Egy egységes szociális adatbázis létrehozásáról és a panaszjog új alapokra helyezéséről tárgyalt az Országgyűlés ülésnapja végén.

Egységes szociális adatbázist hozna létre a kormány

Egységes szociális adatbázist hozna létre a kormány, amelybe első körben egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos információk kerülnek bele.

Soltész Miklós szociális és családügyi államtitkár a parlamentben kedden elmondott expozéja szerint a jogosultságot az egyes ellátási formákra jelenleg több hatóság is megállapíthatja, emiatt az adatok külön rendszerekben szerepelnek. A program indulásakor öt szociális és egy gyermekvédelmi ellátás adatait gyűjtenék össze. Az a cél, hogy láthatóak legyenek a törvény alapján nyújtott ellátások, a jogosultságukat ellenőrizhessék, és ésszerűsítenék is a felhasználást. A rendszert ütemezetten vezetik be, és a már megállapított ellátások folyósítását nem érinti – közölte az államtitkár.

Talabér Márta (Fidesz) a javaslatról azt mondta, jelenleg három nyilvántartásban szerepelnek a kapcsolódó adatok, és ezek nem integrálhatóak, ezért egységes rendszerre van szükség. A mostani törvényjavaslattal meghatározzák az adatok körét, a hatóságokat, és felhatalmazást adnak a nyilvántartások vezetéséhez. A megvalósítás becsült költsége 390 millió forint.

A szocialista Varga László közölte, a bürokrácia csökkentését, az egységesítést támogatnák, de nem teljesen koherens és érthető, hogy mi miért kerülhet első körben a rendszerbe. Jelezte ugyanakkor, hogy az önkormányzati nyilvántartás továbbra is megmarad, a duplikált adatkezelés pedig problémákat okozhat. Közölte továbbá, hogy tartalmilag nem értenek egyet a kormány szociális politikájával, amely miatt több százezer ember ellátás nélkül van, a társadalom pedig kettészakad.

Vágó Sebestyén (Jobbik) hangsúlyozta, a kormány hároméves ígéretét pótolta, és pártja támogatja a javaslatot. Hozzátette, nem tudni, ki fogja kezelni a rendszert, és felmerülhet, hogy visszaélnek az adatokkal. Mint mondta, jó kampányfogás lenne egyes juttatásokat megemelni, majd „egy kattintással” az összes érintettnek levelet küldeni a rendszer segítségével.

Szél Bernadett (LMP) azt kifogásolta, nem látni, mit is akarnak kezdeni a rendszerrel, mivel a létrehozása nem lehet cél, csak eszköz. Szerinte a párhuzamosságok felszámolásához ezt a központosított nyilvántartást nem kell létrehozni, mivel a jelenlegi törvény is rendelkezik ennek kiküszöböléséről. A képviselő úgy vélte, jogos az ellenzék aggodalma az adatbázisokkal szemben.

Soltész Miklós a vitában elhangzottakra úgy reagált: ha úgy működne a szociális rendszer, ahogy azt az MSZP vagy az LMP akarná, akkor osztogatnának, és nem vennék figyelembe, hogy a középosztály fenn tudja-e tartani a szociális hálót.

Ezt követően az elnöklő Balczó Zoltán lezárta az általános vitát.

A Normafa Parkról szóló törvényjavaslat részletes vitájában nem volt felszólaló, a következő ülésen a javaslat elfogadásáról dönthetnek. A szabálysértési törvénymódosítások részletes vitájában kizárólag jobbikos képviselők ismertették korábban írásban benyújtott módosító javaslataikat. Staudt Gábor egyebek mellett azt szorgalmazta, hogy maximalizálják azon területek nagyságát, amelyekről az önkormányzatok kitilthatják a hajléktalanokat.

Új alapokra helyezné a kabinet a panaszjogot

A kormány nevében Rétvári Bence közigazgatási és igazságügyi államtitkár ismertette a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló javaslatot. Közölte: az új jogszabály új alapokra helyezi a panaszjogot, amelyet jelenleg egy salátatörvény szabályoz.

