„Hazának füstje is kedvesebb, mint idegen országnak tüze.
–Patriae fumus igni alieno luculentior. ”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. Az elnök csenget, hosszasan csenget, rövid szünetet rendel el, mert vége az interpellációknak, vége a „kötelező szavazás" okozta frakciófegyelemnek, a képviselők zöme elindul a büfébe, a folyosóra vagy egyéb szükséges dolgait végezni. Pillanatok alatt harmadnyian maradnak. Így kezdődik. Mindig így kezdődik. Mégis, a siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva, - hangzavarokat, bekiabálásokat mellőzve - tallózunk.

Kiemelt jelentőségű tudományos központ Szegeden!

TARNAI RICHÁRD (KDNP): – Államtitkár úr! Aki újságolvasó, médiában tájékozott ember, látja, hogy a gazdasági eredmények egyre biztatóbbak, és az a munka, amit az országban élők közösen végeztek el, lassan, ugyanúgy, mint 2002 előtt, meghozza az eredményét. Legalább ennyire fontos, a tudományos élet, a kutatások területe, s úgy néz ki, hogy a kormányzat hathatós tevékenységének eredményeképpen itt is lassan beérnek a gyümölcsök. Szegeden ugyanis a kormányzat támogatásával beindul a szegedi lézeres kutatóközpont, és jó esély van arra, hogy hamarosan teljes gőzzel végezheti a kutatásokat, Európa egyik kulturális és tudományos középpontjává tud válni.

– Két olyan lépést tartok fontosnak itt megemlíteni, ami ezt lehetővé teszi. Az egyik a kiemelt állami beruházások kategóriájának a bevezetése. Ez azt jelenti, hogy például az Európai Unió felé történt pályázás során sokkal gyorsabb eljárási szabályok érvényesek, tehát a sok papírmunkával, a sok bürokráciával nem telik el az idő. Ezzel egy időben a továbblépés is adott, hiszen nemrég került aláírásra a magyar kormány részéről a nemzetközi lézerkutatási egyesület alapító okirata. Jelzi az európai tudományos világ és tudományos élet felől, hogy ők is a magyar terjeszkedésben és a tudományos központok magyarországi elhelyezésében érdekeltek. Kérdezem:

• Milyen konkrét lépések történnek még ebben az ügyben?
• Mikorra várható pontosan a megnyitás?

+

VÖLNER PÁL, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Az ELI három európai kutatóintézet egymással párhuzamosan működő beruházása. A prágai és a Bukarest közeli kutatóintézet mellett Szegeden épül az Attoszekundumos Fényimpulzus Forrás nevet viselő kutatóhelyen az a nagy ismétlési frekvenciával rendelkező, ultrarövid impulzusokat biztosító intézet, amely a világ legnagyobb csúcsintenzitású impulzusait előállító intézményei közül is kiemelkedik majd. Ahogyan azt ön is említette: a Szegeden épülő lézerkutató központ rendkívüli lehetőséget jelent Magyarország számára mind tudományos, mind gazdasági szempontból. A projekt megvalósulásával a kapcsolódó tudományok és azok alkalmazási területei is versenyképesebbé válnak, új vállalkozások, ezzel együtt új munkahelyek jönnek létre. A berendezés várhatóan nemcsak az ultragyors fizikai alapfolyamatok, hanem a biológiai, orvosi s az anyagtudományok terén is kiemelkedő kutatási eredmények elérését segíti elő hazánk számára. A kutatásokhoz három nagyobb és két kisebb lézerberendezés beszerzése szükséges, amelyek önmagukban is kivételes technológiát képviselnek, ezek egy intézetben való együttes jelenléte azonban teljesen egyedülálló kutatások elvégzését is lehetővé teszi majd.

– Képviselő úr! A kiemelt jelentőségű projekt megvalósítása az áprilisi kormánydöntés értelmében, az Európai Bizottság jóváhagyását megelőzően, a támogatási szerződés megkötése után megkezdhető. A projekt 2012 végén megkapta az építési, valamint útépítési engedélyeket, így idén ősszel elkezdődhet az alapozás, s a tervek szerint 2015 végére elkészül a nagyberuházás első fázisa, amely a kutatóközpont építését és lézertechnológiai beépítésének egy részét foglalja magában.

