Hangsúlyozta, a kormány arra törekszik, hogy Magyarország hosszú távú versenyképessége ne az olcsó munkaerőre épüljön, hanem a hozzáadott értékláncra.

Az elmúlt hónapokban született intézkedések, illetve az életpályamodellek elindítása kedvezően hatott a keresetek növekedésére, de hozzájárult az is, hogy a gazdaság erősödésével a versenyszféra munkaerőigénye folyamatosan nő – fejtette ki.

Varga Mihály felidézte a tavaly novemberben elfogadott hatéves bérmegállapodást, kiemelve, a munkaadók is úgy látták, hogy a következő évek gazdasági növekedése megteremti azt a forrást, ami lehetőséget ad a béremelésekre. A kormány pedig azt vállalta, hogy a járulékok szintjének jelentős csökkentésével segíti a keresetek növekedését – tette hozzá.

A nemzetgazdasági miniszter szerint jó esély van arra, hogy a hatéves megállapodás további részei is megvalósuljanak.

Ha az első fél évben 10 százalékos volt a reálbérek emelkedése, akkor ebben az évben olyan mértékű kereset-növekedés lesz, ami megteremti annak esélyét, hogy jövőre a járulékcsökkentésben is a maximumig tudjon elmenni a kormány – fogalmazott Varga Mihály.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében kiemelte: a reálbérek négy és fél éve töretlenül emelkednek Magyarországon, ami a hazai fogyasztás felfutásával a magyar gazdaság növekedését is érdemben segíti.

A tárca hangsúlyozta azt is, hogy az idei év elejéhez hasonló létszám növekedési ütem több mint másfél évtizede nem volt Magyarországon a versenyszférában, ahol júniusban – a legalább 5 embert foglalkoztató vállalkozásoknál – kiemelkedő mértékben, csaknem 60 ezerrel bővült a létszám.

A hatéves bérmegállapodás tovább segítheti a foglalkoztatás bővülését és enyhítheti a munkaerőpiacon kialakult bérfeszültségeket. A következő években a megállapodás hatására csökkenhet vagy meg is szűnhet a hazai bérek régiós lemaradása, hat év alatt a reálbérek akár 40 százalékkal is nőhetnek Magyarországon – áll az NGM közleményében.