Rétvári Bence hangsúlyozta, az indítvány a korrupció visszaszorítása érdekében bejelentővédelmi intézkedéseket tartalmaz, így egyebek mellett független kivizsgálási lehetőséget és teljes anonimitást biztosít a közérdekű bejelentést tevőknek.

Javaslatuk újdonsága, a bizalmi ügyvéd kategóriájának bevezetése, aki a magánszektorból érkező antikorrupciós bejelentéseket kezelheti – ismertette az államtitkár.

Az előterjesztés vitájában a Fidesz-frakcióból elsőként Gruber Attila, majd a Ház korelnöke Horváth János, míg a KDNP részéről Vejkey Imre támogatta a kabinet kezdeményezését, kijelentve, hogy a javasolt változtatások hatékony eszközt jelenthetek a korrupció visszaszorítására.

Másképp vélekedett ugyanakkor az MSZP-s Bárándy Gergely, aki szerint a kabinet pusztán látszatintézkedéseket tervez. Szerinte csak annak a „rezsimnek” van szüksége névtelen bejelentőkre, amelynek félnivalója van. „Ennek a javaslatnak szaga van. Közgép-szaga van, piacilenyúlás-szaga” – fogalmazott az ellenzéki politikus, aki szerint az állam nyilvános működése mellett nincs szükség bizalmi ügyvédekre.

„Vajúdtak a hegyek és egereket szültek. Néhol különböző színű egereket” – kezdte felszólalását a jobbikos Staudt Gábor, aki szerint a törvényjavaslat ellentmondásosan szabályozza a panasztételt és a közérdekű bejelentést. Frakciótársa, Gaudi-Nagy Tamás hozzátette: a kormány 2010 óta alkotmányos mulasztást követ el azáltal, hogy semmilyen módon nem honorálja a korrupciót leleplező „bátor állampolgárokat”. A Jobbik ezért azt javasolta, hogy ez az intézmény ne csak jövőre, hanem még idén létrejöjjön – fűzte hozzá.

Schiffer András, az LMP képviselőcsoportjának vezetője szerint a kormány javaslata nem alkalmas arra, hogy kiszabadítsa az államot az „oligarchák fogságából”, holott az államnak kötelessége lenne, hogy segítséget nyújtson a sokat kockáztatóknak, a közérdeket segítőknek.

Az elnöklő Latorcai János lezárta az általános vitát, majd a jobbikos Suhajda Krisztián kalocsai paprikát népszerűsítő napirend utáni felszólalása után bezárta az ülésnapot is.

Az Országgyűlés jövő héten hétfőn – várhatóan kétnapos üléssel – folytatja munkáját.

A Jobbik az állami vagyonleltár hiányát kifogásolta és a zárszámadási törvényjavaslat visszavonását sürgette az indítvány parlamenti általános vitájában, míg az LMP vezérszónoka arról beszélt: tovább nőttek a társadalmi különbségek, az ország nagy árat fizetett a hiány szinten tartásáért. A parlament megvitatta azt a törvényjavaslatot is, amelynek nyomán cselekvőképességük korlátozása nélkül kaphatnak döntési segítséget a korlátozott belátási képességűek.

Jobbik: a zárszámadási törvényt vissza kellene vonni

Nyikos László, a Jobbik vezérszónoka felszólalásában kritizálta a kormányt egy modern és pontos zárszámadási törvényt hiányolva. Szerinte a költségvetések teljesítéséről szóló viták évek óta a kormánypártok és az ellenzék közötti vitát jelentik, ahol mindenki a saját gazdaságpolitikai érveit hangsúlyozza, így nem a tényleges költségvetési folyamatokról és azok teljesítéséről beszél.

A jobbikos politikus azért is bírálta a kormányt, mert továbbra sem készített pontos regisztert az állami vagyon mértékéről, helyzetéről. Szerinte az országleltár hiányában a zárszámadás nem tesz eleget a számviteli törvényben rögzített kötelezettségének az állami vagyonnal történő elszámolásról. Így az ellenzéki politikus szerint nem lehetne elfogadni a zárszámadási törvényt.

