Sikerült megerősíteni a kínai-magyar együttműködést

Az eddig kialakított kínai-magyar együttműködést minden tekintetben sikerült megerősíteni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Országházban a Li Ko-csiang kínai kormányfővel folytatott hivatalos tárgyalása után. A megbeszélést követő sajtónyilatkozatában – Li Ko-csiang társaságában – a kormányfő azt mondta: minden európai ország szeretne részt venni Kína hatalmas fejlődésében. „Magyarország startpozíciói jók, a közép-európai térségben a mi versenypozícióink kínai összefüggésben kifejezetten erősek" – hangoztatta.

kdnp.hu – MTI

A kormányfő szerint Közép-Európa országai közül Magyarország szállítja a legtöbb árut Kínába, és ide érkezik a legtöbb kínai beruházás.

A miniszterelnök megjegyezte, a Kínába irányuló magyar export tavaly mintegy 600 milliárd forintot tett ki, ami magyar léptékkel mérve rendkívül fontos.

Kína gazdasága a következő években 6-7 százalékkal fog bővülni, ami hatalmas méretű növekedés, és azt is jelenti, hogy Kínának óriási importra lesz szüksége, továbbá jelentős termelési kapacitásai jönnek létre, így pedig kínai vállalatok a világ számos helyén valósítanak majd meg beruházásokat – fejtette ki Orbán Viktor.

A mostani magyar-kínai megállapodások közül megemlítette, hogy Magyarország kukoricát és mézet szállíthat az ázsiai országba. Emellett a magyar Eximbank 500 millió dolláros hitelkerethez jut, amelyet kihelyezhet a magyar gazdaságba; a BorsodChem 217 millió dolláros beruházási hitelt kapott, „ez jó hír Kazincbarcikának"; és megnyílt egy 20 millió dolláros fejlesztés lehetősége a Komáromban lévő kínai elektromosbusz-gyár esetében, „ez jó hír a komáromiaknak" – sorolta, kiemelve egy sárvári és egy szegedi érintettségű magánmegállapodást is: egy nagy termálprojektet, illetve egy 40 millió dolláros textiláru-értékesítést. Előbbi jó hír a sárváriaknak, utóbbi pedig jó hír a szegedieknek – jegyezte meg.

A kétoldalú budapesti tárgyalásokat értékelve a kormányfő azt is mondta, hogy a korábban elhatározott közös projekteket „sikerült a megvalósítás döntő pontjain átsegíteni", és megindították a tárgyalásokat a következő évek magyar-kínai együttműködéséről is. Magyarország és Kína között kölcsönös a tisztelet – jelentette ki.

Magyarországot jellemezve hangsúlyozta: versenyképes a gazdasági szabályozó és adókörnyezet, "ideológiák helyett józan észre alapozzuk a politikánkat", és jó az ország földrajzi elhelyezkedése.

„Egyetértettünk a Kínai Népköztársaság miniszterelnökével, hogy ebben a térségben óriási fejlődési potenciál van, itt olyan fejlesztéseket lehet végrehajtani, amelyek egy 4 százaléknál is nagyobb gazdasági növekedést eredményeznek" – mondta. Jelezte ugyanakkor, hogy sok olyan beruházást kellene végrehajtani, amelyhez elegendő tőke sem a magyar gazdaságban, sem az Európai Unióban nincs már. Ezért is finanszírozzák például a Budapest-Belgrád-vasútvonalat kínai részvétellel, és számos ilyen fontos projekt van még, amely kínai közreműködéssel valósítható meg – tette hozzá.

Orbán Viktor arra is kitért, hogy az 1990 óta Budapesten megrendezett nemzetközi találkozók sorában a mostani Kína-Közép-Kelet-Európa csúcstalálkozó a 4-5. legnagyobb volt, ami komoly logisztikai kihívásokat jelentett. A miniszterelnök ezért külön megköszönte a fővárosiak türelmét és megértését. Emlékeztetett: Közép-Kelet-Európa 16 miniszterelnöke és Kína kormányfője tárgyalt Budapesten.

„Magyarország számára ez fontos két nap volt" – összegzett.