Potápi Árpád János a program keretében a déli féltekére utazó ösztöndíjasokat köszöntve úgy fogalmazott: 2010-ben radikális kormányváltás történt, és ezzel párhuzamosan radikális váltás következett be a nemzetpolitikában is. A diaszpóra felkarolását célzó Kőrösi Csoma Sándor-programot 2013-ban indították el, és azt ma már méltán nevezik a nemzetpolitika zászlóshajójának – hangsúlyozta.

A program célja – a szórványmagyarságot támogató Petőfi Sándor-programhoz hasonlóan – megőrizni a magyar közösségek identitását, megerősíteni a magyar nyelvet, átadni azt a kultúrkincset, amelyet a magyarság jelent.

Az államtitkár a program eddigi eredményeiről szólva kiemelte, hogy számos új magyar közösséget fedeztek fel, „sok kis Magyarországot" ismerhettek meg. Emellett néptánccsoportok, cserkészcsapatok alakultak, új hétvégi iskolák jöttek létre, feléledt a könyvtári élet, az írott sajtó több helyen.

A közösségekhez érkező ösztöndíjasokról számos pozitív visszajelzés érkezett, a kiutazók száma évről évre nőtt, új országokat vontak be, egyre több szervezet igényel ösztöndíjast – sorolta.

Potápi Árpád János elmondta: 2013-ban 16 országba, 47 ösztöndíjas utazott, tavaly 21 országba 115, idén pedig már 23 országban 150 ösztöndíjas dolgozik, és két új ország – Törökország és Ukrajna – kapcsolódik be a programba.

A nemzetpolitikai államtitkárság háttéranyaga Ausztráliába és Új-Zélandra tizenkilenc, Latin-Amerikába tíz, Dél-Afrikába egy ösztöndíjas utazik. Ettől az évtől a déli féltekére a kiküldetés időtartama hatról hét hónapra nő, és néhányan kifejezetten egyházi feladatokat látnak majd el. A program egyházi részét most először, próbajelleggel hirdették meg.

Potápi Árpád János közölte: 2013 óta 34 országban 385 ösztöndíjas segítette a magyar közösségek munkáját; a programban jelenleg több mint százötven szervezet, közte tizennyolc cserkészcsapat és húsz egyházi szervezet vesz részt.