Közeledvén az év végéhez, érdemes gyorsmérleget készíteni: Az Alkotmánybíróságra idén november 30-ig 1334 beadvány érkezett. A Taláros Testület tizenegy hónap alatt 504 érdemi döntést hozott: 324 határozatot, 168 végzést és 12 elnöki végzést. 1990 óta még egyik évben sem született ennyi döntés! Tette ezt a testület úgy, hogy öt hónapja a tizenegyből két alkotmánybírói hely betöltetlen. (Összehasonlításul: 2000-ben 230, 2001-ben 262, 2002-ben 287, 2003-ban 284, 2004-ben 317, 2005-ben 264, 2006-ban 412, 2007-ben pedig 416 döntés született.) 2007. december 31-én 1816 ügy volt folyamatban, míg 2008. november 30-án 1380. Vagyis tizenegy hónap alatt csaknem negyedével csökkent a restancia!

 

A sztárügyek sorát a népszavazási kezdeményezések jelentették, s jelentik. Ami az Országos Választási Bizottság népszavazással kapcsolatos határozatainak felülvizsgálatait illeti, az Alkotmánybíróság 2005-ban 12 kifogást bírált el 6 határozattal, 2006-ban 45- öt 31-gyel, 2007-ben 266-ot 98-cal.  2008 első tizenegy hónapjában 96 kifogás érkezett az OVB aláírásgyűjtő ív hitelesítéssel kapcsolatos határozata ellen és 14 az Országgyűlés népszavazás elrendelésével kapcsolatos határozata ellen. Ezzel egyidejűleg 98 döntés született az OVB határozatok elleni kifogások ügyében és 4 határozat országgyűlési határozatok elleni kifogások kapcsán. (Azért az eltérés – 96 beérkezett kifogás és 98 határozat –, mert az Alkotmánybíróság természetesen döntött olyan ügyekben is, amelyekben a kifogás nem az idén érkezett.)

 

Az adatok arról tanúskodnak, hogy az elmúlt két esztendőben rendkívül sok népszavazási kezdeményezést támadtak meg az Alkotmánybíróságon. Két év alatt 376 kifogást regisztráltak a testület főtitkárságán, a Testület pedig 200 határozatot hozott. Ez egyben azt is jelenti, hogy az Alkotmánybíróság minden ötödik döntése valamilyen népszavazási vagy népi kezdeményezés kapcsán született.

  

A kettős állampolgársággal összefüggő népszavazási kezdeményezés ellen benyújtott kifogások előadó alkotmánybírónál vannak, aki stábjával (több tucat más ügy mellett) dolgozik a határozattervezeten. A népszavazási kezdeményezés előreláthatólag a jövő év elején kerül a teljes ülés elé, amely várhatóan tavasszal hozza meg döntését.

  

+

  

Alkotmánybíróságon támadta meg a digitális átállásról szóló törvényt az RTL Klub - közölte Róbert Ákos a kereskedelmi csatorna vezérigazgató-helyettese. Közlése szerint azért kértek normakontrollt az Alkotmánybíróságtól, mert úgy vélik, a digitális átállásról szóló törvény egyes passzusai nem fogalmaznak egyértelműen, de vannak aggályaik a jogszabály vállalkozási és sajtószabadság-ellenességével kapcsolatban is. 

  

+

  

Alkotmánysértőnek tartja a Nemzeti Jogvédő Alapítvány a „lex tojásként” is emlegetett jogszabály-módosítást, amely a tüntetésen való sípolást és tojásdobálást büntetné. A szervezet ezért arra kéri Sólyom László köztársasági elnököt, hogy a jogszabályt küldje meg előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz. 

  

A jogvédők szerint a módosítások számos ponton korlátoznák aránytalanul a véleménynyilvánítás és gyülekezés szabadságát. Például a tojásdobálás szerintük nem, vagy csak csekély mértékben veszélyes a társadalomra, így az nem nyilvánítható köztörvényes bűncselekménnyé. A jogszabály-módosításokat a szocialisták, az MDF és az SZDSZ segítségével fogadták el még november elején. Eszerint a tojások, vagy más, sérülést nem okozó anyagok dobálása erőszakos cselekmény, amely mint nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság, akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

  

+

 

Hasonló mérlegelésre, cselekedetre kéri a köztársasági elnököt a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége. A 13. havi nyugdíjról szóló törvény kapcsán kérnek alkotmányos normakontrollt Sólyom Lászlótól. Közleményükben sérelmezik, hogy a november 25-én elfogadott törvény alapján minden, a 62. életévét be nem töltött nyugdíjas 13. havi járandóságát megvonják. Mint írják: „Különösen sérelmes számunkra, hogy ez az életkor szerinti megkülönböztetés kiterjed azokra az állampolgárokra is, akik a Magyar Honvédségtől, illetve egyéb fegyveres szervektől vonultak nyugállományba és a rájuk vonatkozó szolgálati törvények a szolgálati idő felső korhatárát az 57 éves életkorban határozza meg."

 

A szakszervezet szerint további hátrányos megkülönböztetést jelent, hogy a rendelkezés a rokkantnyugdíjasokra általában nem vonatkozik. Így ha az állomány tagja a 25. szolgálati év után, szolgálatteljesítés közben megsérült, megbetegedett és emiatt a szolgálatellátására alkalmatlanná vált, de nem rokkant, részére szolgálati nyugdíjat állapítanak meg, tehát a 13. havi nyugdíjat ők sem kapják meg, ha nem töltötték be a 62. életévüket. A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége állítja: „A törvényben foglaltak veszélyeztetik a jogbiztonságot, és kimerítik a hátrányos megkülönböztetés alkotmányos tilalmát!” 

  

  

Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén negyedszer kerül napirendre a luxusadóról és a helyi adókról szóló törvények alkotmányosságával kapcsolatos határozattervezet.

  

Ugyancsak negyedszer tárgyalnak a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságáról.

  

Szó lesz a fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény több rendelkezésének alkotmányosságáról.

  

Megkérdőjelezték a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (7) bekezdés 3. pontja „és minden egyéb, a statisztikai előírások szerint egyéb munkajövedelemnek, szociális költségnek minősített összegek” szövegrészének alkotmányosságát.

   

Kedden megvizsgálják a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról szóló 1997. évi LXXX. törvény 39. § (2) bekezdésének alkotmányosságát.

   

Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 14/2008. (I. 8.) OVB határozata ellen.

 

Az OVB hitelesítette a B. Z. magánszemély által benyújtott népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az országgyűlési választások egyéni választókerületeit úgy határozzák meg, hogy minden egyes választókerület esetén, a választói névjegyzékben szereplő emberek száma ne térhessen el öt százaléknál nagyobb mértékben az országos átlagtól?”

  

Megvitatják az Országos Választási Bizottság 199/2008. (V. 19.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást. Az OVB hitelesítette az Sz. J. magánszemély által benyújtott népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési választásokon mandátumhoz jusson a pártlista, ha az azt állító párt területi listái elérik a választópolgárok által valamennyi területi pártlistára leadott és országosan összesített érvényes szavazatok 1 százalékát?”

  

Megtárgyalják a földgáz díjának megállapításáról szóló – 2000. VII. 1. és 2000. XI. 2. közötti hatályos – 11/1999. (III. 19.) GM rendelet 1. számú mellékletének alkotmányosságát. Az eredetileg háromtagú tanács hatáskörébe tartozó ügyet a három alkotmánybíró együttes javaslatára tárgyalja a teljes ülés.

  

Napirendre veszik a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 35. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezetet.

  

A keddi teljes ülés végén két végzéstervezetről is tárgyalnak.