+

TARNAI RICHÁRD: – Államtitkár úr! Jó hír, hogy mind a biológiai, mind a gyógyszer-, mind pedig az orvosi kutatások tekintetében nagy előrelépések várhatók a kutatóintézet kapcsán. A kormányzatnak helyes a szerepfelfogása. Tudja nagyon jól, hogy az a feladata, hogy elhárítsa azokat az akadályokat, amelyek egy-egy ilyen beruházás útjában állnak, ezzel válhat valóra, hogy valóban Magyarország ismételten kutatási központ lehessen.

+

VÖLNER PÁL: – Képviselő úr! A kiemelt beruházás során 2016 elejétől elkezdődhet és folytatódik a projekt második fázisának a megvalósítása. Ennek eredményeként 2018-tól még speciálisabb paraméterekkel rendelkező lézertechnológia biztosít majd egyedülálló lehetőséget a nemzetközi kutatóközönség számára Magyarországon.

Csak a nyugdíjasok és a diákok?

NEMÉNY ANDRÁS (MSZP): – Államtitkár úr! Valahogy úgy van önöknél a Fejlesztési Minisztériumban, hogy amikor nem éppen a Közgéppel akarnak megnyeretni valamilyen beruházást, akkor is a megszorításokon törik a fejüket, és mindig a nyugdíjasokat és a diákokat találják meg, az a derék jó miniszter asszony pedig úgyis mindent aláír, amit elé tesznek. Így lehetett ez valahogy a vasúti pótjegyek kitalálásánál is, amellyel még a Horn Gyula által bevezetett, eddig sérthetetlen nyugdíjas ingyenes utazást is megszüntették. Ráadásul mindezt úgy, hogy cserébe semmi többletszolgáltatást nem nyújtanak, mert egy normális országban pótjegyet akkor kérnek, ha az alaphoz képest valami többletet is adnak.

– Államtitkár úr! Amit önök csinálnak, az szimpla jegyáremelés. Nincs ez másképpen a diákok esetében sem, akik május 15-től nemcsak hogy pótjegy fizetésére kötelezettek, hanem még azt a szocialista kormány idején bevezetett lehetőségüket is jelentősen szűkítették, hogy amennyiben múzeumlátogatással egybekötött osztálykiránduláson vesznek részt, nem kell fizetniük a vonatozásért. Ha megnézzük a MÁV honlapját, láthatjuk, hogy pont most, amikor javában tart az osztálykirándulási szezon, elvették a hétvégi díjmentes utazás lehetőségét, és május elejétől június közepéig további 12 munkanapon sem él ez a kedvezmény.

– Államtitkár úr! Nem tudom, feltűnt-e önöknek, hogy a fizetős napok közé idén bekerült a nemzeti összetartás napja is. Tehát ha a diákok meg akarnák nézni a Parlamentet, vagy mondjuk, a Terror Háza Múzeumot, akkor attól függően, hogy milyen messze laknak, jócskán a zsebükbe kell nyúlniuk. És akkor erre még rájön ez a csodálatos találmány, a pótjegy is.

• Önöknek már tényleg semmi sem számít?
• Sem a nyugdíjasok, sem a diákok, sem a nemzet, sem az összetartozás, sem a köznép?
• Csak a Közgép?

+

VÖLNER PÁL, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Nagyon csodálkozom ezeken a feltett kérdéseken, amelyeket a vasúti díjképzés kapcsán tesznek fel. Ugyanis az önök kormányzata 2002 és 2010 között 140 százalékos tarifaemelést hajtott végre a vasúti közlekedésben és a nemzeti vasút vállalat vagyonát kiárusította a MÁV-Cargo eladásával. 300 milliárdnyi adósságállományt hagytak örökül a MÁV-nál. 

