A diktatúrák nem csak a hitéletet akarták elpusztítani, azokat a szerzeteseket is üldözték, akik közfeladatot vállaltak át sok százezer rászoruló érdekében – mondta Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára szerdán Mátraverebély-Szentkúton. Nem feladatunk beleszólni az egyházak ügyébe, de feladatunk kiállni a keresztényüldözések ellen – hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus.
kdnp.hu – MTI
Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős kereszténydemokrata államtitkára (Fotó: magyaridok.hu)
Soltész Miklós a Nógrád megyei nemzeti kegyhelyen, az Állami Egyházügyi Hivatal története, működése és megnyilvánulásai című konferenciát megnyitva azt mondta, nem záródott le véglegesen az a korszak, az 1951 és 1989 között az államot és a kommunista hatalmat kiszolgáló rendszer hatása ma is jelen van a baloldali pártok gondolkodásában.
Úgy fogalmazott: a parlamentben, a médiában is megjelenik az a gúny, az a keresztényellenesség, amit a kommunista hatalom képviselt, amelynek része volt az Állami Egyházügyi Hivatal.
A kereszténydemokrata államtitkár hozzátette: sem a nyugati, sem a magyarországi liberális világ nem figyel arra, milyen keresztényüldözés zajlott és zajlik most is a közel-keleti keresztények ellen; a történelmi előzmények része a hallgatás, a cserbenhagyás, a közömbösség.
Kitért arra, hogy már az 1789-ben kezdődött francia forradalom idején, a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszavával 200-300 ezer franciát irtottak ki, köztük tízezer egyházi személyt és sok tízezer hívőt. A kommunista korszakban Magyarországon 2500 szerzetest hurcoltak el, és a módszerek is hasonlóak voltak: a francia forradalom alatt a köztársaságra kellett felesküdniük az egyházi személyeknek, ez a gondolat Magyarországon a papi békemozgalommal folytatódott az 1950-es években – mondta.
„Nem feladatunk beleszólni az egyházak ügyébe, de feladatunk kiállni a keresztényüldözések ellen, védeni a kereszténység kétezer éves kultúráját, a kétezer éves hitet” – hangsúlyozta Soltész Miklós.
Egy-egy ilyen konferencia megerősíti, hogy vannak nagyon nehéz időszakok, de a kereszténység mégis újra és újra erőre tud kapni – tette hozzá.
Kálmán Peregrin, a mátraverebély-szentkúti kegyhely igazgatója elmondta: a szerdán és csütörtökön zajló konferencia egy sorozat része, amelyben diákokat, tanárokat, most pedig kutatókat hívtak meg Szentkútra az ismertté vált anyagok összegzésére.
Soós Viktor Attila történész előadásában az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) alapításának történetét és szervezeteit foglalta össze. Kifejtette: a hivatalt 1951 májusában állította fel az Országgyűlés „az állam és a vallásfelekezetek közötti ügyek intézésére, az egyezmények és megállapodások végrehajtására, és a vallásfelekezetek állami támogatására”. Az ÁEH – különösen 1956-ig – a Belügyminisztérium fiókintézménye volt, 30-40 vezetője a belügyből került oda. Felügyeletét a Minisztertanács látta el, Aczél György, Sarlós István, majd Csehák Judit felügyelete alá tartozott.
Hozzátette, az 1989-ben jogutód nélkül megszűnt Állami Egyházügyi Hivatal fő feladata az egyházakkal szembeni ellenőrzés volt. A püspöki megbízottak feladatai közé tartozott a püspökségekre érkező és kimenő levelek elolvasása, az egyházmegyék eseményeinek rögzítése, ők nézték át a körleveleket, jelentettek keresztelőkről, esküvőkről, temetésekről is – mondta a történész.
A kétnapos konferencián foglalkoznak a politikai rendőrség és az ÁEH kapcsolatával, a hivatal hatókörével, de szó lesz egy a hivatal és az állambiztonság együttműködését bemutató esettanulmányról és a kutatások további irányairól is.