Weisz Péter, a Barankovics István Izraelita Műhely elnöke

 A Gyöngyösi Gyógyintézet 1838-ban nyitotta meg kapuit Dr. Horner (Vezekényi) István tisztiorvos és segítői jóvoltából. Büszkék vagyunk alapítóinkra, épp úgy, mint névadónkra, Bugát Pálra, kórház szavunk megalkotójára - olvasható a mátraaljai város gyógyító intézményének (melynek falai között e sorok írója is született) honlapján. A kórház az utóbbi évtizedekben rengeteget fejlődött. Weisz Péter főigazgatónak tett föl kérdéseket a Gondola.

- Főigazgató úr, bemutatkozásukban olvasható: „Azért munkálkodunk, hogy gyógyító munkánkkal hozzájuk méltó módon mi is tegyünk a magyar egészségügy fejlődéséért.” Egy kiemelkedően fejlett vidéki kórházban miket tehetnek azért, hogy a teljes országos gyógyító kultúra magasabb szintre emelkedjen?

- A gyöngyösi kórház az alapítók bölcsességének, az akkori közegészségügyi helyzetre hozott okos döntésnek és a jóakaró gyöngyösi polgárok adakozásának köszönheti, hogy a magyar kórházak történetében az elsők között jött létre 1838-ban. A történeti, politikai viharok nem kímélték egyik korban sem a kórházat, de létezése, sőt fejlődése, szakmai respektje, a betegek bizalma méltó bizonyíték, hogy ez a 180 év nem múlt el nyomtalanul sem a magyar egészségügy, sem a város történetében. Vezekényi-Holner István, Wiltner Sándor, Niedermüller Ferenc, Mátyus László, Fejes András, Gál István, Pintér László mind olyan emblematikus alakjai a gyöngyösi gyógyítóknak, akikre büszkék vagyunk és munkásságuk példa a mai gyógyítók számára is. Infrastruktúrában, műszerezettségben, korszerű műtéti technikában is a jó kategóriához tartozik kórházunk. Százezer, egyes szakmai területeken 140 ezer ember ellátásáért vagyunk felelősek. Évente 20 ezer fekvőbeteget és több mint 400 ezer járóbeteget látunk el. Ez nem kis kihívást jelent dolgozóink számára. Létezése mind egészségügyi-szolgáltatói, mind foglalkoztatási értelemben meghatározó a régióban. Ismerve az ellátási területen élők megbetegedési és halálozási mutatóit, a kórháznak, mint gyógyító intézménynek, az itt élők életminőségének fenntartásában vitathatatlanul prioritása van. A kórház piaci értelemben, vevői minőségében is jelentős szereplője a gyöngyösi kistérségnek. Az intézmény szakmai struktúrája pontosan megfelelő egy városi kórháznak, mely az utóbbi években végrehajtott szervezési lépések nyomán az igényekhez igazodó tiszta profilokkal dolgozik. Az intézmény minősítésének egyik egzakt mutatója, hogy az ellátási körzetben élők szinte mindannyian a kórházat választják. A Bugát Pál Kórház működését, szakmai és gazdálkodási tevékenységét az öt évvel ezelőtti állami átvételt követően meghatározó módon segítette az egészségpolitikai környezet. Több milliárd forintos fejlesztés valósult meg az elmúlt öt évben. Lokális értelemben is számos tartalmi és erkölcsi segítséget kapott a politikai és civil élet szereplőitől. Megítélése jó, a bizalom iránta bizonyított, regionális szerepköre erősödik. A kórház nyílt, átlátható, a minőség javítására és a költségek korlátozására koncentráló gazdálkodása, működése ez idáig megőrizte az intézmény gazdasági stabilitását. Az, hogy a Bugát Pál Kórház egy stabilan működő kórház, az, az orvosok, a szakdolgozók munkája, a betegek ebből eredő bizalma, az ennek nyomán megvalósuló betegforgalomnak köszönheti. A jövőre nézve számos fejlesztési tervünk van, melyek közül hamarosan elkezdődik egy új pszichiátriai gondozó építése, két nagy értékű ultrahang érkezik ebben az évben, és remény van arra is, hogy a kórház régi épületei megújulhatnak, új ellátási funkcióval töltődjenek meg.

- Ön a labdarúgás szerelmese, a város futballcsapatának, a híres GYAK-nak elnöke. Együttesük a Kömlei Károly Városi Sporttelep legendás pályájáról hogyan tudja kisugározni a győzni akarás szellemiségét?