– Képviselő úr! Átalakítás alatt áll a közösségi közlekedés rendszere, ezen belül a MÁV bizonyos üzletpolitikai szempontjai érvényesülnek és viszi tovább azt a kedvezményhalmazt, amit a cégcsoport elbír. Ha önök ezt támadják, akkor nem eléggé ismerik a cégcsoport múltját és az önök kormányzásának a következményeit. Ezekkel az apró módosításokkal tudjuk elérni azt, hogy a MÁV-csoport 1 milliárd forint értékben tud felújítani kocsikat, hogy az utazóközönség körülményei javuljanak. Éppen a Fidesz képviselőcsoportjának az észrevételei alapján a pótjegyek területén is bevezetésre került a MÁV-nál egy 1500 forintos bérleti lehetőség, amely alapján továbbra is korlátozás nélkül, külön jegy váltása nélkül a diákok mellett a 6 éven aluli és a 65 év feletti nyugdíjasok havi 1500 forintért meg tudják váltani ezt a lehetőséget.

– Képviselő úr! Amit még kiemelnék: csúsztatások vannak az önök előadásában. Ha azt vesszük, hogy csak a vasútvonalaknak, a napi járatoknak mintegy 10 százalékát érintette a módosítás, akkor látható, hogy önök bolhából csinálnak elefántot. Azonkívül nem tudom, hogy várják el, hogy átalakuljon egy rendszer.

+

NEMÉNY ANDRÁS: – Államtitkár úr! Ahogy várható volt, ön kis meggyőződéssel elmondta a kötelező tanmesét. Olyan ez, mintha egy ilyen belső kapcsológombot nyomnának meg ilyenkor, melynek során az egyes gomb a trafikmutyi, a kettes gomb pedig pótjegybevezetés. Csak el kell találni a helyes gombot, ezzel talán a Fidesz-frakció száját be is lehet fogni, de a miénket egészen biztos, hogy nem. Nem lehet, mert arra nincsen magyarázat, hogy akinek eddig nem kellett fizetnie valamiért, akkor most miért kell. Rengeteg diákról, mozgássérültekről és hárommillió nyugdíjasról beszélünk. De mivel a 258 pótjegyköteles járat a forgalom 40-45 százalékát érinti, beszélhetünk a munkába járókról is. Azért azt ne gondolja, hogy a többszörös menetidejű, hajnalban induló személyvonatok valódi alternatívát nyújtanak a dolgozóknak.

– Államtitkár úr! Önök disznó módon pótjegynek nevezett jegyáremelést vezettek be. Hát, nagyjából így teljesítenek önök jobban!

+

VÖLNER PÁL: - Képviselő úr! Elfelejti, hogy a munkába járó bérletesekre, diákokra nem terjed ki ez a fajta kötelezettség. Tessék figyelmesen áttanulmányozni a szabályzatot, szerintem sok mindenre megvan benne a válasz.  A másik pedig: ez a hangnem, amit megütnek akár a trafiktörvény, akár pedig itt ennek a MÁV-átalakításnak a kapcsán, erre csak azt tudom mondani, hogy az önök főnöke megmondta, hogy délben nem hazudnak, a többi időpontban azonban úgy tűnik, veszélyes önöket hallgatni.

Pár ezer forintos lopásból akár 100 milliós kára keletkezhet a gazdáknak - avagy a mezőgazdasági öntözőrendszerek katasztrófája?.

MÁGORI JÓZSEFNÉ (Fidesz): – Államtitkár úr! Magyarországon nap mint nap több százezer gazda dolgozik a földeken annak érdekében, hogy minden magyar háztartás asztalára friss, egészséges, minőségi gyümölcs és zöldség kerüljön. Munkájukat számtalanszor teszi tönkre a hazánkban is egyre többször tapasztalható szélsőséges időjárás. Azonban nem elég megküzdeniük az aszállyal, a belvízzel, a jégesővel vagy éppen az orkánerejű széllökéssel járó viharokkal, még mezőgazdasági eszközeiket sem tudhatják biztonságban.

– Választókerületemből, Makóról és környékéről több gazda is megkeresett az elmúlt időszakban, hogy ismeretlenek rendszeresen rongálják az automata, fixen telepített öntözőrendszerüket. Elég csupán egy-egy helyen megcsonkítani és alapvetően egy nem túl drága alkatrészüket ellopni, máris százmilliós nagyságrendű kára keletkezik a termelőknek. Ezek a rendszerek ugyanis egyszerre mozognak és látják el feladatukat. Ha az ezer méter hosszúságú eszközből csupán egy ötven méter hosszúságú kábelt vagy bármilyen fém alkatrészt visznek el, azzal már egy jelentősebb, akár ötszáz méteres szakasz teljes cseréjét is előidézhetik.