Bírálta az Állami Számvevőszéket, mondván, nem ellenőrzi érdemben az állam által neki átadott adatokat, így magának a költségvetésnek az ellenőrzése is kérdéses. Domokos László ÁSZ-elnökhöz fordulva arról beszélt, hogy „kilóg a lóláb”, mert az ÁSZ a jelentésében sok esetben magyarázza a kormány bizonyítványát, pedig nem ez a dolga. Nyikos László a zárszámadási törvény visszavonását sürgette, és jelezte, hogy a Jobbik nem támogatja az elfogadását.

LMP: nagy árat fizetett az ország a hiány szinten tartásáért

Vágó Gábor, az LMP vezérszónoka arról beszélt: rosszul tervezett volt a 2012-es költségvetés, miután a kormány „bazi erős” forinttal számolt, az árfolyam azonban gyengült, a várt GDP-növekedés helyett pedig 1,7 százalékos visszaesés történt.

Hozzátette: az ország nagy árat fizetett, súlyos áldozatokat hozott a pénzügyi fegyelemért, a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében. A kormány ugyanis szűkítette az egészségügyre és az oktatásra jutó forrásokat, növelte az adókat, 27 százalékra emelte az áfát.

Beszélt arról is, hogy a társadalmi különbségek tovább nőttek, egyre több a szegény ember. Kiemelte, hogy a tavalyi költségvetés egyetlen eredménye a hiány szinten tartása volt, ez azonban recesszióhoz vezetett.

Az LMP politikusa ugyancsak hibának minősítette, hogy nincs állami vagyonleltár, ami szerinte a korrupció előtt nyit utat.

Az ülést vezető elnök az általános vitát elnapolta.

Cselekvőképességük korlátozása nélkül kaphatnak döntési segítséget a korlátozott belátási képességűek

A támogatott döntéshozatallal a belátási képességükben korlátozott emberek a cselekvőképességük korlátozása nélkül kapnak döntési segítséget – ismertette az erről szóló törvényjavaslatot Soltész Miklós szociális államtitkár. Utalt arra, hogy a támogatott döntéshozatal lehetőségét a polgári törvénykönyv is tartalmazza, a részletszabályokat azonban külön törvényben kell rendezni.

A javaslat alapján támogatót a támogatott kérelmére vagy bíróság megkeresésére rendelnek ki, de a támogatott személy egyetértése minden esetben szükséges. A gyámhatóság a támogatót határozatlan időre, általános jelleggel vagy meghatározott ügyekben rendelheti ki, ennek szükségességét azonban ötévenként felülvizsgálják.

A törvényjavaslat azok érdekében, akiknek nincs a környezetükben bizalmi személy, lehetőséget ad hivatásos támogató kinevezésére is.

A fideszes Talabér Márta közölte, hogy a hivatásos támogatók képzésben részesülnek, az érintettek pedig tájékoztató anyagot kapnak az új lehetőségekről.

A szocialista Pál Béla szerint a javaslatnak „nincs lelke”, az ugyanis bürokratikus eljárásokat tartalmaz. A képviselő nem tartja kellően részletesnek a javaslatot – hiányolta a többi közt a támogató munkájának részletezését –-, és úgy vélte: az ellentétes a támogatott döntéshozatal alapelveivel. Bírálta, hogy a hivatásos támogató akár negyvenöt emberrel is dolgozhat egyszerre, szerinte ilyen feltételek mellett lehetetlen bizalmi viszonyt építeni.

Gaal Gergely (KDNP) hiánypótlónak nevezte az előterjesztést, amely segítség lehet a mentális zavar korai szakaszában szenvedőknek. Fontosnak nevezte, hogy megszűnik a cselekvőképesség általános korlátozásának lehetősége, és egyénre szabott döntések születhetnek a jövőben.

A jobbikos Vágó Sebestyén szerint akár a Ptk.-ban is szerepelhetne a szabályozás, szerinte ha önálló törvény születik, részletesebben kellene szabályozni a jogintézményt. Kifogásolta, hogy a lényeget nem szabályozza az előterjesztés, az Országgyűlés csak egy váztörvényt fogad el.

Tapolczai Gergely (Fidesz) nagy jelentőségűnek és időszerűnek nevezte a javaslatot. Emlékeztetett arra, hogy nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően teljesít az ország a támogatott döntéshozatal lehetőségének megteremtésével.

