A parlamenti többség elfogadta a 2019-es költségvetést, ami négy százalék feletti növekedést, fegyelmezett gazdálkodást, valamint az államadósság további csökkenését irányozza elő. A Pénzügyminisztérium szerint a számos adócsökkentéssel és kedvezménymódosítással tovább haladhat a gazdaság a teljes foglalkoztatás felé, miközben több jut családtámogatási célokra is.
kdnp.hu – magyaridok.hu
Csaknem hetvenszázalékos támogatással – 128 igen szavazattal, 56 nem ellenében – fogadták el a képviselők tegnap a 2019-es költségvetést. A költségvetési tanács által is jóváhagyott büdzsé értelmében a kormány 2019-ben 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, valamint 1,8 százalékos GDP-arányos hiánnyal és 2,7 százalékos inflációval számol az államadósság további mérséklése mellett. Az állam működésének jövőre is nullás lesz az egyenlege, csak a beruházások és fejlesztések esetén látható hiány.
Mint azt Varga Mihály pénzügyminiszter a szavazás után újságíróknak elmondta, a költségvetés a parlamenti vitát követően is megőrizte karakterét, legfontosabb célkitűzése, hogy 2019-ben is töretlen legyen a növekedés, legyen fejlődés és beruházás, miközben támogatást biztosít a családoknak a teljes foglalkoztatás megteremtése mellett. Varga kiemelte, a kormány idén is ragaszkodott ahhoz, hogy már tavasszal elkészüljön a következő év tervezete, hogy a gazdasági szereplők és a háztartások is tudják, hogy mivel számolhatnak.
Varga szerint a magyar gazdaság kilátásai jók, a növekedés alapjai stabilak, de vannak nemzetközi válságra utaló jelek, ezért a tartalékok összege a másfélszeresére emelkedik. A családok támogatására fordított pluszkiadások – az adókedvezményekkel együtt – elérik a kétezermilliárd forintot, míg az otthonteremtési programra az ideinél is lényegesen több, 242 milliárd forint jut.
Jövőre marad az Európában egyik legalacsonyabb, 15 százalékos személyi jövedelemadó, valamint a kilencszázalékos társasági adó, miközben folytatódnak az adócsökkentések: újabb két százalékponttal, 19,5-ről 17,5 százalékra mérséklődhet a szociális hozzájárulási adó, ami több mint 130 milliárd forintot hagy a gazdaságban. Minden szakpolitikai terület több forrásból gazdálkodhat a következő évben, ezen belül az egészségügyben és az oktatásban az államháztartás egészét tekintve 505 milliárddal, illetve 606 milliárd forinttal jut több forrás 2010-hez képest.
Mint azt Varga Mihály a Világgazdaság tegnapi számában megjelent interjúban kifejtette, a jövő év egyik legnagyobb külső kihívása a világgazdaságban kitört kereskedelmi háború. Vita van az Egyesült Államok és Kína, az Egyesült Államok és az Európai Unió között, s újabb lépések, válaszlépések és viszontválaszok következhetnek, és ebbe most már Oroszország is bekapcsolódott.
Márpedig a magyar gazdaság mélyen integrálódott a világgazdaságba. A forint árfolyamában jelenleg érzékelhető kilengésekről elmondta, mindez lényegében egyenlegsemleges a költségvetésre, hiszen ahol többet költünk kiadási oldalon, azzal szemben – pont az infláció, a fogyasztói árak emelkedése miatt – a bevételi oldalon a fogyasztási adó típusú bevételek is növekedni fognak.
– Természetesen azzal is tisztában kell lenni, hogy az a nyugodt időszak, amely 305–315 forint között tartotta a forint árfolyamát, véget ért: kamatemelési ciklust kezdett a Fed, az Európai Központi Bank visszavonja a mennyiségi lazítás elemeit – árfolyamszempontból érzékenyebb időszak következik, amikor a körülményekre válaszolva a forint is új egyensúlyi szintet keres – tette hozzá.
A látható kockázatoktól függetlenül nem aggódik a gazdasági kormányzat. Mint azt lapunk kérdésére Varga Mihály kifejtette, nem látják indokoltnak, hogy vészforgatókönyvvel készüljenek. Ezt, Varga Mihály szerint, a nemzetközi szervezetek előrejelzései is alátámasztják. Emellett a 2019-es büdzsé tetemes biztosítékkal készült, összesen 360 milliárd forint tartalékkal lehet számolni, és ez bőven elég arra, hogy akár az egyes szektorokban felmerülő vészhelyzeteket is kezeljék.