Szerdán elfogadni tervezett javaslatok bizottsági jelentéseinek és összegző módosító indítványainak vitáival folytatódott az Országgyűlés e heti első ülésnapja, kedd este.

Költségvetés módosítása

A kormányoldal nevében a fideszes László Tamás kért támogatást az idei költségvetés módosításához. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslata a költségvetési hiányt 15 milliárd forinttal emeli, egyebek mellett fedezetet teremtve Magyarország kurdisztáni katonai szerepvállalásához, továbbá a fővárosi közösségi közlekedés pénzügyi helyzetének hosszú távú stabilizálásához. Ezzel szemben a szocialista Szakács László elsősorban az indítvány azon részét kritizálta, amellyel az állam tulajdonrészt szerez az Erste bankban. A jobbikos Z. Kárpát Dániel hibának nevezte, hogy a kormány úgy próbálja megszüntetni a BKV adósságát, hogy a veszteségek későbbi újrahalmozódását nem akadályozza meg. Az LMP-s Schmuck Erzsébet úgy fogalmazott, az indítvány beigazolta azon korábbi kritikájukat, hogy az idei évi költségvetést nem jól készítette elő a kormány. Ritter Imre német nemzetiségi szószóló elmondta, a nemzetiségek bizottsága egyetért az idei költségvetés módosításával. Tállai András nemzetgazdasági államtitkár zárszavában a kormánypárti képviselők támogatását kérte az indítvány elfogadásához.

Módosulhat a szakképzési törvény

A fideszes Kucsák László és Vinnai Győző ismertette a szakképzési törvény azon módosító javaslatát, amely alapján 2016 őszétől a mostani szakközépiskolák szakgimnáziumokká, a jelenlegi szakiskolák pedig szakközépiskolákká alakulnának át. A szocialista Gúr Nándor a változtatásokról azt mondta, azok a centralizációt szolgálják, ami miatt fenntartásokkal kezelik a módosításokat. Dúró Dóra (Jobbik) hangsúlyozta, a kormánynak elsősorban a szakképzésről tömegesen lemaradó diákokra kellene koncentrálnia, amire a mostani módosítást nem ad érdemi lehetőséget. Az LMP-s Ikotity István úgy fogalmazott, teljesen elhibázottnak tartják a kabinet szakképzési politikáját, hiszen szerintük annak nem a munkaerőpiac, hanem a társadalom igényeire kellene reagálnia. Tállai András zárszavában kiemelte, a módosítások egyértelműen beleillenek a kormány eddigi szakképzési politikájába, ezért annak elfogadását kérte a parlamenttől.

Adótörvények módosítása

Az egyes adótörvények módosításának bizottsági jelentési vitájában Cseresnyés Péter (Fidesz) elmondta, hogy a módosítás értelmében a 25 és 55 év közötti mezőgazdasági munkavállalóknál kedvezményt kap a munkáltató, amelyek a szociális hozzájárulási adóból és a szakképzési hozzájárulásból lehet igénybe venni. Gúr Nándor (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy 100 ezer forintig lehet igénybe venni a kedvezményt, és kezdeményezte, hogy ezt terjesszék ki a garantált bérminimum összegéig. Sallai R. Benedek (LMP) pártja álláspontját ismertetve azt mondta, egyetért a kormányzati céllal, de módosító javaslatokat kellett benyújtania, hogy senkit ne érjen hátrány, de ezeket a kormány nem támogatta. Hozzátette: a javaslattal ismét a nagybirtokosokat hozzák kedvezőbb helyzetbe a kis- és középbirtokosokkal szemben.

Bíróságok elnevezése, székhelye

A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről, és illetékességi területének meghatározásáról szóló javaslat bizottsági jelentésének vitájában nem alakult ki vita, az előterjesztést minden frakció támogatta.

Gyermekétkeztetés

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról törvény módosítása bizottsági jelentésének vitájában Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) üdvözölte, hogy a kormány szeptembertől a bölcsődékben és óvodákban is bevezeti az ingyenes étkeztetést, de álláspontja szerint ennél többet kellene tenni. Számításai szerint, ha ezt a szolgáltatást 365 napban nyújtanák, azt "nyolcvan pár milliárd forintból" meg lehetne oldani. Vágó Sebestyén (Jobbik) azt mondta, teljes mellszélességgel tudják támogatni az ilyen típusú módosításokat.