Szél Bernadett (LMP) problémának tartotta, hogy a Ptk. fenntartotta a teljes korlátozás lehetőségét, szerinte emiatt a támogatott döntéshozatal nem lesz alternatívája a gondnokságnak.

Staudt Gábor (Jobbik) bírálta a javaslat szövegezését. Úgy vélte: a leterhelt gyámhatóságokra ró terhet az előterjesztés, holott jogilag nem indokolt hozzájuk telepíteni a feladatot. 

Az ülésen elnöklő Balczó Zoltán az általános vitát – a módosító javaslatok benyújtását lehetővé téve – az ülésnap végéig elnapolta.

A 2012-es költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ehhez kapcsolódó jelentésének általános vitáját kezdte meg az Országgyűlés.

Cséfalvay: a kormány kézben tartja a költségvetési folyamatokat

A nemzetgazdasági tárca államtitkára szerint a kormány rövid- és hosszú távon is fenntartható intézkedések által bizonyította, hogy kézben tartja a költségvetési folyamatokat. Cséfalvay Zoltán a zárszámadási javaslat keddi általános vitájában elmondott expozéjában szólt arról, hogy bár 2012-ben csökkent a bruttó hazai termék (GDP), mégis emelkedett a foglalkoztatottak száma, és az ország sikeresen csökkentette adósságát.

ÁSZ-elnök: megfelelt a jogszabályi előírásoknak a 2012-es költségvetés végrehajtása

A 2012. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat megalapozott, az abban szerepeltetett adatok megbízhatóak, a költségvetés végrehajtása a jogszabályi előírásoknak megfelelt – ismertette az ÁSZ ellenőrzésének konklúzióját Domokos László. Az ÁSZ elnöke azt mondta, ellenőrzésük alapján megállapítható, hogy a 2012-es költségvetési folyamatok fenntarthatóak voltak és kedvezőbben alakultak, mint a megelőző években. Ezt mutatja a hiány jelentős csökkenése, a 2004 óta nem látott kedvező elsődleges költségvetési egyenleg, a kevesebb zárolás, a megfontoltabb tartalékolás, a gazdálkodás tervszerűségének, illetve a beszámolók és elszámolások megbízhatóságának javulása – fogalmazott Domokos László.

Fidesz: az ország gondjainak gyökere az eladósodottság

Babák Mihály, a Fidesz vezérszónoka szerint Magyarország gondjainak és bajainak gyökere az eladósodottságban keresendő, ami az elmúlt két kormányzati ciklusban megduplázódott.

Úgy vélte, a 2012-ben elindult gazdasági és költségvetési folyamatok kedvező hatással voltak az idei folyamatokra is, többek között a társadalompolitikára. Szerinte az eladósodottság, a kiszolgáltatottság visszaszorítása 2012-ben is megvalósult. A kormánynak az volt a feladata, hogy mederben tartsa a költségvetési hiányt, megakadályozza az ország leszakadását, illetve a túlzottdeficit-eljárást, miközben „a klíma” nem változott, világgazdasági válság van.

Hozzátette: a sikerek és a kudarcok is benne vannak a zárszámadási törvényjavaslatban, de a számok alapján megállapítható, hogy Magyarország jobban teljesít.

Babák Mihály felsorolt néhány adatot: a beruházások 5,2 százalékkal csökkentek, az export 2 százalékkal nőtt, a foglalkoztatottság 49,7-ról 50,6 százalékra nőtt. A háztartások fogyasztásának csökkenését azzal magyarázta, hogy mindenki igyekezett az adósságától megszabadulni, és megváltozott a gondolkodás, inkább a biztonságra törekszenek a családok.

Megjegyezte, van még mit tenni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál „beragadt” közadók, tartozások ügyében, amelyek 4,5 százalékkal emelkedtek, 261 milliárd forint a kintlévőség.

MSZP: 2012 az elszegényedés éve volt

Boldvai László (MSZP) szerint a 2012-es zárszámadás azt mutatja, hogyan lett az elrugaszkodás évéből és költségvetéséből az elszegényedés éve és költségvetése. A tavalyi számok egyértelműen alátámasztják, hogy az Orbán-kormány gazdaságpolitikája megbukott, növekedett a szegénységben élők száma, a szegények még szegényebbek, a gazdagok még gazdagabbak lettek – értékelte.

