Minden eddiginél nagyobb migrációs nyomással kell majd szembesülnie Európának az ukrajnai háború nyomán előálló globális élelmiszerhiány és a terrorfenyegetések miatt – jelentette ki a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Madridban.
MTI
A tárcavezető a NATO csúcstalálkozóját követően arról számolt be, hogy az utolsó munkaülésen a déli biztonsági kihívásokkal foglalkoztak, ugyanis az észak-atlanti szövetség „360 fokos” megközelítést alkalmaz, mivel nem csak a keleti irány jelent kockázatokat, sőt éppen a terrorfenyegetés az egyik legnagyobb veszély.
Kiemelte, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet nemrég arra utasította követőit, hogy a most Ukrajnára irányuló nemzetközi figyelmet kihasználva hajtsanak végre merényleteket Európában, és az is látható, hogy az utóbbi napokban súlyos terrorcselekmények történtek Észak-Afrikában és a Távol-Keleten.
Mint mondta, ehhez ráadásul az is hozzájárul, hogy az ukrajnai háború nyomán globális élelmiszerhiány alakulhat ki, így kieshet az ellátás „számos olyan országban akár a Közel-Keleten, akár Észak-Afrikában, akár Afrika délebbi részein, ahol a stabilitás amúgy is pengeélen táncol több esetben”.
Ez a kritikus élelmiszerhiány a szélsőségek és a terrorfenyegetettség megerősödéséhez fog vezetni, amelyek alapvető okai a migrációs folyamatoknak, tehát a nyomás brutális növekedésére számíthatunk az elkövetkezendő időszakban
– mutatott rá.
Szijjártó Péter ezt követően aláhúzta, hogy csak idén eddig már több mint százezer illegális bevándorlót állítottak meg Magyarország déli határán a hatóságok. Majd hozzátette: ezzel párhuzamosan keletről érkeznek az ukrajnai háború elől menekülők, akiket viszont kivétel nélkül beengednek az országba.
Már több mint 800 ezer menekültet beengedtünk Ukrajna felől, ugyanakkor 100 ezer illegális migránst megállítottunk a déli határon, és ezt folytatni is fogjuk – hangsúlyozta.
„Az európai külső határokat erősen kell védenünk, ezt Magyarország megteszi, óriási erőfeszítéseket kell tennünk, óriási erőforrásokat kell mozgósítanunk. Nem nagyon kapunk külső segítséget, de mégis megvédjük a határunkat" – mondta.
A miniszter kijelentette, hogy ezen a téren Magyarország mellett a NATO-nak is van feladata, ugyanis a katonai szervezetnek támogatnia kell a tagállamok külső védelméhez a stabilitásuk megőrzésével hozzájáruló országokat, például Marokkót, Egyiptomot, Jordániát és Libanont.
Végezetül pedig közölte, hogy most Isztambulba utazik Madridból, ahol péntek reggel a Roszatom orosz atomenergetikai konszern vezetőivel fog tárgyalni a paksi bővítésről.