Azonnali kérdések

Az ország biztonsági helyzetéről, a Budapesti Corvinus Egyetemről, a szociális szféra bérkiegészítéséről is szó volt az azonnali kérdések során, kedden a parlamentben.

Firtl Mátyás (KDNP) azt mondta, hogy a nemzetközi biztonsági környezet az utóbbi időszakban romlott, de Magyarország ezekre a kihívásokra képes választ adni. Az Észak-Afrika és a Közel-Kelet felől érkező óriási migrációs nyomásról, az Iszlám Állam által előidézett válsághelyzetről és az az elleni nemzetközi fellépésben való magyar részvételről beszélő képviselő azt kérdezte, mit tesz a kormány az ország biztonságának érdekében. A válaszadó Hende Csaba honvédelmi miniszter azt mondta, hogy a biztonsági környezet romlása az elmúlt másfél-két évben alaposan átírta Magyarország és a NATO terveit. Magyarország elkötelezett tagja a nemzetközi szövetségnek és kiveszi a részét az erőfeszítésekből. Kitért arra, hogy már 2015-ben több mint nyolc százalékkal nőtt a védelmi költségvetés, a kormány pedig vállalta, hogy 2016-tól évről évre a bruttó nemzeti termék 0,1 százalékával emeli tovább azt.

Ikotity István (LMP) azt mondta, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem feldarabolás és az intézmény budai arborétumának értékesítése óriási veszteséget jelentene a kertészeti oktatás számára. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt felelte, nem tudja, hogy a képviselő mire alapozza az állításait. Kiemelte, hogy a kormány a nyilvánosság előtt hozta létre a felsőoktatási stratégiáját és semmi olyat nem tesznek, ami abban nem szerepel. Megkérte a képviselőt, hogy ne üljön fel az olyan hamis leveleknek, mint amilyen az interneten megjelent az ügyben.

Kovács Sándor (Fidesz) azt kérdezte, hogy hány szociális dolgozót érint majd a július 1-jétől folyósítandó bérkiegészítés és az a szociális ágazat mely területeire terjed ki. Rétvári Bence azt mondta, bérfeszültség alakult ki a szociális szférában, mert a bértábla alsó részében lévők bére a minimálbér emelkedése miatt nem sokkal különbözött a magasabb végzettségű vagy régebb óta a pályán lévő kollégáik fizetésétől. A kormány ezért úgy döntött, hogy 7,6 milliárd forintot csoportosít át, ami körülbelül 65 ezer embert érint, és a béremelés pedig akár bruttó 16 ezer forintot is jelenthet egy-egy ember számára.

Teleki László (MSZP) idézte Trócsányi László igazságügyi miniszter múlt heti szavait, amikor azt mondta, hogy Magyarország már csak azért sem tudja befogadni a gazdasági menekülteket, mert gondoskodnia kell 800 ezer cigány felzárkóztatásáról. A kijelentésért az a minimum, hogy bocsánatot kér - szólította fel a minisztert. Trócsányi László azt felelte, "álmomban nem gondoltam volna", hogy miután a roma lakosság társadalmi felzárkóztatásáért szólal meg, egyes politikusok és egyes médiumok képviselői, életében először rasszistának nevezik majd. Leszögezte, ezt a vádaskodást a lehető leghatározottabb visszautasítja. Kijelentette: büszke arra, hogy a magyar EU-elnökség alatt fogadták el az európai roma keretstratégiát és nagykövetként számos rendezvényen próbálta bemutatni a hazai romák életét és problémáit.

Pósán László (Fidesz) a Budapesti Corvinus Egyetem feldarabolásának álhírével kapcsolatban tette fel a kérdést: felelős vezetőként viselkedtek-e az egyetem azon vezetői, akik hallgatói fórumot hívtak össze anélkül, hogy megbizonyosodtak volna az álhírt megalapozó levél eredetiségéről? Azt is firtatta: lehet-e személyi következmények egy ilyen vezetői döntésnek? Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy felelt: két-három nap alatt kiderült, hogy a levél hamisítvány, és azok, akik politikai kommunikációjukban erre hivatkoztak, meg kell követniük a nyilvánosságot, vissza kell vonniuk politikai nyilatkozataikat. Szerinte jól jellemzi a mai politika közéletet, hogy egyesek okirat-hamisítástól se riadnak vissza a kormány lejáratása érdekében.

