Forrás: MTI
A GDP-arányos államadósság - a stabilitási törvény szerint az előző év végi árfolyamon számolva - csökkent, az év végi mérőnapon a mutató 76 százalék körül alakul – mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke az MTI-nek adott interjúban. Kovács Árpád kiemelte: az államháztartás GDP-arányos hiánycélja 2014-ben várhatóan a korábban jelzett 2,9 százaléknál kedvezőbben alakult, ami bizonyos lehetőséget teremtett a korábban jövő évre tervezett kifizetések előrehozására.
Elmondta: 2014-ben a magyar gazdaság növekedési pályára állt, a gazdaság bővülése meghaladta még a korábbi, derűlátónak tartott várakozásokat is. A várható 3,3 százalékos GDP-növekedés kétszerese az Európai Unió átlagának, és jobb a hasonló sorsú visegrádi országokénál. Kifejtette: a főbb államháztartási bevételek és kiadások teljesítése nagyjából az előirányzatnak megfelelő. A javuló adózási fegyelem, az online pénztárgépek és a vártnál több úthasználati díj, valamint az évközi bevétel- és kiadásoldali korrekciós intézkedések kiegyenlítették a tervezettnél lényegesen alacsonyabb infláció és egyes adók elmaradásának bevételcsökkentő hatását.
Kovács Árpád szerint a kormány 2015-re inkább a belföldi kereslet erősödésével számol, a versenyszférában kedvezőbb lesz a konjunktúra, élénkülnek a magánberuházások, a gazdaság növekedési pályán tartásában fontos szerep jut a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja meghosszabbításának. A prognózis szerint a növekvő teljesítmény támogatja a bérnövekedést is, amely kedvezően hat az államháztartás bevételeire. A bankok és az adósok közti elszámolás, a devizahitelek forintosítása hozzájárul a lakossági fogyasztás nagyobb arányú növekedéséhez, miközben a magas lakossági eladósodottság továbbra is fékezni fogja a háztartások kiadásainak növekedését. A bankok hitelezési aktivitása várhatóan lényegesen nem bővül.
A KT elnöke utalt arra, hogy a 2015-ös célok realitását az elemzők többsége, így a KT számára megalapozó tanulmányokat készítő kutatóintézetek is elfogadják, miközben azt is bemutatják, hogy a kockázatok nem mérséklődnek. A kedvező hazai makrogazdasági és államháztartási folyamatok hatását tompíthatja, hogy az Európai Unió gazdasági teljesítménye visszaeshet, a deflációs folyamatok kiteljesedhetnek, az olajpiac bizonytalan, az EU Oroszországgal szembeni szankcióinak visszahatása sem látható előre, és nem utolsó sorban az üzleti bizalom hiánya tapasztalható.