Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja, mellette Kovács Zoltán kormányszóvivő az Országházban 2016. október 13-án. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

A kormány célja az, hogy meggyőzze a parlament ellenzéki frakcióit: az alaptörvény módosítása elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az ország határait megvédjék – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Lázár János elmondta, a miniszterelnök erről egyeztet a frakcióval rendelkező pártok vezetőivel, pénteken az MSZP elnökével, a jövő héten pedig a Jobbik elnökével találkozik.

A már folyó egyeztetésekre hivatkozva közölte, úgy látja, meglesz a többség az alaptörvény módosításához.

A kvótareferendummal kapcsolatban hangsúlyozta, a kormány célja, hogy a választópolgárok döntése az alaptörvény része legyen. Emlékeztetett: a kormányfő által benyújtott alaptörvény-módosítási javaslat vitája hétfőn kezdődik a parlamentben, zárószavazása pedig november első vagy második hetében lehet.

A miniszter a jövő heti európai tanácsi (ET-) ülésről azt mondta, Magyarország politikai célkitűzése, hogy megakadályozza a kötelező kvótát, vagyis hogy lekerüljön az európai politikai napirendről ez az ügy.

Kifejtette: azt akarják elérni a miniszteri tanácsokban, az Európai Bizottsággal (EB) folytatott párbeszédben és az ET-ülésen, hogy az EB adja fel a kvótával kapcsolatos elképzeléseit.

Lázár János azt mondta, támogatják azt a német törekvést, amely például Törökországgal, az afrikai államokkal kötött megállapodásokkal kívánja a bevándorlást fékezni, de Magyarország szerint ezzel együtt nem lehet lemondani a határok védelméről. Megjegyezte, nevetségesen kevésnek tartják a határ védelme érdekében meghozott uniós döntéseket.

A miniszter azt mondta, várakozásaik szerint az ET vezetői a jövő héten „visszaveszik a korábbi döntési jogaikat", megerősítik korábbi álláspontjukat: csak önkéntes lehet a kvóta.

Kitért arra, hogy csütörtök este Bécsben az ET-ülés előkészítése végett találkozik Thomas Drozda osztrák miniszterrel.

Mint mondta, „nyilvánvaló őrültségnek" tartja azt, hogy a New York Times publicisztikájában nácinak minősítette a kormányt. Szót emelt egyes európai politikusok nyilatkozatai ellen is. Azt mondta, az uniós alapszerződésből semmilyen formában nem következik az, hogy egy ország elveszítse a kohéziós forrásokhoz való jogát. Ha nincsenek kohéziós pénzek, Magyarországnak meg kell védenie saját gazdaságát – mondta.

A Miniszterelnökség vezetője azt is közölte: nincs alapja annak a félelemnek, ami az uniós források felfüggesztéséről szól. Megjegyezte ugyanakkor, hogy politikai döntést mindig lehet hozni, az azonban nem a kormány, hanem a magyar emberek megbüntetése lenne. Elmondta azt is, hogy jövő szerdán Brüsszelbe megy a helyzet tisztázása érdekében.

A tárcavezető kifejtette, hogy Magyarország ebben az EU-s ciklusban 8900 milliárd forintot kap, a keret 65-70 százalékát már meghirdették, és még idén szeretnék a teljes forrást hozzáférhetővé tenni. Hozzátette: Magyarország az első a visegrádi négyek között, és a hatodik helyen áll az Európai Unióban a pénzügyi kötelezettségvállalások területén.

Mint részletezte, eddig 272 pályázati felhívást tettek közzé, és 6391 milliárd forint az elérhető forrás, ami a teljes keret 71 százaléka.

Lázár János azt is közölte, hogy a kormány 29,4 milliárd forint többletforrást ítélt meg a Belügyminisztériumnak a magyar-szerb határszakasz védelmére. Kifejtette, az illegális bevándorlás kezelése az elmúlt másfél évben több mint 100 milliárd forintba került a déli határon.

A minisztert megkérdezték arról is, hogy mintegy kétszázezer feltöltős SIM-kártyát vettek szervezett bűnözői körök. Azt felelte, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal egyeztetéseket folytat a szolgáltatókkal, és a szabályozás szükségességét vizsgálja. Az üggyel a parlament nemzetbiztonsági bizottsága jövő szerdai ülésén foglalkozik.

A tárcavezető jelezte azt is: felajánlotta a testületnek, hogy a hírszerzésért felelős miniszterként áttekintést ad Soros György közép-európai befolyásáról, továbbá azokról a módszerekről, amelyekkel megpróbál „megváltoztatni" egy országot, a döntéshozókat pedig megpróbálja érdemben befolyásolni. Értékelése szerint az amerikai üzletember a nyelvek, a határok, a nemzeti kultúra és identitás feladása mellett van, az európai és a magyar baloldal pedig az Európai Parlamentben „szállást csinál" a gondolatainak, „lámpással vezetik be" azokat az EP döntéshozatali rendszerébe.

A kormány döntött arról, hogy a Kelenföldi pályaudvar közelében építi meg a dél-budai egészségügyi centrumot – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Lázár János elmondta, a tervek szerint ez egy több mint ezer ágyas új egészségügyi intézmény lesz, amelyet mindenképpen az M1/M7-es autópálya közelében lévő területen szeretnének megépíteni úgy, hogy a metró- és az autóbuszos csatlakozás is elérhető legyen.

Jelezte, a beruházás tervezői munkájának előkészítésével a kormány Noll Tamás építészt kívánja megbízni.

