Ötpontos diaszpóra stratégia és a külhoni magyar családi vállalkozások éve, mint tematikus program szerepel a Magyar Diaszpóra Tanács és a Magyar Állandó Értekezlet idei ülésének napirendjén – közölte Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár keddi budapesti sajtóbeszélgetésen. 

Potápi Árpád János elmondta: november 30-án lesz a Magyar Diaszpóra Tanácsa hatodik ülése, amelyet másnap a Magyar Állandó Értekezlet követ. Mindkét tanácskozást Orbán Viktor miniszterelnök nyitja meg, s várhatóan zárónyilatkozattal fejeződik be.

A diaszpóra tanácsra ülésére közel száz meghívót küldtek ki, a résztvevők száma évről-évre nő – jelezte az államtitkár. A tanácskozás egynapos lesz, de előző nap délután már tartanak megbeszéléseket.

Ismertetése szerint a tanácskozáson foglalkoznak azzal, hogy a Nyugat-Európában, és a tengerentúlon működő hétvégi, vasárnapi iskolákban szerzett vizsgákat a hazai rendszerbe hogyan lehet beilleszteni. Az ülés után az iskolavezetőket is összehívnák – mondta az államtitkár.

Szeretnék, ha a tanácson döntenének a diaszpóra stratégiáról is. Ez öt pontból állna, az oktatás fejlesztése mellett tartalmazza magyar emigrációs és diaszpóra központ létrehozását, a gazdasági kapcsolatok erősítését a diaszpóra és az anyaország között, a diaszpóra diplomáciai eszközeinek erőteljesebb hasznosítását.

A Máért fő napirendje pontja a következő tematikus év lesz. Továbbra is a szülőföldön való boldogulást segítenék, a külhoni magyar családi vállalkozások éve lenne 2017. Az egész évre 1 milliárd forint áll majd rendelkezésre – közölte a nemzetpolitikai államtitkár.

Kérdésre kitért arra, hogy az oktatási-nevelési támogatásra értékelhető javaslat nem érkezett, az ő kezdeményezéseikről pedig nem alakult ki kompromisszum. A mostani rendszerről mindenki látja, nem jó, szociális támogatássá vált, s nem biztos, hogy elérik a korábban kitűzött célt.

Grezsa István kormánybiztos elmondta: a parlamenti közbeszédből mint belpolitikai ügyek kikerültek az elmúlt időszakban.

Alapvetően a nemzetpolitika mint belpolitikai haszonszerzés lekerült a terítékről, és ez óriási eredmény – állapította meg, hozzátéve: egyúttal a magyar társadalom számára az, hogy élnek külhoni magyarok kezd természetessé válni.

Területéről, Kárpátalja helyzetéről elmondta: a veszély óriási, hogy ez a terület az elkövetkező évtizedekben kiürül, s fokozott anyaországi erőfeszítések kellenek, hogy a 150 ezres magyarságot megtartsák.  Szerinte ugyanakkor a terület kiürülése és az esetleges vízummentesség között összefüggés nincs.

Kitért arra is: közülük 130 ezernek van magyar útlevele, és nagy az igény eziránt a többség részéről is.