– Államtitkár úr! A gazdák által felvázolt helyzet igen komoly, ugyanis nemcsak idejük és pénzük bánja, hanem adott esetben az egész addigi munkájuk is tönkremehet, hiszen egy-egy kulcsfontosságú alkatrész cseréje vagy egy teljes adott szakasz helyreállítása akár hónapokba is telhet. A gazdáknak ezen idő alatt nincs lehetőségük a földek öntözésére, egy száraz, meleg, aszályos időszakban az adott terület teljes tönkremenetele is bekövetkezhet. Ezért is kérdezem:

• Várható-e a gazdák fennmaradását komolyan veszélyeztető bűncselekmények szigorúbb szankcionálása?
• Milyen lépéseket tett eddig a kormány az illegális fémkereskedelem visszaszorítása érdekében?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Tisztelt Képviselő asszony! A fémlopások, ahogy ön is említette, nagyon sok esetben jelentős károkat okoznak vagy a köznek, vagy pedig a magánszemélyeknek, éppen ezért a kormány kidolgozott egy sokkal szigorúbb fémkereskedésről szóló törvényjavaslatot. Az Országgyűlés előtt van, és a törvényjavaslat hamarosan zárószavazásra is kerül. Csak említenék belőle néhány fontos elemet, ami jelzi a szigorítást. A kereskedőknek napi jelentést kell készíteni, és ennek az adattartalma jelentősen bővül. Meg kell adni többek között az eladási árat, a szállítóeszköz rendszámát, tehát pontosan visszakereshetővé válik, hogy ki mikor, milyen fémet adott le a fémkereskedésnél.

– Egy zárt rendszert igyekszik kialakítani ez a szabályozás, nevezetesen: a felismerésre alkalmas, jellemző kódok alá tartozó anyagok rendszerét és ezek ellenőrzését, ami szintén a kontrollt erősíti. Hasonlóképpen a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok listáját is szigorítja, ami ugyancsak nagyon fontos lépés. S ne felejtsük el: a szigorításhoz tartozik az is, hogy ha a fémkereskedőnek gyanúja merül fel azzal kapcsolatban, hogy amit átvesz, az lopott fém, akkor azt kötelező jelentenie a hatóságoknak. Úgy gondolom, hogy ez a szigorítás mindenképpen segít a fémlopások visszaszorításában.

+

MÁGORI JÓZSEFNÉ: – Államtitkár úr! Örülök, hogy a kormány felismerte ezt a gazdák mindennapjait megkeserítő problémát is, és örömmel látom, hogy igyekeznek mindent megtenni az elhárítása érdekében. Nem szabad elmennünk e mellett a helyzet mellett, hiszen a mezőgazdaságból élő családok tömegeiről van szó, akiknek a tolvajok a napi megélhetésüket teszik kockára. Ha sikerül is elkapni a bűnelkövetőt, a bíróság akkor is csupán az eltulajdonított tárgy értékének erejéig bünteti meg, ami általában néhány tízezer forint. Az már nem kerül mérlegelésre, hogy adott esetben ezzel milyen nagy volumenű anyagi kárt tudnak okozni a berendezésben és a termelésben egyaránt.

– Államtitkár úr! Bízom benne, hogy törekvéseik hatására az említett ügyek száma ha nem is megszűnik, de jelentős mértékben vissza fog szorulni hazánkban.

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN: – Képviselő asszony! A törvényjavaslat megfelelő kontrollt vezet be a fémkereskedelmi láncban annak érdekében, hogy egyáltalán ne kerüljön be lopott fém a fémkereskedelmi rendszerbe. A szankcióik is szigorodnak, a bírságok összege is jelentősen emelkedik, így aztán az illegális fémkereskedelem nem éri meg magának a fémkereskedelemmel foglalkozónak sem.. Úgy gondolom, a kettő együtt egy komplett rendszer, amelyben sok-sok kontrollpont van, a másik oldalon pedig a törvény szigora lehetővé teszi azt, hogy Magyarországon a lopott fémek kereskedelmét visszafordítsuk.