Az ellenzéki politikus azt mondta, a zárszámadás bizonyítéka annak, hogy eleve rosszul tervezték meg a 2012-es költségvetést: a tervezett 1,5 százalékos növekedés helyett mínusz 1,7 százalékkal szűkült a gazdaság, a reálbérek négy százalékkal csökkentek, az adóterhelés magasabb volt, mint a kormányváltáskor. A 2012-es költségvetés a családoktól és a vállalkozásoktól újabb és újabb áldozatokat követeltek - közölte, megjegyezve, hogy a kormányváltás óta megemelték az áfát, az evát, a bírságokat, bevezettek nyolc új adót és csökkentették a szociális kiadásokat.

Boldvai László véleménye szerint a beruházások összesített volumene gyorsuló ütemben csökkent, a 2012-ben a másfél évtizeddel ezelőtti beruházási szintre csökkent. Kifogásolta, hogy nem javult az államháztartás átláthatósága, és hogy 69,4 százalékban használták fel az uniós forrásokat, így a hazai vállalkozások ezen forrásokhoz való hozzájutásának akadályát az Orbán-kormány jelenti.

Úgy összegzett, 2012-ben szinte teljesen kicsúszott a gazdaságirányítás az Orbán-kormány kezéből, miközben ezt úgy állítják be, mintha ez csakis a kormányon kívül eső okok miatt következett volna be.

KDNP: a magyar költségvetés uniós összehasonlításban is helyt állt

Spaller Endre, a KDNP vezérszónoka felszólalásában a magyar költségvetés számait az európai számokhoz hasonlította az uniós statisztikai hivatal adataira támaszkodva. Kiemelte: bár a magyar GDP csökkent, növekedés várható, míg az EU-ban a csökkenő GDP mellett további csökkenés várható, mert „nincsenek rendben a költségvetések”.

Az inflációt tekintve a korábbi listavezetői helyről az unió középmezőnyébe került Magyarország, amit szintén pozitív eredménynek nevezett a kormánypárti politikus. A munkanélküliséggel kapcsolatban kiemelte,a magyar adat nem nőtt, hanem stagnált és nem kiugróan magas az unió többi tagállamához képest. Szerinte az ellenzék állításaival ellentétben a foglalkoztatottság nőtt, 207 ezerrel dolgoznak többen, mint a 2010-es kormányváltáskor. Emellett Spaller Endre kiemelte a jó külkereskedelmi egyenleget is.

A megváltozott munkaképességűek helyzetéről, a családtámogatási rendszerről, az európai uniós forrásokról, a törvényalkotásról és a hétvégi Te szedd! szemétszedési akcióról esett szó napirend előtt az Országgyűlésben.

MSZP: nem működik a rehabilitáció

Tóth Csaba (MSZP) emlékeztetett arra, hogy még 1981-ben nyilvánították ezt a napot a rokkantak napjává, bár azóta máskor ünneplik a rokkantakat. A kormány 2012-ben állt neki a rendszer átalakításának, amivel lényegében megszüntették a rokkantnyugdíj intézményét, és elkezdték a korhatár alatti nyugdíjasok felülvizsgálatát – mondta. Úgy vélte, a rokkantellátások szétverésével nincs működő rehabilitáció, az érintettek alig néhány százaléka jut munkához.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára szerint a kormány kiáll a megváltozott munkaképességűek mellett és mindent megtesz azért, hogy munkába tudjanak állni. Hangsúlyozta, a korábbi rendszer rosszul működött, sok visszaélés volt, ezért kellett átalakítani. Kitért arra, hogy következő uniós ciklusban mintegy 60 milliárd forint lesz az úgynevezett szociális gazdaságra.

A Fidesz továbbra is segíti a gyermeket nevelő családokat

Révész Máriusz (Fidesz) arról beszélt, hogy másfélszer több gyermek megszületésére lenne szükség Magyarországon, hogy a népességfogyás megállítható legyen. Ugyanakkor a második, de különösen a harmadik gyermek megszületése jelentős szegénységi kockázatot jelent.