Fejlesztési kérdésekről és a halálbüntetésről is kérdezte az ellenzék kedden Orbán Viktor miniszterelnököt a parlamentben. Ezekről itt olvashat bővebben.
 
Interpellációk

A családtámogatási intézkedések hatásáról, a megváltozott munkaképességűek ellátásáról, a büntetési tételekről, valamint a gyermekvállalási kedv elősegítéséről is szó volt az interpellációk során, az Országgyűlés keddi ülésén.

Révész Máriusz (Fidesz) arra kérdezett rá: milyen eredményei vannak az eddigi családsegítő intézkedéseknek, hogyan alakult a kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága? Veresné Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára közölte: az intézkedések lényege, hogy munkát adjanak az embereknek, és az ebből származó jövedelemből minél több maradjon náluk gyermeknevelésre. Hangsúlyozta a családtámogatási rendszer rugalmasságát, és közölte: a női foglalkoztatás húszéves csúcson van. Másfélszeresére nőtt a 3 év alatti gyermeket nevelő foglalkoztatottak száma az elmúlt mintegy két évben. A munkahelyvédelmi akció kedvezményeit 12 százalékkal többen veszik igénybe idén, mint tavaly, 9,5 milliárd forintból pedig 12 ezer család otthonteremtését tervezi támogatni a kabinet.

Korózs Lajos (MSZP) a megváltozott munkaképességűek ellátására kérdezett rá. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy válaszolt: a nyilatkozat adására kötelezettek közül csaknem 10 ezer fő nem nyilatkozott, elismerve, hogy részükre ne folyósítsák a korábbi juttatást. Sikeresnek nevezte a rehabilitációs kártya bevezetését, és azt is, hogy megduplázódott négy év alatt a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak száma. Az államtitkár a rehabilitációs eljárás céljának nevezte, hogy elősegítse az érintettek visszajutását a munkaerőpiacra, a munkáltatókat is ösztönözve a foglalkoztatásra.

Apáti István (Jobbik) szerint nincs visszatartó ereje a Btk. szigorításának, mivel ötven nap alatt harminc embert öltek meg Magyarországon. Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára úgy felelt: nem keverhető össze a törvénykezés a törvényhozással, az embertelen bűncselekményeket a kormány is elítéli, de csak bizakodhatnak abban, hogy a bíróság a lehető legsúlyosabb büntetést szabja ki. Cáfolta, hogy ne lenne visszatartó ereje a legsúlyosabb büntetéseknek, és arra is rámutatott, hogy a felnőtt korú és a fiatal felnőtt elkövetők között már a XIX. században is különbséget tett a magyar büntetőjog. Arra is emlékeztetett, hogy az elmúlt öt évben bekövetkezett változások megemelték a határozott ideig tartó szabadságvesztés maximumát.

Szászfalvi László (KDNP) arra hívta fel a figyelmet: a gyermekvállalás érdekében választ kell adni az élet különböző területén jelentkező problémákra. A többi közt a munka és a magánélet összeegyeztetésének nehézségeire mutatott rá. A magyar megmaradás és jövő zálogának nevezte a gyermekvállalást. Arra kérdezett rá: növekedett-e született gyermekek száma? Veresné Novák Katalin elmondta: 2010 óta emelkedett a házasságkötések száma, míg azt megelőzően csökkent, de azóta minden demográfiai mutató pozitívan változott. Részleteket említve közölte: a népességfogyás 14 százalékkal csökkent az elmúlt időszakban, a termékenységi ráta pedig emelkedett, tíz családban tavaly tizennégy gyermeket neveltek. A születésszám tavaly 3,2 százalékkal emelkedett, ez az elmúlt harminc év legnagyobb növekedés volt. Mindez szerinte a pénzbeli támogatásoknak is köszönhető, hozzátéve: a 2010-es szinthez képest 2016-ig csaknem 1100 milliárd forint többlettámogatást nyújt a családoknak a kabinet, vagyis családonként átlagosan mintegy 1 millió forintnyi pluszforrást.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) a szociális dolgozók béremelésével összefüggésben - idézve kormányzati nyilatkozatokat - arról beszélt, hogy bár azt ígérték, szociális életpályát vezetnek be, de erre mindezidáig nem került sor. Rétvári Bence államtitkár közölte: egy olyan szocialista párt fogalmazza meg az igényeket, amely amikor kormányon volt, - egyetlen pártként a rendszerváltás óta - csökkentette a szociális szférában dolgozók keresetét. A 13.havi bér elvonásával éves szinten 150 ezer forinttal csökkentették a kereseteket, ezzel 10 milliárdos nagyságrendű összegeket húztak ki a zsebükből. Az ágazati bérpótlék többletjövedelmet jelent, erre 12 milliárdot fordított tavaly és idén a költségvetés, hozzátéve: méltányos a dolgozók kérése a bérfejlesztésre vonatkozóan. A kormány május 20-i döntésével további forrásokat csoportosít át a szféra dolgozóinak, és 7,6 milliárddal nőnek a források a belső bérfeszültség oldására. Július 1-től átlagosan havonta 16 ezer forint bruttó összeggel nőhet az érintettek jövedelme.