Mint mondta, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) két területet vizsgál, megkezdődtek a tulajdonosokkal a tárgyalások is, a beruházáshoz egy 8-10 hektáros terület kell. Több mint 100 ezer négyzetméteres épületről van szó, amely a kormány legjelentősebb egészségügyi beruházása lesz Budapesten – közölte.

Lázár János szólt arról is, a miniszterelnök kérésére az Emmi sürgősen és soron kívül rendezi azon fiatal szakorvosok helyzetét, akik a szeptemberi béremelés után kevesebb fizetést kapnak, mint a béremelés előtt.

Kitért arra is, hogy a kormány döntése értelmében a székesfehérvári kórház 170 millió, a Zala megyei kórház egy beruházása befejezéséhez 2,5 milliárd forint többlettámogatást kap. Beszámolt arról is, hogy a Semmelweis Egyetem kezdeményezésére új gyermekgyógyászati központ létesül, továbbá fejlesztések lesznek a gyógyszerészeti karon és a fogászati klinikán is.

Az adótitokkal kapcsolatos törvénymódosításról azt mondta: mint ahogy az is adótitok, az adózó kinek adja személyi jövedelemadója egy százalékát, annak is adótitoknak kell lennie, hogy egy vállalkozás a társasági adórendszer keretében, mely sportegyesületet támogat.

Beszélt arról is, hogy felül kell vizsgálni a gimnáziumi rendszert, az átalakítást annak a célnak kell alárendelni, hogy a diákok bejussanak az egyetemre. Megkerülhetetlennek tartotta a kötelező felvételi bevezetését, de jelezte, az átalakítás csak az új Nemzeti alaptanterv bevezetése után lehetséges.

Lázár János elmondta, a kormány foglalkozott, de nem hozott döntést a városképi törvényjavaslatról, azaz arról, „hogyan lehetne az ízléstelen plakáterdőben rendet vágni". Hozzátette: a tárcák egyeztetnek a kérdésről, azért van probléma, mert főként önkormányzati tulajdonban vagy magántulajdonban elhelyezett plakáthelyekről van szó és nem azért, „mert Simicska úrnak érdekeltségei vannak ezen a területen".

Kitért arra, Magyarország kész segíteni Ukrajnának, mert Kárpátalján és számos más térségben a kötelező védőoltások anyagi források hiányában elmaradnak.

A miniszter elmondta, a kormány jóváhagyta, hogy Esztergom bekötése az M1-es autópályába 90 milliárd forintos költséggel a nyugati nyomvonalon – Zsámbéktól nyugatra, a településeket elkerülve – valósulhat meg. Hozzátette: a Széchenyi Tőkealap-kezelő program folytatódik, 60-70 milliárd forint forrást helyeznek ki.

Kitért arra, hogy a kormány ingatlant ad át a fővárosban a Hajdúdorogi Főegyházmegyének.

A Népszabadság kiadásának felfüggesztéséről kérdésre válaszolva azt mondta, az üggyel a kormány nem foglalkozott, mert sem a lap, sem annak kiadója nem fordult a kabinethez segítségért. Furcsa is lenne, ha a kormánynak kellene megmentenie a Népszabadságot – közölte.

Felvetették neki, hogy a lap megszüntetésének nem gazdasági, hanem politikai okai lehettek. Azt felelte: a kiadót kell megkérdezni az okokról. 2010-ben és 2014-ben „a Népszabadság áldásos tevékenysége mellett kaptunk kétharmadot, miért lenne érdekünk a megszüntetése?" – kérdezte.

Szerinte ebben az ügyben nem ügydöntő a kormány vagy egy párt akarata, egy lap sorsát az előfizetők, a vásárlói határozzák meg. Ha a Népszabadság szellemiségére van igény, akkor lesz folytatás – fogalmazott, megjegyezve: ilyen helyzetben az azért elvárható, hogy méltányosan bánjanak a munkavállalókkal.

Arra a felvetésre, hogy sajtóhírek szerint Matolcsy György jegybankelnök Patai Mihálynak, a Magyar Bankszövetség elnökének lakásában lakik, Lázár János közölte, a jegybank ügyeit nem helyes, ha a kormány kommentálja. Hozzátette: a bankszövetségnek jobban kellene ügyelnie az ilyen részletekre.

Lázár János a 3-as metró felújítását firtató kérdésre leszögezte: a kormány kiemelt feladatnak tekinti azt, s majd a főváros eldönti, hogy minden megállót vagy csak a kocsikat kell felújítani. „Mi annyit finanszírozunk", amennyiről a főváros dönt – fogalmazott, hozzátéve: bízik benne, hogy a főpolgármester a minisztériumokkal folytatott vitákból nem azt a következtetést vonja le, hogy akadályozni akarják a beruházást.

A tárcavezető tájékoztatása szerint a közigazgatás korszerűsítésére a következő 3 évben 250 milliárd forintot fordítanak, s a bürokráciacsökkentés jegyében további 45 jogszabály módosítását kezdeményezik.

Lázár János azt is tudatta, hogy a 300 négyzetmétert nem meghaladó lakásbővítéseket a továbbiakban nem kell engedélyeztetni, csak bejelenteni. Emellett döntöttek arról, hogy évente 1,5 milliárd forintot fordítanak 200 népi műemlék – malmok, tanyák – felújítására, megmentésére; 2 milliárd forintot fordítanak első világháborús emlékművek felújítására; a Nemzeti Táncszínház pedig a 3,3 milliárd forinton felül további 680 millió forintot kap a Millenárison épülő új intézményéhez.