Miért üres a vádlottak padja?

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): – Államtitkár úr! A devizához kapcsolt hitelek, azok szerződései ezer sebből véreznek. Beszélhetnénk arról, hogy nagyon sokan végzettség nélkül közvetítettek ilyen hiteleket. Nagyon sokan extra jutalékot kaptak azért, hogy svájci frank alapú csapdába, az évszázad átverésébe hajszolják bele a polgárokat. De az biztos, hogy van egy olyan pontja ennek az egész történetnek, ami minden irányból támadható, és ha a kormányzat komolyan veszi a feladatát, akkor az állami hatóságokat is arra erősíti és abba az irányba tereli, hogy lépjenek fel, hiszen a csalárd, áruló magatartást tanúsító bankokkal szemben igazságot kell szolgáltatni a polgároknak, a károsultaknak.

– Államtitkár úr! Tömegesen nyújtottak hiteleket hitelbírálat nélkül. Osztrák bank televíziós hirdetésében még az is jellemző volt, hogy a család a bankhoz fordult, vitték a jövedelemigazolást, de visszautasították, mondván nincs erre szükség, miközben hatályos törvény is kötelezte volna erre a pénzintézeteket. Az 1996. évi hitelintézeti törvény egyenesen kimondja, hogy a banknak nem kénye-kedve, hanem egyenesen törvényes kötelezettsége a jövedelmi viszonyok vizsgálata. Tehát ha nem tette meg, akkor azért sértett törvényt, ha viszont megtette, és ezt jellemzően az ügyfél megfizettetése által tette meg, akkor viszont kockázatközösséget kell vállalnia, hiszen az ügyfél fizetett azért, hogy a bank felmérje, mire képes, illetve mire nem képes.

– Államtitkár úr! A kockázatközösség magában foglalja azt is, hogy a bank is vállaljon valamit a számlából, ne csak a magyar polgárokat rabolják ki. A kártételből igenis az érintett pénzintézetek is vállaljanak részt, nem úgy, mint eddig, áthárított ágazati különadóval meg különböző fogyasztóvédelmi mutyikkal.

• A helyzet tehát az, hogy meg kéne állapítani, hogy ezen a teljesen egyértelmű visszaélésekkel tarkított helyzeten akarnak-e változtatni?
• Hajlandóak-e fogyasztóvédelmi razziába kezdeni a magyar polgárokért, vagy pedig ezt is a következő kormányzati ciklusra hagynák?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Azt hiszem, helyenként keveri a helyszínt. Ez a magyar parlament. Ha a hatalmi ágak szétválasztásáról szóló filozófiai elveket ismeri, akkor tudhatná:  Montesquieu óta az igazságszolgáltatás egy külön kategória. Tehát ne keverjük össze azt, hogy miért üres a vádlottak padja, és tart itt egy olyan jogi fejtegetést, ami a bíróságon, amennyiben ezt felveti, ott megvédhető és így tovább. Ennek megvan a maga rendje. A parlamentnek nem ez a feladata és nem ez a lehetősége.

– Képviselő úr! A parlamentnek az a feladata, hogy azt a helyzetet, amit a devizaadósok problémája jelentett, amit egyébként a szocialista kormányoktól örökölt, találjon megoldásokat, és én úgy gondolom, hogy a kormány és a parlament együttesen kidolgozott nagyon sok lépést. Hadd utaljak rá: 330 ezer hiteladósnak nyújtott valamilyen úton-módon segítséget a kormány, legyen ez a végtörlesztés vagy az árfolyamgát, vagy éppenséggel az eszközkezelő által nyújtott lehetőség, vagy a devizaadósság forintra váltásának lehetősége.

– Képviselő úr! Említette, hogy a bankok is vállaljanak ebben kockázatot és vállaljanak ebben szerepet. Nos, kezdettől fogva alapelv volt, ezt itt többször hangsúlyoztuk, hogy ennek a helyzetnek a kialakulásában a hitelezőnek, a hitelfelvevőnek és az államnak, a szocialista kormányzatnak is megvolt a maga szerepe. Nyilvánvalóan olyan megoldásokat kerestünk és olyan megoldásokat is alkalmaztunk, ahol a hitelező, a hitelfelvevő és az állam között egyfajta teherviselés valósul meg. Megjelenik ez egyébként az árfolyamgátban éppúgy, mint ahogy megjelent a végtörlesztés esetében is.

