Problémamentes és harmonikus az együttműködés a Magyarországon akkreditált konzuli misszióvezetőkkel – mondta Semjén Zsolt egy szakdiplomáciai fórumon hétfőn, Budapesten. A kormányfő kereszténydemokrata helyettese kiemelte: napjainkban az együttműködés egyre szélesebb területet ölel fel, s a mostani gazdasági környezetben egyre nagyobb erőforrást jelent a tiszteletbeli konzuli intézmény.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke beszédet mond a Magyarországon akkreditált konzuli misszióvezetők számára rendezett szakmai fórumon a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2016. november 21-én. (Fotó: Váli Miklós)
A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke kitért arra is, hogy az illetékes tárcák dolgoznak a konzuli munkát segítő mentességek és kiváltságok harmonizálásán, így a konzuli képviselők számára adandó különleges rendszám ismételt bevezetésén is.
Semjén Zsolt a magyar kormány nevében köszönetet mondott a konzuli misszióvezetők szolgálataiért, amellyel Magyarország számára értéket teremtenek. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország 85 országban nagykövettel, további 81 országban pedig tiszteletbeli konzulokon keresztül képviselteti magát.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke mond beszédet a Magyarországon akkreditált konzuli misszióvezetők számára rendezett szakmai fórumon a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2016. november 21-én. (Fotó: Váli Miklós)
A KDNP elnöke hozzátette: gyakorlatilag a világ összes országával diplomáciai kapcsolatot tart fenn Magyarország, s az együttműködés több mint 80 százalékban nagyköveti szinten történik.
A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke kitért arra is, hogy a tiszteletbeli konzulok működése a nemzetközi jog által elismert és a konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezményben foglaltak szerint történik. Ez komoly nemzetközi presztízst, magas szintű politikai és gazdasági beágyazottságot jelent a világ bármely országában. Tiszteletbeli konzulnak lenni egy különleges klubtagsághoz hasonlatos, ahová csak személyes érdemek, alkalmasság és komoly diplomáciai egyeztetéseket követően lehet bekerülni – fogalmazott.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: szükség van a tiszteletbeli konzulokra, kapcsolatrendszerük olyan mértékű, amelynek előnyét minden ország szívesen használja.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke mond beszédet a Magyarországon akkreditált konzuli misszióvezetők számára rendezett szakmai fórumon a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2016. november 21-én. (Fotó: Váli Miklós)
A miniszterelnök-helyettes kiemelte: Magyarország számára elengedhetetlen a professzionális együttműködés, a politikai szintű kapcsolattartás, így a külügyi tárca egy éve miniszteri biztosi felügyeleten keresztül koordinálja a diplomáciai intézményrendszert.
Kitért arra is, hogy fontos, a külgazdasági célok mellett a misszióvezetők ismerjék a kormány külpolitikai stratégiájának más területeit is.
Jelezte, évente két misszióvezetői fórumot tartanak, a hétfői a szakpolitikai területeket tekinti át.
Mikola István, a külügyi tárca biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára mond beszédet a Magyarországon akkreditált konzuli misszióvezetők számára rendezett szakmai fórumon a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2016. november 21-én.(Fotó: Váli Miklós)
Mikola István, a külügyi tárca biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára arról beszélt, hogy rendkívüli „turbulencia" van a nagyvilágban, ami nehezen kezelhető.
Elkerülhetetlennek nevezte, hogy ezt „a káoszt" definiálják, és egyfajta új rendet hívjanak életre. A migrációs áramlatnak nincs vége. Bár egyelőre kontrollálni tudja Magyarország a helyzetet a határainál, de ehhez Európától túl sok segítséget nem kap – jegyezte meg, kiemelve: nincs globális program, amivel a helyzetet kezelni lehetne.
Kitért arra, hogy Magyarország exportvezérelt, nyitott gazdaság, s érdekelt azon globális tőkemozgásokban, amelyek nélkül a gazdasági prosperitás nem fenntartható. A legnagyobb probléma a gazdasági növekedés fenntarthatóságának a kérdése – hangoztatta Mikola István, aki fontosnak nevezete, hogy azokat a start-upokat megtalálják, amelyek képesek a nemzetközi tőkepiacokra kijutni.
Mikola István, a külügyi tárca biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára mond beszédet a Magyarországon akkreditált konzuli misszióvezetők számára rendezett szakmai fórumon a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2016. november 21-én.(Fotó: Váli Miklós)
Hozzátette: a nyitott, exportvezérelt országok érdekeltek a szabadkereskedelmi megállapodásokban is, de fontos, hogy ezek jó megállapodások legyenek. Nem kiszolgáltatni akarják a magyar gazdaságot a tőkepiacoknak, hanem piacot szeretnének nyerni – hangsúlyozta az államtitkár, aki nagy fantáziát lát a keleti és déli nyitás politikájában.
A keleti nyitás egyértelműen sikeres, a déli területeken pedig nagy szükség van a magyar tudástőke alkalmazására – fejtette ki, és példaként említette élelmiszer-biztonsági láncok kiépítésének szükségességét.
Megemlítette: csak akkor lehetnek sikeresek, ha azon országok kultúráját, történelmét ismerik, ahol piacokat szeretnének nyerni.
Jenik Péter, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kabinetfőnöke (j3) és Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, az előző parlamenti ciklusban a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője (j2) (Fotó: Váli Miklós)
