A visegrádi országok (Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Csehország) az Egyesült Királyság unióból történő kiválásáról szóló döntés nyomán az Európai Bizottság (EB) jogkörének korlátozását sürgették kedden Brüsszelben, Varsó pedig egyenesen a bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek a menesztését kérte – jelentette a Reuters hírügynökség.

A Brexit mély aggodalommal tölti el a V4-eket, ugyanis a kelet-közép-európai országok Londonban vélték felismerni fő szövetségesüket abban, hogy csökkentsék Brüsszel irányítását az EU felett – jegyezte meg a Reuters.

Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter feltette a kérdést, hogy az Európai Bizottság vezetésének van-e joga tovább működni, van-e joga rendbe hozni Európát.

„Véleményünk szerint nincs" – idézte a Reuters Waszczykowskit. Hozzátette: új politikusoknak, új biztosoknak kellene ellátnia a feladatot, de mindenekelőtt új jogokat kellene biztosítani az Európai Tanács számára, ugyanis demokratikus megbízatású politikusok a tagjai.

Varsó és az Európai Bizottság között viszály robbant ki a lengyel kormány azon döntésének nyomán, hogy korlátozták az alkotmánybíróság jogkörét. Ennek okán Brüsszel hivatalosan elindította Lengyelországgal szemben a jogállamisági mechanizmus alkalmazását. Ha a jogállamiság körüli vitát nem sikerül a jogállamisági mechanizmus keretein belül rendezni, akkor Brüsszel kezdeményezheti Lengyelország szavazati jogának felfüggesztését.

A Reuters szerint az unió végrehajtó szerve, az EB és az Európai Tanácsban közösen fellépő tagállamok között az utóbbi hat évben állandóvá vált a feszültség, különösképpen a kelet-európai tagországok bírálták Jean-Claude Junckert azzal, hogy el akarja fogadtatni a menekültek befogadásának egy kötelező módját, a kvótarendszert.

Bohuslav Sobotka cseh kormányfő annak a nézetnek adott hangot, hogy ideje az unió teljes egészének, valamint az EB működését megváltoztatni. „A tagállamoknak kellene a kedvező változások hajtóművének lennie az EU-ban ... örülnék, ha a bizottság többet segítene az EU-val való kompromisszumok megtalálásában. Azt szeretném, hogy a bizottság az Európai Tanács több döntését tartaná tiszteletben" – mondta Sobotka.

A Reuters meglátása szerint a visegrádi országok kifejezetten aggályosnak találják az Egyesült Királyság kilépésének lehetőségét, mivel így az unió közös költségvetése – amelynek mind a négy ország haszonélvezője – jelentősen csökkenne.

Sobotka óvott az Egyesült Királyság kiválásának sürgetésétől, és figyelmeztetett arra, hogy a Brexit megvalósulás akár évekig is eltarthat.

Az EU-ba 2004-ben belépő, de – a Reuters szerint – azóta „egyre inkább euroszkeptikussá váló visegrádi csoport" kedden közös közleményben a nemzeti parlamentek jelentőségét hangsúlyozta