Volner János (Jobbik) azt kérdezte, mikor ismeri be a kormány, hogy képtelen megbirkózni az államadóssággal? Tállai András államtitkár kiemelte: jelentős gazdasági növekedés valósulhatott meg a kormányzati gazdaságpolitika hatására. A kamatköltségről szólva elmondta: az 900 milliárd, és 2011-hez képest 170 milliárddal kisebb lesz. Történelmi jelentőségűnek nevezte, amikor a kormány először az adósságcsökkentő képletet meghatározta és az Országgyűlés elfogadta. Ez hozzájárult a költségvetési hiány és az államadósság csökkentéséhez. Cáfolta, hogy megszorítások lettek volna, és szerinte az sem igaz, hogy nem csökkent az államadósság.

Sallai R. Benedek (LMP) arról beszélt, hogy a kormány úgy küzd a nagybirtokok ellen, hogy intenzíven támogatják azokat. Fazekas Sándor miniszter szerint a képviselő folyamatosan támadja a kormány birtokpolitikáját. Ezután Túrkevéről hozott példát arra, hogy Sallai R. Benedek haszonélvezője a kormány birtokpolitikájának. Szavai szerint ő és a felesége, illetve az érdekeltségükbe tartozó vállalat 216 hektárt nyert a Földet a gazdáknak program keretében. Kifejtette: az Alsó-Berettyó-melléki Tájgazdálkodási és Vidékfejlesztési Kft. 139 hektárt, majd 44 hektárt, felesége 33,4 hektárt nyert, ez évente mintegy 14 milliós agrártámogatást jelent. Nem világos számára, hogy mi a baja a programmal, látható, hogy a helyben élő gazdákat segíti, s a lejárt, vagy lejáró bérleteket haszonbérbe adják. Kitért arra is, hogy egy vizsgálat szerint 500 hektárnál nagyobb állami területet bérlő nagybirtok 53 volt a program elején, ami 85 ezer hektár földhasználatot jelentett, egy bérlőre 1600 hektár jutott. Most ugyanezen területen 1500 haszonbérlő van.    

Szél Bernadett (LMP) arról beszélt, hogy 300-500 ezer magyar él külföldön és rekordot dönt a kivándorlást tervezők száma, akik a bérekkel, munkahelyek hiányával indokolják a lépést. Czomba Sándor munkaerőpiacért felelős államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy Romániában 10, Lengyelországban 6, Magyarországon pedig 2 százalékos a kivándorlás. Megjegyezte, hogy a hazai munkaerőpiac még nem tud versenyezni a nyugati bérekkel, ugyanakkor az elmúlt években megindult a növekedés, a bérek átlagosan 10,8 százalékkal emelkedtek. Megjegyezte azt is, hogy korábban egy kormány sem indított programot a fiatalok hazahozására.

Bánki Erik (Fidesz) párhuzamot vont a korábbi időszakok adóemelései és a mostani adócsökkentések között és példaértékűnek minősítette a kormány adópolitikáját. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára felidézte, hogy a kormány a forgalmi adók irányába tolja el az adórendszert. Szavai szerint a háromgyermekes családok lényegében nem fizetnek szja-t, a 2016-os csökkentés pedig 120 milliárd forintot hagy az embereknél. További 25 milliárd forintot jelent a családoknak a családi adókedvezmény növelése, 2010-hez képest pedig 3600 milliárd forinttal több marad az embereknél.

