítását ismertető expozéjában elmondta: a javaslat a 36 állam energiaszabályozó hatóságait tömörítő, a magyar jog alapján létrejött Energiaszabályozók Regionális Egyesületére (ERRA) vonatkozó jogi szabályozást módosítaná. Az előterjesztés alapján az ERRA egyes belső szervezeti kérdésekben és nyilvántartását tekintve nem lenne kötve az egyesületi előírásokhoz, hanem speciális szabályok vonatkoznának rá. A nyilvántartást és a felügyeletet a külgazdasági miniszter gyakorolná. Az ERRA 2001-ben jött létre Magyarország kezdeményezésére, és 15 éve Budapesten működteti székhelyét. A szervezet célja, hogy stabil szabályozási környezet jöjjön létre a tagállamok energia- és közműszektoraiban. Az ERRA stratégiai fontosságú szervezet – hangsúlyozta Csepreghy Nándor.

Varga Gábor, a Fidesz vezérszónoka elmondta, azért kell új szabályozás az ERRA-ra vonatkozóan, mert a jelenlegi jogi forma nehezíti az egyesület belső szervezeti és adminisztrációs folyamatait. A tagság részéről már a székhelyáthelyezés lehetősége is felvetődött – hívta fel a figyelmet. Az ERRA működésének elősegítéséhez a szervezet formájának megfelelő jogi környezet kialakítása szükséges, ennek megoldására született meg a javasolt törvénymódosítás – közölte a kormánypárti politikus.

Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor (Fidesz) az általános vitát lezárta.

Lezsák Sándor az ülést lezárta, és a következő ülésnapot május 23-ára összehívta.