Az Alkotmánybíróság másodszor is tiszta vizet öntött a pohárba; másodszor mondta ki, hogy a szolidaritási hozzájárulás rendszere teljes egészében megfelel az alaptörvénynek – jelentette ki videóüzenetében a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, miután az Alkotmánybíróság kedden nyilvánosságra hozta döntését, mi szerint nem találta megalapozottnak a Fővárosi Törvényszék szolidaritási hozzájárulás alaptörvény-ellenességét állító indítványát.
Itt az ideje, hogy Karácsony Gergely ne nyavalyogjon tovább, hanem fordítsa a figyelmét a főváros gazdasági helyzetének rendezésére,
kezdje meg végre az utak rendbetételét, a közszolgáltatások minőségének javítását, és vállaljon szolidaritást azokkal a településekkel, amelynek lakói hozzájárulnak ahhoz, hogy Budapest jelenleg az országnak nemcsak a fővárosa, hanem egyúttal a leggazdagabb városa is – mondta a kereszténydemokrata politikus.
§
Az Alkotmánybíróság január 20-án meghozott döntésével visszautasította az önkormányzati szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó törvényi és rendeleti szabályok Alaptörvénybe ütközésének megállapítását és megsemmisítését kezdeményező bírói indítványt.
A Fővárosi Törvényszék indítványában azt állította, hogy a szolidaritási hozzájárulás és a 2025. májusára előírt fizetési kötelezettség jogszabályi szinten történő meghatározása miatt a konkrét ügyben érintett Budapest Főváros Önkormányzata nem tudja ellenőrizni és vitatni a fizetési kötelezettség számításának helyességét, ezért a Magyar Államkincstár a hozzájárulás összegét a tisztességes hatósági eljárás lefolytatása nélkül állapította meg.
Az Alkotmánybíróság a 18/2024. (XI. 11.) AB határozatban már vizsgálta az államháztartási törvény jelen ügyben is sérelmezett rendelkezését, melyben megállapította, hogy az nem sérti a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, ugyanis nem zárja ki, hogy a Magyar Államkincstár az érintett önkormányzat ügyfélkénti bevonásával a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog tartalmát kielégítő eljárást folytasson le a beszedési megbízás benyújtását megelőzően. Erre tekintettel az indítvány ugyanezen törvényi rendelkezést támadó részében ítélt dolognak minősül.
A Fővárosi Törvényszék jogalkotói mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség megállapítását is indítványozta. Ezzel összefüggésben a döntés indokolása hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság eljárását szabályozó törvényi rendelkezések és a testület következetes gyakorlata szerint bírói kezdeményezés csak jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányulhat, folyamatban lévő ügyben alaptörvény-ellenes mulasztás kimondását nem indítványozhatja.
Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata alapján az indítványozó bíró csak az általa elbírálandó ügyben ténylegesen alkalmazandó jogszabályt támadhatja meg. A végzés indokolása szerint a Fővárosi Törvényszék indítványa nem igazolta azt sem kellően, hogy az adott ügyben valóban szükséges alkalmaznia az általa támadott jogszabályi rendelkezéseket – áll az Alkotmánybíróság közleményében.