Teleki László (MSZP) a civilek szerepét méltatta és szólt arról, hogy a rendszerváltás óta a kormányok egyre nagyobb forrást tettek elérhetővé számukra. Azt ugyanakkor szóvá tette, hogy az idei 4,8 milliárd forint 510 millióval kevesebb a tavalyinál és jövőre is csökken az összeg. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára válaszában jelezte, hogy 2014-hez képest idén kétmilliárd forinttal több áll rendelkezésre a civilek számára, s az érintetteket stratégiai partnernek tekintik, esetenként a jogszabályalkotásba is bevonják. Kitért az utánpótlás kérdésére is, kifejtve: az iskolások közösségi szolgálata bekapcsolja a fiatalokat a karitatív munkába. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az átláthatatlan finanszírozási formában működő politikai nyomásgyakorló csoportokat nem szabad összekeverni a civil szervezetekkel.

Magyar Zoltán (Jobbik) arról beszélt, hogy a tárca egy másodfokú ítélet szerint megsértette a Kishantosi Nonpofit Kft. jó hírnevét, s nemcsak 117 millió forint kárt okozott, hanem számos ember munkáját is tönkretette. Fazekas Sándor földművelési miniszter olcsó politikai haszonszerzést vélt a felvetés mögött és leszögezte, hogy a kormány a családi gazdaságok pártján áll. Kijelentette: a kormány nem vett el semmit, a cégnek lejárt a bérlete és jogtalanul akadályozta az újak birtokba lépését. A kft.-t a bíróságnak kellett eltiltani a birtokháborítástól és nem fizette meg határidőre a tartozásait.

Schmuck Erzsébet (LMP) nagy fejlesztési lehetőségnek nevezte a 2014 és 2020 közötti uniós finanszírozási ciklus forrásait, ugyanakkor azt mondta: a gazdaságfejlesztésből és a kis- és közepes vállalkozások támogatásából az érintettek semmit nem éreznek. Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár azt felelte: a kormány tavaly szeptemberben benyújtotta a programokat az Unió felé, amely 10-ből 7-et már jóvá hagyott, a vidékfejlesztési program jóváhagyása pedig nyárra várható. Idén 130 pályázati felhívást tesznek közzé 2700 milliárd forint értékben, az év második felében indul a "pályázati dömping".

Harangozó Gábor (MSZP) szerint egy Szingapúrral kötött szabadalmi megállapodás nem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát gyarapítja, hanem a Hipavilon Kft.-t és magánzsebeket. Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára jelezte, hogy a hivatalban 10 százalékkal csökkent a létszám, ezért vonták be a 100 százalékos állami tulajdonú nonprofit kft.-t részfeladatokra, az együttműködés jogi hátterét pedig törvény és kormányrendelet szabályozza. Visszautasította, hogy magánzsebekbe jutna pénz és jelezte, hogy a céget rendszeresen vizsgálja az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal.

Időkeretben tárgyalják a költségvetést

A házbizottság kezdeményezésére a jövő évi költségvetési javaslatot a képviselők 30 órás időkeretben tárgyalják majd. A képviselők az előterjesztést 110 igen, 51 nem és 1 tartózkodással hagyták jóvá.

A költségvetést megalapozó törvényjavaslatot ötórás időkeretben vitatják meg. Az adózással összefüggő egyes törvények módosítására szintén öt óra áll majd rendelkezésre. Arról is döntöttek - házszabálytól való eltéréssel -, hogy a géntechnológiai tevékenységről szóló törvénymódosítás zárószavazását már szerdán megtartsák. Az összevont vitát kedden tartják. A kormány kezdeményezésére kivételes eljárásban tárgyalják a reklámadóhoz kapcsolódó törvényjavaslatot. Az összevont vitát és a zárószavazást szerdán tartják. A Fidesz javaslatára az e-kártya megvalósításához szükséges egyes törvények módosítás általános vitáját szerdán tartják.

Napirend előtt

A korrupciógyanús ügyekről, a csíksomlyói kegyhely fontosságáról, az egészségügyről, az uniós csatlakozási szerződésről és Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök cégének uniós szerződéséről volt szó kedden napirend előtt.

