Az egész nemzet kelt fel 1956-ban a kommunizmus és a kommunisták ellen, a forradalom és szabadságharc nemzeti ügy volt, és ma is annak kell lennie – mondta az MTI-nek szombaton Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős kereszténydemokrata államtitkára, aki Münchenben ünnepi beszédet mond a helyi magyarság megemlékezésén.
Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős kereszténydemokrata államtitkára (Fotó: KDNP)
Az államtitkár a bajor tartományi fővárosban működő Katolikus Alapítványi Főiskolán (Katholische Stiftungsfachhochschule München – KSFH) tartandó megemlékezés előtt telefonon adott nyilatkozatában kiemelte: ma is fontos a nemzeti egység, hiszen az alkotmánymódosítástól a forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójáig rengeteg ügy van, amelyet nem szabad „pártüggyé silányítani".
A nagyhatalmak 1956-ban „nem álltak ki mellettünk", ami megpecsételte a magyarság, „a mi akkori életünket". Ez „kísértetiesen hasonlít" sok-sok nemzet mai helyzetére, és azt mutatja, hogy a nemzeteknek önállóan kell „kivívni demokráciájukat és megvalósítani életüket" – húzta alá Soltész Miklós.
Ugyanakkor összefogás is kell Európában, hiszen „megszállni lehet fegyverrel, de akár beszivárgással is", amint azt Buda török kézre kerülésének 1541-es példája mutatja. Európában „ezt a beszivárgást éljük meg most is", a folyamat ellen „teljes összefogásra van szükség" – mondta az EMMI államtitkára.
A magyarság köszönettel adózik mindazon nemzeteknek, segélyszervezeteknek, családoknak, amelyek befogadták a csaknem 200 ezer ötvenhatos magyar menekültet, azonban „nincs mit köszönni a nagyhatalmaknak, amelyek cserbenhagyták a többi 15 millió magyart" – tette hozzá Soltész Miklós, rámutatva, hogy a forradalom és szabadságharc leverésének következményeit Kárpátalján, Felvidéken, Délvidéken, Erdélyben és Székelyföldön is megszenvedték a magyarok.
Azzal, hogy a nagyhatalmak cserbenhagyták a magyarságot, nemcsak a menekülteknek és az otthon maradottaknak okoztak hatalmas törést, hanem a „keleti blokk" valamennyi országát évtizedekre reménytelenségbe taszították, és ezt újabb évtizedekre a „teljes apátia" követette volna, ha az elnyomott népek nem vívják ki szabadságukat 1989-1990-ben – húzta alá Soltész Miklós.
A forradalom és szabadságharc hőseire és a 60 évvel ezelőtti eseményekre a délutáni és hétvégi iskolai hálózatként működő, magyar nyelvet oktató Bajorországi Magyar Iskola müncheni növendékeinek műsorával emlékeznek a KSFH-n tartandó ünnepségen, amelyet a müncheni magyar főkonzulátus közreműködésével szerveztek meg.