A politikus szerint míg az előző kormánynak semmilyen elképzelése nem volt arra, hogyan segítse azokat a családokat, akik munka mellett akarnak gyereket nevelni, a jelenlegi kabinet eddig is számos intézkedést hozott ezen családok érdekében. Révész Máriusz beszámolt arról, hogy továbbra is segítik a gyermeket nevelő családokat, így 2014. január 1-jétől a gyermekek után járó adókedvezményt a járulékokból is lehet majd érvényesítheti, a tervek között szerepel a rugalmas gyed bevezetése is.

Cséfalvay Zoltán számokat sorolva azt mondta, 2012-ben 1 millió 102 ezer adózó érvényesített családi adókedvezményt 184 milliárd forint értékben, ez enyhe növekedés a megelőző évhez képest. A személyi jövedelemadó rendszerének egyetlen preferenciája a gyermeket nevelő családok – hangsúlyozta. Hozzátette: tovább kell lépni, ahol erre lehetőség nyílik és a költségvetés is megengedi, a gyermekek utáni adókedvezmény módosításával 260-270 ezer családnak 50 milliárd forint juthat jövőre.

A Jobbik az uniós pénzek elköltésének visszáságairól

Hegedűs Lorántné (Jobbik) kifogásolta, hogy a jelenlegi európai uniós ciklusban elkölthető nyolcezer milliárd forint alig felét hívtuk le, bár az egész összeget lekötöttük, és a közelmúltban 75 milliárd forintra büntették az országot visszásságok miatt. Ebből az összegből például a teljes pedagógusbér-rendezést meg lehetett volna oldani. Szavai szerint milliárdok távozhattak offshore cégeken keresztül adóparadicsomokba, mert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a pályázók önbevallásában bízott az átláthatóság megkövetelésekor.

Az ellenzéki politikus szerint a zömmel vízi közmű beruházásokat finanszírozó Környezet és Energia Operatív Programnál (KEOP) az érdemi tájékoztatás elmarad.

Cséfalvay Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy 2012-ben Magyarország 234 milliárd forint „tagdíjat” fizetett be az EU-ba, miközben 1088 milliárd forint volt a felhasznált forrás, ha a vidékfejlesztési pénzeket is hozzászámítják, akkor 1435 milliárd. Elmondta, a 75 milliárd forint nem vész el, nem arról van szó, hogy azt be kell fizetnünk Brüsszelnek, az még az év végig felhasználható.   

Az LMP az egyéni képviselői indítványok tömegességét kifogásolta

Mile Lajos (LMP) emlékeztetett arra, pártja többször kifogásolta, hogy egyéni képviselői indítványok tömegével alakítják át az ország törvényes rendjét. Talán csak a Halotti beszédet nem módosították egyéni képviselői indítvánnyal – fogalmazott. Szerinte ennek oka a házszabály, amely a kormány-előterjesztéseknél egyeztetési kötelezettséget ír elő.   

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint olyan jogalkotás zajlik, amely igyekszik az előző húsz év problémáira, az előző nyolc év rossz irányára és a globális gazdasági válságra gyors választ adni. Úgy vélte, a mostani időszak statisztikái szerint körülbelül ugyannyi a kormányhatározat, mint a képviselői indítvány.

KDNP: minden korábbinál nagyobb tömegeket vonzott a Te szedd! akció

Gaal Gergely (KDNP) szerint a hétvégi Te szedd! önkéntes akció idén minden korábbinál nagyobb tömegeket mozgatott meg, az abban résztvevő emberek célja az volt, hogy megtisztítsa Magyarországot az illegális hulladéktól Elismerését fejezete ki a mozgalom szervezőinek és a résztvevőknek.

V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár elmondta, hogy harmadjára szervezte meg a szaktárca a partnereivel, például a polgárőrökkel, a tűzoltókkal, a civil szervezetekkel ezt az akciót. Kiemelte a rendezvény kommunikációs főtámogatójának, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot (MTVA) szerepét, amely a tudósításai révén megsokszorozta az eredményeket. Kitért arra, hogy mintegy 100 ezer önkéntes regisztrált az akcióra 1025 településen.