Miközben a legtöbb ember az idén 400 milliárd forintosra tervezett megszorítástól szenved, addig politikusok és állami vezetők a sleppjükkel együtt hasonló összeggel károsítják meg az országot évről évre. Hívják ezt sok mindennek – például pártfinanszírozásnak –, pedig egyszerű lopásról van szó, és ugyan sokan szónokolnak a felszámolásáról, de semmit nem tesznek ellene. Sőt, a lenyúlásokat egyre profibban, egyre kifinomultabb módszerekkel hajtják végre. Az [origo]  a bennfentesekkel beszélt az ország kirablásáról.

A Transparency International által közzétett, úgynevezett korrupció-érzékelési index (amely azt mutatja, hogy elemzők és üzletemberek milyen súlyosnak látják a problémát az adott országban) szerint tavaly Magyarországon romlott a helyzet, és így az ország a 39. helyről a 47. helyre csúszott vissza a 180 államot tartalmazó listán. A Corvinus kutatói pedig egy idén márciusban közzétett elemzésükben arra mutattak rá, hogy a nyilvánosságra került visszaélések között egyre nagyobb arányban vannak „többszereplős, láncba szerveződő korrupciós esetek”, ami alapján arra következtetnek, hogy "a korrupciós ügyletek egyre inkább mutatják az intézményesülés jegyeit".

Az ellopott pénz összegét nyilván csak megbecsülni lehet, de az így kapott adatokból még az alacsonyabbak is riasztóak. A cégvezetőkkel folytatott interjúkból az derült ki, hogy az állami megbízásoknál 10-20 százalék körül mozog a korrupciós díj, a Transparency szerint pedig a visszaélések akár 20-25 százalékkal is drágíthatják a beszerzéseket. A magyarországi közbeszerzések összegéről a legfrissebb adat 2007-es, akkor mintegy 1750 milliárd forintot költött el az állam ilyen módon. Ha a legalacsonyabb, 10 százalékos korrupciós arányt vesszük, akkor 175 milliárd, ha a Transparency becslésének felső, 25 százalékos határát nézzük, akkor 437 milliárd folyt el az adófizetők pénzéből.

Az [origo] tényfeltáró cikke itt olvasható.