- Amikor átvettem az egyesületet a kiesés szélén álltunk. Megerősítettük a szakmai vezetést a pro licences Varga Attilával és sikerült hitet öntenünk a játékosokba. Ma a 1. helyen tanyázunk úgy, hogy három 20 éven aluli saját fiatalt beépítettünk a csapatba. Nagy a múltunk, de hiszem fanatizmussal, hittel jövőnk is van.

- A Barankovics István Izraelita Műhely Egyesület elnökeként miképpen tudja építő közösségek létrejöttét és alkotó működését elősegíteni?

– A Barankovics István Izraelita Műhely Egyesület 2008-as megalapítása óta képviseli a konzervatív polgári zsidó értékrendet, végzi a vallásközi párbeszéd elmélyítését, a vallásközi párbeszéd hiteles interpretálását. Hirdetjük az Örökkévaló összekötő szeretetét és segítjük a polgári értékrendek elfogadottságát. Hisszük: csak az összekötő azonosságok erősítése viszi előre a társadalmat. Valljuk, hogy a zsidók és a keresztények között testvéri együttgondolkodás lehetséges. Mi, zsidó vallású magyarok, elkötelezettek vagyunk a nemzet ügye iránt. Ennek szellemében rendezünk konferenciákat, szervezünk utakat Izraelbe, folytatunk párbeszédet. Ilyen „A Béke gondolata Ábrahám örököseinél” című konferenciasorozat, mely hitet tesz amellett, hogy a három monoteista világvallás a szeretetre épül, és a békét hirdeti. A gyűlölködés és a kirekesztést jelentő probléma gyökere nem a hit, hanem az ember. Az antiszemitizmus gerjesztése helyett a közös értékek hangsúlyozásával kell a konfliktusokat kezelni. Ha elveszik az emberek maradék önbecsülését, annak egyenes következménye az agresszió megjelenése. Párbeszéd nélkül, a közös múlt hangsúlyozása nélkül nem alapozható meg a biztos jövő. A tízparancsolat zsidóknak és keresztényeknek egyaránt morális alapot jelent. Ma nemzetünknek összefogásra, hitre, cselekedni akaró emberekre van szüksége. Olyanokra, akik képesek ismét optimista, fejlődő és a jövőbe vetett hittel bíró országot építeni. Ezért merítsünk erőt a múlt pozitív tapasztalataiból, történelmünkből, amelyet áthatott a közös tenni vágyás.

- Fedezd föl saját kultúrád - hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. Gyöngyös még Károly Róberttól kapta a városi címet, járt a városban Mátyás király, Rákóczi, a Szent Korona kétszer is vendégeskedett a helységben. A Kiegyezés után kiváló zsidó bankárok fejlesztették a gazdaságot, az egyik remek banképület, melynek alakja a székely kaput idézi, ma is ott díszlik a Fő téren. A Toka-patak és a Sárhegy között felnövő és élő fiataloknak miért fontos, hogy megismerjék a korábbi nagy alakoknak - köztük Vahot Imrének, aki Petőfi szerkesztője volt a Pesti Divatlapnál - történetét?

- Gyöngyös város történetében a zsidó emberek, kereskedők, iparosok, értelmiségiek mindig fontos szerepet töltöttek be. Hozzájárultak és gyarapították a város épített és szellemi örökségét. Mikor 2014-ben, közel 25 éves csendesség után újra megalapítottuk a zsidó hitközséget Gyöngyösön, többek között ennek az örökségnek az ápolása is motivált bennünket. Hiszem és teszek is nagyon sokat érte, hogy egymás hitének, kultúrájának a megismerése, tisztelete alapvetés legyen ma Magyarországon. Középiskolákban, egyetemeken tartok előadásokat, ahol arról beszélek, mit adtak a zsidó emberek, művészek, sportolók, írók, költők, zenészek a hazájuknak. Hosszú évtizedek hányatott, gyakran méltatlan állapota után a jelenlegi kormány hathatós segítségével 2016-ban tulajdonunkba került a magyarországi zsidótemplomok sorában harmadikként jegyzett gyönyörű gyöngyösi zsinagóga, mely rendbetételéhez 2017-ben kézhez kaptuk a zsinagóga felújítására - átalakítására vonatkozó építési engedélyt is. A Zsinagóga felújításával Gyöngyös város egyik legszebb épülete végre méltó állapotba kerülhetne. Ennek pozitív hatása városképi, turisztikai, kulturális, közösségi, vallástörténeti kiterjesztésben rendkívül jelentős. A tervek – az épület teljes építészeti rendbetételen túlmutatnak, hiszen az itt, reményeim szerint megvalósuló Együttélés Háza olyan tartalommal bírna, ami egyedülálló Magyarországon, hiszen ez a zsidó és keresztény emberek évszázados együttélését lesz hivatott bemutatni.