Májusban az áprilisival megegyező 0,1 százalékkal csökkentek Magyarországon a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest, míg áprilishoz képest 0,2 százalékkal mérséklődtek az árak – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.

Ezzel sorozatban második alkalommal csökkentek az árak éves összevetésben, míg az előző hónaphoz hasonlítva idén először mérséklődtek májusban a fogyasztói árak. Az adat meggyezik az elemzői várakozásokkal.

Az adatok ismertetésekor Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője kiemelte: a vezetékes gáz áprilisi 6,5 százalékos árcsökkenése immár teljes egészében megjelent az adatokban, és 0,2 százalékponttal csökkentette az inflációt, de az élelmiszereknél is folytatódott az éves összevetésű csökkenés. A szakértő szerint bár éves összehasonlításban második hónapja csökkennek a fogyasztói árak, ez még nem nevezhető deflációnak, mivel a csökkenés kismértékű, és nem a termékek széles körét érinti, ráadásul deflációról hosszabb időtartamú árcsökkenés esetén szokás beszélni.

A mindennapi életben az árak stabilitása hozzájárul a jövedelmek, a bérek és nyugdíjak értékállóságához, amely elősegíti a fogyasztás élénkülését is  Az alacsony infláció különösen kedvező a nyugdíjasok számára is. Az úgynevezett nyugdíjas fogyasztói árindex még a megelőző hónapokban mértnél is erőteljesebb, 0,8 százalékos árcsökkenést jelez. A gazdasági tárca szerint a nyugdíjasok által leginkább fogyasztott javak összességében kevesebbe kerülnek, miközben a nyugdíjak növekednek.

A kedvező körülmények hatására Európa-szerte alacsony a fogyasztóiár-indexek dinamikája. A magyar adat ugyanakkor az eurózónához viszonyítva (HICP május: 0,5 százalék) is számottevően alacsonyabb. A negatív fogyasztóiár-index ellenére Magyarországon nincs defláció, ami az árak tartós csökkenését jelentené és a fogyasztás elhalasztását, így a belső kereslet visszaesését okozhatná – vélekedett a szaktárca.

Az áprilisban, illetve májusban regisztrált árcsökkenés átmeneti, az év második felében az egyszeri tényezők bázisból való kiesésével és a belső fogyasztás élénkülésével párhuzamosan a fogyasztóiár-szint kismértékű emelkedése valószínűsíthető. A feldolgozatlan élelmiszereket, az üzemanyagot és a szabályozott árú termékeket, így a rezsicsökkentést is kiszűrő úgynevezett maginfláció jelenleg 2,5 százalékos éves drágulást jelez.