A magyar közösségnek alapvető érdeke, hogy a Magyar Közösség Pártja (MKP) a márciusi parlamenti választásokon visszakerüljön a pozsonyi parlamentbe, és így legyen a magyarságnak olyan érdekképviseleti szerve, amely veszélyeztetett kisiskolái mellett ott is ki fog állni – jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára kedden Révkomáromban.

Potápi Árpád János azután beszélt erről, hogy megbeszélést folytatott a finanszírozási hátterük megváltoztatása miatt bezárással fenyegetett felvidéki magyar oktatási intézményekről Berényi József MKP elnökkel, Jókai Tiborral, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) elnökével és az érintett iskolák igazgatóival.

Az államtitkár kiemelte: a felvidéki magyar kisiskolák ügyét hosszú távon csak úgy lehet megoldani, ha az intézmények megtartása a márciusi választásokon az MKP bekerülésével parlamenti érdekképviseletet kap, illetve ha a magyar szülők az áprilisi iskolai beiratkozáson gyermekeiket magyar oktatási nyelvű intézményekbe íratják, a tanulólétszám növelésével is csökkentve a bezárással fenyegetett intézmények számát.

A Révkomáromban megvalósult széles körű egyeztetés alapját a magyar kormánynak – a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) decemberi ülésén megfogalmazott – felajánlása képezte, miszerint átmeneti megoldásként segítséget nyújtanának a nehéz helyzetbe került felvidéki magyar iskoláknak.

Berényi József, az MKP elnöke ezzel összefüggésben rámutatott: az egyeztetés legfőbb üzenete, hogy tart a támogatás lebonyolítási rendszerének kidolgozása. Ezt azért kell éreztetni, hogy az áprilisi beiratkozás előtt ne bizonytalanodjanak el a gyermekeiknek iskolát választó magyar szülők, mert ennek következménye az lehetne, hogy még kevesebb magyar gyereket íratnának be magyar iskolába, mint amennyire lehetőség van – hangsúlyozta.

„A helyzet miatt érezhető egyfajta elbizonytalanodás a magyarlakta településeken, veszélyben van a beiratkozási folyamat" – emelte ki az MKP elnöke. Rámutatott: el kell mondani, hogy a magyar kormány felajánlása „reális ajánlat", de azt nem lehet „vég nélküli forrásnak" tekinteni, és csak azt a célt szolgálhatja, hogy ideiglenesen megoldja azt a hiányt, amelyet az ugyancsak társfinanszírozó önkormányzatok már nem képesek kipótolni. Hozzátette: a lebonyolítási rendszerrel kapcsolatban még sok műszaki kérdést kell megválaszolni.

A. Szabó László, az MKP oktatásügyi alelnöke utóbbiról azt mondta: csak a beiratkozás adatainak tükrében lehet majd pontosítani, hogy mekkora összeg hiányzik a rendszerből az iskolák megtartására. Hangsúlyozta: örülnek a magyarországi segítségnyújtásnak, de hosszú távú megoldásként csak és kizárólag azt tudják elképzelni, hogy az MKP parlamentbe kerülése után indítványozni fogja a helyzet kialakulásáért okolható közoktatási törvény módosítását.

A felvidéki magyar kisiskolák jelentős része a szlovák közoktatási reform keretében jóváhagyott – idén szeptembertől hatályba lépő – jogszabály egyes kitételei miatt került veszélybe. Ez a törvény egyebek mellett bevezeti az oktatási intézmények osztályalapú finanszírozását, s ezzel összefüggésben minimális osztálylétszámokat állapít meg, ami a kisebb létszámú iskolák esetében ellehetetleníti azok finanszírozását az önkormányzatoknak. A Felvidéken jelenleg 258 magyar tannyelvű általános iskola van, a probléma ezek több mint harmadát, 98 iskolát érinti.