Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának csütörtöki ülésén Simicskó István elmondta: honvédelmi miniszterként feladata a magyar emberek biztonságának garantálása, és a Soros-terv „veszélyt jelent Magyarországra". A KDNP alelnöke a haderőfejlesztések közül kiemelte: a fegyvergyártás területén már „szalagátvágásra" is készülnek, és a honvédségi repülő- és helikopterflotta fejlesztése is napirenden van.
Simicskó István honvédelmi miniszter beszél meghallgatásán az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén az Országgyűlés Irodaházában 2017. október 26-án. MTI Fotó: Bruzák Noémi
A minisztert Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke kérdezte annak kapcsán, hogy a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet elleni küzdelemben új helyzet van, s ezen felül az iraki kurd autonómiára való törekvés miatt a közjogi helyzet sem egyértelmű. Ezért előfordulhat, hogy a magyar katonák beszorulnak egy az iraki kurd kormányerők és a kurd pesmergák közötti konfliktusba – vélekedett a szocialista politikus. Firtatta:: nem tervezik-e hogy a helyzet tisztázódásáig kivonják a magyar katonákat.
A tárcavezető válaszában leszögezte, hogy nyomon követik a kurdisztáni helyzet alakulását, a szövetségesekkel, a térségben lévőkkel folyamatosan egyeztetnek.
A politikus hozzátette: a magyar katonák abban a térségben vannak, ahol nem fenyegeti őket konkrét harci tevékenység. Szerinte ha most váratlanul a magyar katonák kivonulnának onnan, akár ronthatnának is a helyzeten.
Létezik-e a „Soros-terv”
Szintén Molnár Zsolt, a bizottság elnöke kérdezte a honvédelmi miniszter arról, létezik-e a „Soros-terv”. Erre Simicskó István kifejtette: Soros György több interjúban beszélt, s nyilatkozott arról, hogy Európának jót tesz a migráció. Simicskó István közölte: honvédelmi miniszterként feladata a magyar emberek biztonságának garantálása, s kiemelte: ez a terv „veszélyt jelent Magyarországra”.
Simicskó István beszámolójában kifejtette: az elmúlt évben mindent megtettek, hogy a világban Magyarország az egyik legbiztonságosabb ország legyen. A határok megvédése mellett szerte a világban a Magyar Honvédség mintegy ezer katonája vesz részt külföldi missziókban is. Simicskó István elmondta, hogy a balkáni kontingens létszámát növelték, jelenleg ebben a térségben – Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban – vagyunk jelen a legnagyobb létszámmal. Emellett a parlament jóváhagyásával a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet elleni harcban résztvevő iraki misszió létszámát is megnövelték, mandátumát meghosszabbították.
Simicskó István honvédelmi miniszter (háttal, k) meghallgatásán az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén az Országgyűlés Irodaházában 2017. október 26-án. Mellette Kovács József altábornagy, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) főigazgatója (j) és Szabó István vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar főnök koordinációs helyettese (b). (MTI Fotó: Bruzák Noémi)
Simicskó István ismét felidézte: a kormány döntött arról – hogy a NATO vállalásoknak megfelelően – a honvédelmi kiadások 2024-re elérik a GDP 2 százalékát. Ennek részletes ütemezését év végéig adják meg a NATO-nak.
Zrínyi 2026 program
A Zrínyi 2026 elnevezésű honvédelmi és haderőfejlesztési program kapcsán elhangzott: a jövő év elején már „szalagátvágásra” is készülnek a hazai fegyvergyártás újraélesztésében.
A miniszter beszámolt arról, hogy a fejlesztési program megvalósítására munkacsoportot, különböző szervezeteket hoztak létre. Egyik legsürgetőbb feladatként a honvédségi repülőflotta fejlesztését emelte ki. Kitért arra is, hogy a helikopterflottát felmérték, s eldöntötték, ami még használható, azt nem fogják kidobni. Vannak még 7-8 évig használható helikopterek, de ez nem zárja ki az új helikopterek beszerzését.
A bizottsági ülésen elhangzott az is, hogy jövő március végéig minden katona új gyakorló ruházatot kap.
Kiemelte , hogy a megkezdett illetményemelésnek, a hatékony toborzómunkának köszönhetően megtorpant az a folyamat, hogy több volt a hadseregből távozók, mint a belépők száma. Simicskó István azt mondta: a szeptember végi adatok szerint 772-vel többen maradtak a honvédségnél, mint ahányan távoztak.
A honvédelmi miniszter kitért arra is: jól haladnak az első világháborús emlékművek, hadisírok felújításával. Elmondta, Magyarországnak jelenleg kilenc országgal van hadisírgondozói megállapodása, s reményei szerint jövőre Szerbiával és Szlovákiával is sikerül hasonló együttműködést aláírni.
A miniszter Demeter Mártától, az LMP képviselőjétől kapta a legtöbb kérdést. Az LMP képviselője – aki egyébként nem tagja a bizottságnak – elmondta: különböző témákban rendszeresen kér tájékoztatást a Honvédelmi Minisztériumtól, de nem kap „érdemi választ”. Ezért most többek között a haderőfejlesztési tervről, a repülő- és helikopterfejlesztésekről, a tartalékos rendszerről, a lőtérprogramról, s titkosított dokumentumokról is hosszasan kérdezte a minisztert.