Schiffer András (LMP) úgy fogalmazott: Magyarország következmények nélküli ország, kéz kezet mos, az egymást váltó elitek pofátlanul rabolják szét az országot.  Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkár a Simon-üggyel kapcsolatban közölte, a Központi Nyomozó Főügyészség folyamatban lévő nyomozásról nem ad felvilágosítást, Simon Gáborral szemben a költségvetési csalás gyanúja miatt indított nyomozást június 14-ig meghosszabbították. Az ügy külföldi szálai miatt nemzetközi megkereséseket is tettek az ügyészek, ezek időigényesek. Az államtitkár kijelentette: a kormánypártok érdekeltek az elszámoltatásban, ugyanakkor az igazságszolgáltatás független, és nem kér a kormány vagy az ellenzék útmutatásából.

Latorcai János (KDNP) elmondta, az elmúlt napokban a keresztény világ pünkösdöt, a Szentlélek kiáradását ünnepelte. Hozzátette, az elmúlt évszázadok alatt a világ magyarsága számára a csíksomlyói kegyhely lett a hit és a megmaradás üzenetének egyik legfontosabb központja, oltalmazója, és továbbörökítője mindannak, ami a nemzeti öntudatot meghatározza. Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egyházügyi államtitkára válaszában felidézte, hogy a mostani csíksomlyói búcsú fő üzenetét Jakubinyi György érsek közvetítette, ez pedig a hit, a szülőföld, a nemzet, az anyanyelv megőrzése és az ezek iránti hűség.

Tukacs István (MSZP) azt tette szóvá, hogy az idei 1704 milliárd forinthoz képest jövőre 1660 milliárd forint szerepel az egészségügyre a költségvetésben. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára szerint a képviselőnek akkor kellett volna felszólalnia, amikor kórházprivatizációról volt szó, vagy amikor elvették az egészségügyben dolgozóktól a 13. havi juttatást, vagy a vizitdíj, kórházi napidíj bevezetésekor. Szerinte ezek az intézkedések kétségbe vonják az MSZP hitelességét. Az egészségügy ellátórendszerre 2010-ben 750 milliárd forint volt, míg jövőre 982 milliárd lesz. A hálapénzről kijelentette: semmiféle módosítást nem akar a kormány.
    
Vona Gábor (Jobbik) azzal kezdte, hogy fontos viták zajlanak az EU-ban a halálbüntetésről, illetve a bevándorlásról, de szerinte nem ezek azok a kérdések, amelyekkel Magyarországnak az EU-val konfrontálódnia kellene. Nem ez Magyarország valódi és legsúlyosabb problémája, sokkal inkább a kivándorlás és az a mögött meghúzódó gazdasági válság. Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára a bevándorlás ügyével kapcsolatban közölte, közös európai megoldást kell találni a tagállamok specifikus helyzetének figyelembe vétele mellett. Szerinte nem jó a jelenlegi uniós szabályozás, újra kell gondolni. A tagsági szerződés újratárgyalásáról azt mondta, úgy vette észre a jobbikos politikus felszólalásából, hogy arról már nincs vita, hogy az EU-ban van Magyarország helye. A kormány egyetért azzal, hogy az élelmiszeripart újjá kell építeni. Az uniós tagság csak kijelöli a mozgástér határait.
    
Gulyás Gergely (Fidesz) azt tette szóvá, nem számítottak arra, hogy 9 évvel a Gyurcsány-kormány rendőrsége által elkövetett erőszak, és 7 évvel a Gyurcsány-kormány által előidézett államcsőd után az Európai Bizottság 1,5 milliárd forintnyi összegben kíván szerződést kötni a Gyurcsány Ferenc 100 százalékos tulajdonában álló Altus Zrt.-vel az uniós fejlesztési pénzek felhasználásának magyarországi vizsgálatára. Kifejtette: a DK tavaly 16 millió forint támogatást kapott Gyurcsány Ferenctől, aki vagyonnyilatkozata szerint más jövedelemmel nem rendelkezik csak az Altusból felvett osztalékkal. Össze kell fogni, hogy az EU ne járassa le magát azzal, hogy tiltott pártfinanszírozási ügybe keveredik. Rétvári Bence válaszában úgy értékelt, hogy óriási hiba lenne arra az emberre bízni a szabálytalanságok vizsgálatát, aki önmaga vallotta be, igazat mondani sem tud.