+

Z. KÁRPÁT DÁNIEL: – Államtitkár úr! Mindösszesen az a probléma ezzel, hogy ön sunyi és csalárd módon nem beszél arról, amiről beszélhetne: nevezetesen arról, hogy az eljárás kezdeményezésére való joga önöknek, a kormánynak is megvan. Önök hozzák azokat a jogszabályokat, amelyek alapján egy PSZÁF, egy GVH felléphet. Elmondjam önnek, hogy mi történt, amikor e hitelbírálat hiányossága miatt a PSZÁF-hoz fordult az ügyfél? Az történt, hogy a PSZÁF közölte, hogy hatáskör hiányában nem jogosult semmit sem tenni, a hitelbírálatot ugyanis a pénzügyi szervezet jogosult a saját szabályzata alapján megtenni. Tehát visszadobta a banknak a labdát, hogy azt csinál az ügyféllel, amit akar.

– Államtitkár úr! Ilyen közegben nekem ne mondja azt, hogy önöknek semmi dolguk és felelősségük ezzel az egésszel, és ez így jól van, mert nincs jól! Lehet, hogy egy örökölt helyzetről beszél, ahol 330 ezer embernek nyújtottak valamiféle segítséget, de 619 ezernek nem. Én állítom, hogy nulla forintba kerül, egy fogyasztóvédelmi razziába kerül az, hogy több tízezer ügyfél helyzetén hosszú távon, maradandóan javítani lehessen, csak úgy látszik, hogy önökből a bátorság hiányzik ehhez. Hiányzik a bátorság, mert inkább a Bankszövetséggel tárgyalgatnak ahelyett, hogy érdemi lépéseket tennének a károsultakért.

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN: – Képviselő úr! Folyamatosan ezzel a bátorsággal jön, mintha bátorságból lehetne itt ezeket a kérdéseket megoldani. Volt, amikor azt a fajta bátorságot vetették fel, hogy az összes devizaadósságot forintosítsuk, amivel a túlzottdeficit-eljárás alól nem lehetett volna kikerülni, hanem abban a pillanatban összeomlottak volna Magyarország pénzügyei, - tehát ezt a fajta bátorságot nem nagyon kérnénk. Ugyanakkor hadd jelezzem: a hitelintézeti törvény az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét és kereteit szigorúan szabályozza. Úgy gondolom, hogy amit felvetett ön, az ennek keretében megvizsgálható. Továbbra is mindenkinek javaslom az árfolyamgát figyelembevételét. Eddig 160 ezren kérték, és több mint 11 milliárd forint kamat megfizetése alól mentesültek.

Mi lesz veled, Balettintézet?

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): – Miniszter úr! Az elmúlt hetekben nagy port vert fel Orbán Viktor Balettintézet kapcsán tett kijelentése, miszerint, idézem Tarlós Istvánnal folytatott beszélgetését: „Az egy portugál kezében van, és vissza is akarnám szerezni. Kezdeményezzétek, hogy legyen egy ilyen törvény, és én majd csinálok egy olyat.” Hogyan is jutott erre a sorsra az egykor fővárosunk ékességének számító palota? Mint ismeretes, a VI. kerületi önkormányzat 1997-ben adta el eredetileg 220 millió forintért, majd többszöri tulajdonváltást követően 2007-ben már 7,5 milliárd forintért cserélt gazdát. A privatizáció óta csak pusztul, omladozik.

– Miniszter úr! Az MSZP nyilván a jelenlegi tulajdonos, a Millennium Bank érdekét védendő, rablást és elhamarkodott törvényalkotást vizionál. A világsajtó pedig a külföldi ingatlanfelvásárlók fenyegetettségét emlegeti. De hát bár így lenne! Tudjuk, erről szó sincsen. Ezzel szemben sokkal inkább csigalassúságú, erőtlen jogalkalmazásról beszélhetünk, hiszen jelenleg is vannak hatályos jogszabályok, amelyeket lehetne is és kellene is következetesen alkalmazni egyedi védett értékeink pusztítóival szemben. De sajnos az illetékesek, jelenleg a kormányhivatal, nem tették meg időben mindazt, ami a kötelességük lett volna. A legdöntőbb lépés persze mégiscsak a bűnüldöző hatóságokra várna, hiszen más Andrássy úti ingatlanpanamák mellett ezen épület elkótyavetyélése is nyilvánvalóan bűncselekményen alapszik, például a feltűnő értékaránytalanság miatt.

