Ellenszavat nélkül, három tartózkodással megszavazta a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinata az egységes, az egész Kárpát-medencére kiterjedő Magyar Református Egyház alapító alkotmányának előzetes ratifikációját. A 2009-ben aláírandó alkotmány igyekszik megszüntetni az „1920–1921-ben szétszóródást elszenvedett” református területi széttagolódást, és lehetővé teszi, hogy összehívják a Kárpát-medence összes magyar református egyházi képviselőjét; ez először 1881-ben, a legutóbb 1906-ban történt meg.
A XII. zsinati ciklus utolsó ülésén hozott döntés értelmében a testület tagjai 2009. május 22-én megszavazzák a Magyar Református Egyház alkotmányát.
Bölcskei Gusztáv, a zsinat lelkészi elnöke kijelentette, hogy Debrecenben hirdetik ki az alkotmányt, az eseményt a református Nagytemplom előtti óriáskivetítőkön figyelhetik majd az érdeklődők. Azután megkoszorúzzák a reformáció nagy magyarországi alakjainak emléket állító szobrokat. A püspök arról is beszélt, hogy karácsonykor és húsvétkor ezentúl közösen fogalmaznak majd meg ünnepi körleveleket.
Márkus Mihály püspök a zsinat ülésén elmondta, hogy a 2009-ben aláírandó alkotmány igyekszik megszüntetni az „1920-1921-ben szétszóródást elszenvedett” református területi széttagolódást, és lehetővé teszi, hogy összehívják a Kárpát-medence összes magyar református egyházi képviselőjét; ez először 1881-ben, a legutóbb 1906-ban történt meg. A tömör megfogalmazású okirat nem bonyolódik végrehajtási szabályozásokba, ugyanakkor tisztázza a legfontosabb egyházi fogalmakat – folytatta.
Arra is rámutatott, hogy „minden szövetség a szövetségre lépő önkorlátozását jelenti bizonyos mértékig”, ám ezzel együtt nem szűnnek meg a későbbiekben sem az önálló jogi személyiségű egyházak, egyházkerületek, például az egyházi bíráskodás mindegyik részegyházban külön történik majd. A Magyar Református Egyház cégbejegyzését is megteszik, ennek helyszínéről később egyeztetnek.
Márkus Mihály közlése szerint az egységes Magyar Református Egyház közös zsinata 120 tagú lesz, ebből 60-at az MRE delegál, 32 képviselőt Romániából, 10-et Szlovákiából, 8-at Kárpátaljáról, 6-ot Szerbiából, 2-2 tagot pedig Horvátországból, illetve Szlovéniából küldenek majd. A 60 magyarországi képviselőt az elkövetkező, XIII. zsinat delegálja a 4 magyarországi egyházkerület javaslata alapján.
A határon túli delegáltak részéről megszavazásra váró alkotmány leszögezi: „a magyar reformátusság mindig több ország területén élt egyházjogi közösségben a Kárpát-medencében élő, a reformációhoz csatlakozott nemzetiségekkel”, a velük való vallási egységet, összetartozást soha nem vonta kétségbe. Azt is kimondja, hogy a Magyar Református Egyház tagjai mindazok, akik „magukat a magyar református egyházhoz tartozónak vallják, (...) legyenek magyar vagy más anyanyelvűek”.
A dokumentum tisztázza, hogy az istentiszteleti és ügyviteli nyelv a magyar, ám „azon részegyházak, amelyek területén más liturgiai és ügyviteli nyelv is hivatalos, azt a belső jogrendjük szerint változatlanul használják”. Erre a kitételre egyebek mellett azért volt szükség, mert a szlovákiai református egyház közösségén belül harminc egyházközség szlovák ajkú hívekből áll – tette hozzá Márkus Mihály.
