Már nem csak ellenzéki szakértők vélik úgy, hogy Magyarországon a munkanélküliség csökkentése érdekében sürgősen adó- és járulékreformra lenne szükség. A Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Kutatóintézet és a Pénzügykutató Zrt. is komor előrejelzéseket tett a napokban a munkanélküliség jövő évi lehetséges alakulásáról, de az OECD legújabb elemzése sem derülátóbb világviszonylatban. Mi vár ránk, mit lehet tenni a munkanélküliség elszabadulása ellen ebben a helyzetben, mikor a magyar munkavállalók nagy részét foglalkoztató kis- és középvállalkozások a megszorítások és a lassan elviselhetetlen mértékű adók miatt sorra tönkre mennek, tovább növelve a munkanélküliséget.
Egészen más jellegű munkanélküliség várható, mint a jelenlegi - nyilatkozta november közepén Köllő János, az MTA Közgazdasági Intézetének munkatársa a Népszabadságnak. Szerinte ez nagyobb és másféle támogatást igényelhet, mert ezúttal már a középosztály tagjai is utcára kerülhetnek. Úgy vélte, hogy a válság miatt munkanélkülivé válókat felesleges átképezni vagy más aktív programba bevonni, ésszerűbb lenne inkább a munkanélküli-járadék szintjét, a jogosultság idejét megemelni.
Hétfőn a Parlamentben Harrach Péter (KDNP) is a munkanélküliség növekedésének megakadályozását nevezte a legfontosabb feladatnak. A KDNP alelnöke szerint erre nagyon sok pénzt kell szánni. Arra is kitért, hogy távolról sem mindegy, hogy a rendelkezésre álló pénzt a kormány miként költi el. El lehet költeni úgy, hogy kormánybarát vállalkozásokat támogatnak vele, s nincs semmi látszata, de el lehet költeni hatékonyan is – mondta az alelnök, s reményét fejezte ki, hogy a kormány ezúttal az utóbbi lehetőséget választja.
- A munkanélküliség növekedése a kormány alkalmatlanságának újabb bizonyítéka - közölte ma Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője. Bernáth Ildikó (Fidesz) az egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában kedden azt mondta, hogy 2006 óta 80 ezerről 230 ezerre nőtt a rendszeres szociális segélyből élők száma és a munkanélküliség emelkedésére vonatkozó prognózisok alapján nem lehet javulásra számítani. A képviselő nem látott garanciát arra, hogy a napi 6 órás munka megoldja a tartós foglalkoztatás problémáját. Vígh Ilona (Fidesz) ugyanitt egyetértett a segély helyett munkát elvével, de felhozta, hogy a közelmúltbeli közigazgatási reform növeli a munkanélküliséget.
A Magyar Nemzeti Bank szerint a lakosság fogyasztási kiadásai 1-3,5 százalékkal eshetnek vissza és 80-100 ezer fővel is csökkenhet a foglalkoztatottság jövőre Magyarországon. A hazai növekedési kilátásokról Kovács Mihály András, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági elemzések osztályának helyettes vezetője az InfoRádiónak szerdán azt mondta: a külső konjunktúra alakulását a korábbiaknál jóval pesszimistábban látják. Elmondása szerint a 2009-es költségvetési törvényben megfogalmazott intézkedések jelentősen - a GDP közel két százalékával - szűkítik az aggregált keresletet, valamint a pénzügyi válság miatt a gazdasági szereplők hitelhez jutásai esélyei is jóval kedvezőtlenebbek. A szakértő úgy véli mindenképpen recesszió vár Magyarországra.
Néhány hete a Gazdasági Kutatóintézet azt jósolta, hogy a kereslet csökkenése miatt tízezrekkel nőhet a munkanélküliek száma hazánkban. Várakozásuk szerint három százalékkal fog csökkenni a foglalkoztatottság 2009-ben. Az intézet szerint ha a válság terjedni kezd a reálszférában, akkor több vállalat is csoportos leépítésekbe kezdhet. Elsősorban az autó- és az építőipar, az elektronikai, a szórakoztató- és a háztartási ipar munkavállalóinak állása kerülhet veszélybe, főleg a negyvenöt éven fölöttiek veszíthetik el a munkahelyüket.
November közepén a Pénzügykutató Zrt. is a foglalkoztatási adatok jelentős romlásával számolt, szerintük a munkavállalók száma 100 ezerrel csökken, a munkanélküliség pedig a korábban várt 8 helyett 9,2 százalékra nő.
- A munkanélküliségi ráta 7,7 százalék volt az augusztus-októberi időszakban (KSH)
- A munkanélküliek száma 328 ezer, ez 17 ezerrel haladja meg az egy évvel korábbit (KSH)
- 7,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta júniusban, ezzel a 27 tagország között a 24-ik helyet foglaljuk el (Eurostat)
Németországban, Európa legnagyobb gazdaságával rendelkező államában hivatalosan is recesszió van, a német gazdasági gyengülés Európa többi országára is hatással lesz. A november 14-én nyilvánosságra hozott adatok szerint az eurózóna 15 országa is recesszióban van. A közgazdászok szerint a korábbi 0,2 százalékos esés után az elmúlt három hónapban, 2008 harmadik negyedévében akár 0,3 százalékos is lehet a csökkenés, melynek negatív hatásaként jelentősen növekedhet a munkanélküliség.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden kiadott elemzése szerint az elkövetkező két évben nyolcmillióval nőhet a munkanélküliek száma az OECD 30 tagországában, a gazdasági teljesítmény pedig 0,4 százalékkal fog csökkenni jövőre. A munkanélküliségi ráta jövőre 6,9 százalékra, 2010-ben 7,2 százalékra emelkedhet az idei 5,9 százalékról. A szervezet szerint a válság Magyarországot különösen rosszul érinti, a visszaesés súlyos lesz. Az OECD szerint a legsürgősebben megoldandó feladat a bankok kockázatkezelésének javítása, tekintettel a háztartások külföldi valutában fennálló tartozására.