– Miniszter úr! Érdemi vizsgálat után legyen végre bíróságok által is kimondva, semmis szerződéssel állunk szemben, így nincs szükség államosításra, kisajátításra, pláne nem visszavásárlásra, csak elszámoltatásra! Eddig hiába vártuk, így most ezúton kérdezem:

• Mi lesz a sorsa végül is a Balettintézetnek és más, hányatott sorsú műemlékünknek?
• Milyen törvényt készít elő a kormányzat?

+

NAVRACSICS TIBOR, közigazgatási és igazságügyi miniszter: – Tisztelt Képviselő asszony! Valóban, a Balettintézet épülete, a Dreschler-palota, 1958 óta áll műemléki védelem alatt, és több mint egy évtizede most már hasznosítatlanul romlik az állaga. Tekintettel arra, hogy műemlékvédelem alatt áll, ezért alapvetően az örökségvédelmi hatóság rendelkezik hatáskörrel arra vonatkozóan, hogy eljárjon. A mostani szabályozási környezet alapján neki lenne intézkedési lehetősége. A települési önkormányzat, jelen esetben a kerületi önkormányzat polgármestere csak abban az esetben intézkedhet településképi kötelezés formájában, ha ennek előfeltételei teljesülnek, azaz az épületet helyi védelem alá helyezik, és helyi rendeletet alkotnak a településképi kötelezési eljárás szabályairól.

– Tisztelt Képviselő asszony! Amennyiben az épület állagromlása szakértői véleménnyel igazoltan életveszélyes mértékűvé válna, akkor az építésfelügyeleti hatóságnak intézkedési kötelezettsége áll fenn, jó karban tartási kötelezettségi eljárást kell lefolytatnia. Amennyiben a hatósági kötelezési végrehajtás elmarad, ebben az esetben állapíthatnak meg a hatóságok bírságot, örökségvédelmi bírságot 10 ezertől 250 millió forintig, építésfelügyeleti hatóság által megállapított bírságot 5 ezertől 1 millió forintig. A települési önkormányzat által megállapítható bírság 50 ezer forint, nem egy komoly tétel. Az örökségvédelmi hatóság jogosítványai a legerősebbek, természetesen jelzéssel fogok élni az Emberi Erőforrások Minisztériuma felé, hogy az örökségvédelmi hatóság vegye figyelembe ezt, és folytassa le a vizsgálatot.

+

HEGEDŰS LORÁNTNÉ: – Miniszter úr! Ön kifelejtette most, az építési törvény 29. §-át, ami a helyreállítási kötelezésről szól. Ezt műemlék esetén a kulturális örökségvédelmi hatóság, teheti meg, ami jelenleg a kormányhivatal integráns része. Tehát a kormányhivatalnak kéne intézkednie.

– Ami pedig az összegeket illeti: a bírság kapcsán több mindent felsorolt, de ezeket az összegeket meg lehet sokszorozni is. Például, ha a kulturális örökségvédelem alá eső tárgy veszélyeztetése, megrongálása, adott esetben a részleges megsemmisítése áll fönn, adott esetben tízszerezni is lehet. Tehát igen, az ön által említett esetben 2,5 milliárd forintot is ki lehetne örökségvédelmi bírság címén sózni. Itt volna az ideje!

+

NAVRACSICS TIBOR: - Tisztelt Képviselő asszony! Az építésfelügyelet első fokon az önkormányzathoz tartozik, és csak csak a másodfokon tartozik a kormányhivatalhoz. Igaz ugyan, hogy az örökségvédelem része a kormányhivatalnak, a Belügyminisztérium irányítja, ő végzi a szakmai irányítást, ennek megfelelően természetesen szólunk majd, illetve a kormánymegbízott úr is hallotta itt most az ön azonnali kérdését, és utánanézünk az ügynek.