Példátlan nehézségekkel kell megküzdeniük a magyar adófizetőknek a válság miatt. A kivezető utat a fő okozó, a Gyurcsány-kormány rossz helyen keresi. A Kereszténydemokrata Néppárt rámutat a valódi válságkezelő gazdaságpolitika kulcsmozzanatára – áll a KDNP Országos Választmányi ülését követően kiadott sajtóközleményben.
A kereszténydemokrácia célja a munkavállalói, a tőketulajdonosi, a nemzeti és nemzetközi érdekek harmóniájának megteremtése. E politika világszerte bebizonyította helytállóságát. Ennek alapján megállapíthatjuk:
A történelem tanúsága szerint az emberiség számára a legígéretesebb gazdasági berendezkedés a szociális piacgazdaság. Ez a szisztéma minden egyéb eddigi rendszernél nagyobb jólétet biztosít, minden korábbinál több ember számára.
Azonban a történelem azt is megtanította, hogy a profitorientáltság súlyos veszélyek forrása is. A tőke természeténél fogva minél nagyobb nyereségre törekszik, ami nem eleve elítélendő, viszont a nagy tőkeerejű vállalkozásokkal szemben eltörpül a kisember érdekérvényesítő képessége. A modern állam feladata, hogy a tőke profitigénye elé korlátokat állítson, mégpedig a nagyobb közösség, általában az össztársadalmi érdek védelmében. Mindenképpen állami szabályozást kívánnak például az ún. természetes monopóliumok. Ezeket az ellátórendszereket senki sem tudja megkerülni, ezért díjaikat a tényleges működési költségek és a tisztes profit figyelembe vételével hatóságilag kell megszabni.
Hasonló védelem illeti meg az állami feladatokat ellátó intézményeket, például a rendfenntartó szervezeteket. Ezek semmiképpen sem privatizálhatók, működési költségeiket nagy részben a társadalomnak kell viselnie.
A tőke korlátozásának sajátos terepe a béralku. Az állam köteles támogatni a munkavállalók ésszerű és jogos bérigényét. Ez érzékeny szisztéma, minden szereplőtől határozott önkorlátozást követel meg a hosszú távon eredményes együttműködés.
Jelenlegi viszonyaink között hangsúllyal szólunk az emberek aszimmetrikus szerződési szituációkba kényszerítése ellen. Ilyen szörnyű következményeket ígérő folyamat például az egészségügyi privatizáció, valamint a tőkéjüket elveszítő magánnyugdíjpénztárak problematikája.
A polgáraiért felelősséget érző államnak nemzetközi téren is képviselnie kell a nép érdekeit. Elsősorban a globalizáció negatív következményei ellen kell fellépni, mint például a korlátlan migráció (amely erőn felüli terheket ró a lakosságra), valamint a doktriner módon liberális vám- és illetékmentes kereskedelem.
A viszonosság fontos ismérve az állam és a magánvállalkozások kapcsolatrendszerének. Ha az államnak joga van bizonyos szabályozott keretek között adókedvezményekkel és egyéb szubvenciókkal támogatni a magánvállalkozásokat, akkor joga van ahhoz is, hogy — ugyancsak szabályozott keretek között — korlátozza a gazdasági szereplők nyereségét, annak kivitelét az országból, ahol megtermelték. Egyben az államnak érdeke, hogy előmozdítsa a helyben megtermelt nyereség helyben történő újbóli befektetését, felhasználását.
